Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-31 / 5. szám

ily komoly tudományos rnü irályának és nyelvezetének is a tárgyhoz illően magvasnak és tömöttnek kell lenni, de e tömöttségnek sohasem szabad az értelem világosságának rovására eszközöltetni. — Sőt nagyon célszerű lett volna, ha az elvont fejtegetéseket minél több helyen — legalább jegyzetekben — példákkal világosította volna szerző. Ezt néhol tette is, és azon helyeken könyebben megtanulja a tanuló. 2. És a második a csak most idézett példából is látható hiánya, a szóknak sokszor helytelen megkurtításában (különösen szerfelett gyakran használja a „való" elkerüléseért az ,,ebből i, abból i stb.u

divatos ragot) és a mondatokban a szóknak helytelen, nyelvünk természete által meg nem engedett elrendezésében rejlik. — A hely szűke nem engedi, hogv állításunkat példák felhozásával is bizonyítgassuk, különben akárhánynyal szolgálhatnánk. Ha a kezünk alatt levő munka tartalmánál fogva is közepes, múlékony napi érdekű dolgozat volna, vagy a tárgy is nyelvezetéhez hasonló roszul volna kidolgozva, nem sokat szomorkodnánk stylusának hiányain. De épen mivel egyéb tekintetben sikerült, és maradandóbb becsű munkának hisszük, azért bánt azon félelem, hogy irályának fogyatkozásai ha meg nem ölik is, de nagyrészben gyümölcstelenné teszik. Igaz, hogy minden munkában első kellék a tartalom jósága, de másfelől tagadhatlan, hogy irodalmi becse, tehát használhatósága és élvezhetösége ép oly lényegesen függ irályától, és nyelvezetétől. Főleg áll ez, a mi irodalmunkhan megjelenő bölcsészeti müvekről. íróinknak nem az lehet első célja, hogy müveik a világ tudományosságában ragyogjanak vezércsillagokul, hanem hogy általuk a mi bölcsészeti műveltségünk egyrészről terjedjen, s másrészről azon színvonalra emelkedjék, a melyre már más nemzeteknél eljutott. — Szóval a fődolog, az eszméket minél inkább közforgalomba hozni. Szerző maga mondja, hogy a sikerült tudományos műnek, a művészet szép alkotásaihoz kell hasonlitania, sőt azokat még túl is kell haladnia azáltal, hogy a titkot egészen felfedezze, az igazságot tisztán átlátszóvá tegye, teljes világosságában mutatván azt föl.*— Ezt pedig nagyrészben a világos és érthető irály által eszközölhetni. Mint a napsugár a göröngyös földben, elvész a gondolat fénye, s minden világossága, a roszul kezelt darabos nyelvben. Ez azonban mégis oly hiány, mit egy ujabb átdolgozás kijavíthat, a mi is, hogy minél hamarabb elkövetkezzék, szivemből óhajtom. És most azon fölkiáltással végzem ismertetésemet, melylyel a nagy Göthe az életet: Világosságot, még több világosságot! Molnár A. BELFÖLD. HÁROMSZÉK, 1864, jan. 18. Sepsi helv. hitv. egyházmegyénk folyó év január ll-én tartá Sepsi-szent-Györgyön esperes n. t. Gödri Ferencz aia elnöklete alatt r. zsinati gyűlését. Az esperesi körlevél szerint e gyűlés tárgyai leendettek volna az egyházmegyei főjegyzőségnek az 1862-ik évi Déván, és 1863-ik évi Dézsen tartott közzsinat határozatai értelmében való elrendezése, s a jelenleg élő örökös főjegyző vagy másnak, bizonyos meghatározott időre történt, megválasztása általi megújítása, (restauratioja) ugy szintén a föegyháztanács és köz zsinat által véleményadás végett kiküldött fontos indítványoknak megvitatása. A kitűzött napon meglehetős későre összegyűlt az atyafiság. És végezett! Mit és mennyit, hiven megirni igyekszem. A felsőbb rendeletek felolvasása, s tiszteletlel való tudomásul vétele után szőnyegre került az első tárgy, a notariusi kérdés, illetőleg mult évi Dézsi közzsinat jegyzökönyvének 82-ik v. száma, mely szerint a ft. közzsinat az egyházmegyei jegyzőknek 3, 4, 5, vagy 6 évre választatását az egyes egyházmegyék tetszésére bizza, megállítván minimumul a 3. évet. Rövid vita után az alkotmányszerű kurta szám a 3 lön meghatározva, tehát, hogy a jegyzőség, mint az egész ülnöki kar, 3 évenként ujittassék* Eddig csak csöndes tengeren hajózánk; ámde fölzudult a tenger, midőn azon kérdés merült fel. „Váljon a k. zsinati határozatot gyakorlatba vegyük-e jelenlegi főjegyzőnkre nézve, ki még az örökös és successioval választottaknak egyik tagja ?" A vélemények hullámai mindinkább csapkodák a jegyzői széket, lesodrással fenyegetvén annak 13 évtől fogva érdemes birtokosát, ki maga is elvégre elismeré a közsinati határozatnak ö reá is kiható érvényét, kinyilatkoztatván, hogy ha a gyűlésnek nem tetszik, mást választhat jegyzőnek. A hullámok elsimulának. Az egyházmegye régi óhajtását törvényalakban biztosítva s elismerve látva az által is, ki magán-, köz zsinati, és hírlapi véleményei által ő reá kiható erejét gyakran kétségbe voná — ez alkalommal elhalasztá a választást a jövő nyári r. zsinatgyülésre, azon okból, hogy a történhetendett jegyzői változás által a függőben lévő ügyek folyama megne akadályoztassák, de főkép azon okból, miszerint említett zsinati határozat az egyházfőtanács által is helybehagyva, e gyűlésen lön kihirdetve, annálfogva alkotmányos szokásai szellemében törvényes választás csak ezután vitethetik véghez. Ekképen lehete a vélemények árján keresztül vergődni, hogy vagy a káposzta a kecskének vagy emez a farkasnak martaléka ne legyen!! A notariusi kérdés eldöntése után a gyűlés, még az esperesi utó áldási se várva be, rögtön eloszlott, elmaradván említett indítványok fölötti vita, avagy csak az azt előkészítő bizottmányok kinevezése. Pedig egyházunk életbe vágóbb kérdései nagyobb számban egyszer nem voltak előtérbe, szőnyegre hozva, melyekről anyaszentegyházunk két főbb testülete rendeletéből az egyházmegyék véleményei is felkéretnek, Elmellözve most mégemlitni egyebeket : ki nem tudja, hogy mily nagy horderejű a sok kísérletek után törvényes gyakorlatba vett successiós segédpapok kérdése, melyhez hozzá szólni rnég mult gyűlésein meghatározta