Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-31 / 5. szám

resni; mig az ily szószerkezetet, mint: ,,nem különben, mintha a ki . . .", melynek az eredetiben semmi nyoma, változatlan meghagyja. Helyesen igazítva e versnek igy kell hangzani: „Most tehát ne omoljon ki az én vérem hiába, távol (íJiC) Jehova szinétöl. Mert ugy indult ki Izrael királya egy bolha keresésére, mint mikor fogoly madarat vadásznak a hegyeken." E szavakkal a Saul által üldözőbe vett Dávid megakarja kérlelni üldözőjét és Dávidnak, ki mar akkor Izrael ellenséginek rettegése volt, igen jól illik szájába a kifejezés : Vajha ne kellene távol Jehova szinétöl, az az pogányok földére menekülve elvesznem a nélkül, hogy Izrael ellenségeivel karom súlyát éreztethetném; miért folytatja hát Izrael királya üldözését egyik legcsekélyebbb szolgája ellen Cs itt keleti túlzással magát a bolhához hasonlítja) oly szenvedélylyel,mint mikor nemes állatokra tartvadászatota hegyek közt? Elég e néhány példa annak bebizonyítására, hogy Kis Miklósnak a bibliai magyar szöveg tisztítása dolgában nyert positiv eredményei koránt sem olyanok, a minőket st Janssoni szöveg jeles bírálata után joggal várhatnánk, ha ö az igazításokat maga teszi és az eredeti után indul. Bibliafordítás igazitójától nem csak az eredeti szöveg teljes ismeretét, hanem egyebet is méltán várhatunk, első sorban pedig kívánhatjuk, hogy nyelve correct és rnüizlése olyan legyen, hogy nem csak az igazítandó szövegben esett hézagokat pótolja, hanem hogy annak összebonyolt szerkezetű, válogatlan kifejezésü, kerekdedségre nem ügyelő beszédeinek bájt és kellöséget is kölcsönözzön. Kis Miklós bibliaigazítási munkálkodása akkor fogott volna teljes fényben feltündökleni, ha ö igazításaiban példát mutatott volna, mikép kell vala Károlyi Gáspárnak magyarításában eljárnia; de Kis Miklós igazitási nyelve a Károlyiénál lehetőleg pongyolább, még kevésbbé praecis és sokszor a szövegbe bele sem illő. Mindamellett Kis Miklós örök hálára kötelezte maga iránt a protestáns egyházat, a mennyiben igazításai legalább azt a pironságot hárította el tőlünk, hogy szent könyvül egy sokszorosan csonka müvet használtunk. Kis Miklós után a bibliai magyar szöveg ügyében alig történt egy lépés, mely említést érdemelne, még az uj szövetségnek , az egyes pontok értelmezésében lelkiismeretes kolozsvári kiadói is a szöveg épségére oly keveset ügyel tek, hogy kiadásukban nem egy helyt Kis Miklós által már kiegsszitett darabokat ismét a Janssoni kiadás szerint csonkán közlik, mint pl. Rom. 9. 8. a kolosvári kiadásban igy hangzik: „Nem a kik a testnek fiai, hanem az ígéretnek fiai ismertetnek Ábrahám magvának;" itt e mondat: vaura rexva toü 6eoo kimaradt és az egész vers a Kis Miklós igazításai nyomán készüli közkézen forgó bibliákban igy van: „Nem a kik a testnek fiai, azok az Istennek fiai; hanem az ígéretnek fiai ismertetnek Ábrahám magvának." Végezetül szabadjon megjegyeznem, hogy észrevételeim, melyeket itt töredékesen elszórtam, csak történelmi bevezetésül akarnak szolgálni egy netalán valaki által később készítendő bibliaforditási körülményes theoriához; a mező, melyet egy nagy egész alkotására be kellett volna járnom, sokkal rengetegebb, semhogy az én parányi erőm megbírná. Szándékom csak a volt, hogy megmutassam, hol állunk, és hogy töredékes jegyzeteimmel figyelmeztessek arra, hogy Károlyi Gáspár bibliafordítása minden később tett igazitások után is, nem mondom a tudomány, de csak a közönséges élet legszerényebb igényeinek sem felel meg. Ha a miket szóltam, igazak, az egyház, melynek a biblia kell, hogy legszentebb kincse legyen, tudni fogja, mi a teendője és nem fog késni mindent megtenni, hogy a hiányt, melynek tovább tartása pironság nélkül nem lehető, minél elébb pótoltassa. Faxit Deus. KÖNYVISMERTETÉS. Tiszta észtan irta Kerkapoly Károly bölcsészettanár és m. acad. 1. tag. Első füzet: Ismerettan (121 lap, ára 1 frt) és második füzet: Gondolattan (140 lap, ára 1 frt) mindkét füzet megjelent Pápán 1863. * (Vége) A rendszer, - tehát mondja szerző — az elvben rejlő határozmányoknak (vagyis : tartalmi különféleségeknek) módszeresen kifejtett teljessége. Ez az oka, hogy ha rendszerről van szó, azonnal annak elvét és módszerét keressük. Mivel pedig maga az eszme rendszer, következik, hogy ugy a valóságnak, mint az azt felfogó tudománynak is rendszernek kell lennie. És itt az ellenvetésnek ellenében részletesen bizonyítja, hogy mind a valóság világa csakugyan rendszer, mind pedig következőleg az azt lényegében utánteremtö, (reproducáló) s hüven visszatükröző tudománynak is rendszernek kell lennie. A rendszer fogalmának tüzetes megállapítása után annak részletes kifejtésére tér. — Mindenek előtt igen világosan és helyesen emeli ki a rendszerités kellékeit, szerinte ugyanis kettőt kíván a rendszerités, u. m: 1., a logikai berendezést, és 2. azt, hogy a rendszerben uralkodó logikai törvényszerűségen folytonosan átlássék a tartalom sajátlagos mivolta, és hogy atartalom neugy k é n y s z er í t e s s é k alá ama törvényszerűségnek, hanem a logikai rend magának a tartalomnak mivoltából ön természetéből folyó törvénye legyen. Ha e két kívánalomnak egyenlőn elég tétetik, a tudomány a szépmühöz hasonlatos leend. „Igen, mert a szép mü feladata és jelleme az, hogy az eszmét egyáltalán láttassa, s egész teljességében kifejezze. Ezért belőle semminek sem szabad hiányozni, mi e célra szolgálhat, de viszont mindennek el kell maradnia, mi e célra nem szükséges. Hasonlóul a tudományban is semminek sem szabad foglaltatni a mi az elvnek fejleménye ne volna, s igy szükséges ne lenne, de viszont semminek sem szabad kifejtetlenül hagyatnia, a mi az elvben gyökeredzett. Azonban a szép mü és a tudományos műremek ez