Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-27 / 48. szám

Tapasztaltatván a szüléknek gyermekeik iskoláztatá­sában tanúsított hanyagsága, a tanügyi bizottmány értekez­leti jegyzökönyvének 2-ik pontja szerint azon kérdés hoza­tik fel: „mikép lehetne a népet gyermekei iskoláztatására birni ?'• Tudomásra jutván a tanügyi bizottmány azon kel­lemetlen helyzetnek, melyben némely lelkészek és tanitók jönek hallgatóikkal szemben a gyermekek iskolába járatá­sát szorgalmazásukért, fentebbi kérdést az által véli célra­vezetőbben megoldhatónak, ha a lelkészek és tanitók fel­mentetnek a hallgatóikkal lehető kellemetlen súrlódásoktól, s az iskolák beállítása a világi tanácsosok és körlelkészekre bizatik, kik oly formán járjanak el hivatásukban, hogy a hanyag és engedetlen szüléket kültörvényhatóság erejénél fogva is kényszerítsék gyermekeik iskoláztatására. Minthogy azonban a világi rendnek a nevelés ügybe való bevonásá­val, mivel némelyek azt méltóságukon alólinak tartották másoknak szalma lánghoz hasonló álbuzgalmuk hirtelen ellobbanván, lemondásban nyilvánult, még eddigelő semmi fényes eredmény fel nem mutatható (a mi pedig a leendő képviseletnek nem igen kedvező előpóstája), az értekez­leti jegyzőkönyv érintett pontjában az is javasoltatík, hogy az illető világi tanácsosok r. zsinat megbízásából nt. espe­res atyánkfia által hivatalos tisztelettel újból is kérdeztes­senek meg, elfogadják-e és akarnak-e eleget tenni kinevez­tetésöknek vagy nem; ha igen, akkor legyenek szívesek a haza és egyház érdekében nagy horderejű erkölcsi köte­lességeiket teljesíteni. Végre az értekezleti jegyzőkönyv 5-ik pontjában azon többször ismételt tapasztalás ujittatik fel, miszerint a tanitók általános többségében hiányzik a tanításra megkí­vántató képesség, mi pedig a célszerű intézkedéseket nagy részben meddővé teszi; e tekintetből javaslatba hozatik, r. zsinatilag a m. e. főtanácshoz egy felirat intézése az iránt, hogy a képezde vezetőit szólítsa fel, több gondot fordítani anyaszentegyházunk leendő tanítóinak kiképzésére: r. zsinatunk a tanügyi bizottmánynak e két pontokban kifej­tett javaslatait méltánylattal fogadva magáévá tevén, mind­kettőre nézve a szükséges intézkedések és lépések megté­telét legsürgősebb teendői közé sorolni határozta. Es mivel ez alkalommal a tárgyalás alá tartozók mind lejártattak, jegyzőkönyv felolvasása és megállítása után Istennek a se­gedelmért hálákat adván, apostoli módon szétoszlott. B. J. A tiszántúli egyházkerületnek mult havi közgyűlésében, olvastatván a helybeli cs. k. pénzügykerületi i gazgatóságnak f. é. junius 2-án kelt ama megkeresése, melyben az 1863-ik évi jan. 1-sö napja ótahivatalba lépett lelkészek teljes névjegyzékét, állomásaikkal járó javadal­maik kimutatásával együtt az 1863-ik évi december 13-án kelt illeték-rendszabály értelmében eszközlendŐ díj-kisza­bás végett megküldeni kérte; melyre azonban püspök úr részéről a f. évi april 7-éröl 119 sz. a. kelt közgyűlési ha­tározat értelmében azon válasz küldetett, hogy mivel emii­tett illeték-rendszabály, a ref. egyház hivatalnokaira vo­natkozónak nem tartatott, e kívánatnak már azért sem ké­pes eleget tenni, mivelSa lelkészválasztások hozzá be nem jelentetvén, a kérdéses változásokról egyáltalában semmi tudomása nincs. Ez átirattal kapcsolatban bemutaltatott a szatmári cs. k. pénzügykerüleli igazgatóságnak ugyanez ügyben f. évi apr. hó 2-ik napjáról kelt s a szatmári egy­házmegye esperestjéhez intézett — s a nevezett egyház­megye julius 21-ik napján Györteleken tartott közgyűlé­sének 28. sz. a. kelt határozatával minden további intézke­dés nélkül az egyházkerületi közgyűléshez beterjesztett jelentése. Végre fölolvastatott a nagyméltóságú m. k. hely­tartótanács szept. 8-áról kelt leirata, melyben az apr. 7-iki közgyűlés szabály szerint felküldött jegyzökönyvének fenérintett határozatára vonatkozólag megjegyeztetik, mi­szerint az érdeklett szám alatt idézett leirat nem azért adatott ki, hogy a gyűlés által tudomásul vétessék, hanem hogy az egyházi állomások körül történt változások, az illetékes pénzügyi hatóságoknak bejelentessenek s ez ál­tal az illetők, a törvény rendeletének elmulasztásából ked­vetlen következményektől megóvassanak ; azonban miután az egyházkerület e figyelmeztetés célzatát felfogni nem tudta vagy nem akarta: szóban forgó 119. számú határozat, a cs. k. orsz. pénzügyigazgatósággal a végett közöltetett, hogy a tiszántúli egyházkerületben történt és történendő azon személyváltozások iránt, melyek a bélyegtörvény rendelkezése alá esnek, saját közegei és más kellő módok által éber figyelemmel lehessen, s a bejelentés kötelességét mulasztó egyházi felsöség ellenében, esetről esetre a tör­vényszerű büntetés kiszabásában eljárhasson. — Az egy­házkerület — az időközben több egyházi hatóságtól érke­zett megkeresések, de különösen a nm. magyar királyi helytartótanács fentérintett leirata folytán elhatározta, hogy ezen — az egyház tisztviselőit, a közkormányzati szem­pontból velők azonos tekintet alá esö, más honpolgárok ál­tal nem ismert súlyos adóval terhelő — annálfogva a meg­adóztatási egyenlőség elvéből hátrányukra eltérő és igy a ref. hitfelekezetre nézve különösen sérelmes intézkedés ellen, a nm. m. k. helytartótanácshoz tiszteletteljes felirat intéztessék, melyben különösen kifejeztetvén, miszerint ezen — nemcsak az érdekelt egyházi tisztviselőket, hanem általában a helv. hitfelekezet összes közönségét mélyen el­szomorító s különösen az adóztatási rendszer különböző árnyalataival, jelesen pedig az ilyes illetékek természeté­vel ismeretlen köznép előtt hitfelekezetünk kivételes túl­terhelésére irányzottnak tetsző eljárás, oly erkölcsi hát­ránynyal van egybekötve, melyet az államkincstárra e cí­men háramolható csekély anyagi előny soha nem leend ké­pes ellensúlyozni: kéressék meg a nm. országos főkor­mányszék, hogy hatályos befolyását fölhasználván, ezen pénzügyi rendszabály visszavonatását s annak megtörtén­téig a végrehajtásra irányzott hatósági intézkedések fel­függesztését kieszközölni, s végre oly intézkedést tenni ke­gyeskedjék, hogy a szorosan egyházkormányzati teendők teljesítésére hivatott közegek, hatáskörük határain kivül esö mindennemű s különösen a legóvatosabb eljárás mel­lett is legtöbbször gyűlöletes visszahatást szülő adókivetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom