Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-06 / 45. szám

Ruth, Regnorum libri IV, Paralipomenon libri II, Esdrae duo, liber Psalmorum CL, Proverbia Salomonis, Ecclesiastes, Cantica Canticorum, Job, Hester, duodecirn Prophetae id est Oseae, Amos, Joel, Abdias, Jonas, Micheas, Nahum, Abacuch, Sophonias, Aggaeus, Zacharias, Malachias ; item Esaias, Hieremias, Ezechiel, Dániel. Novi testamenti evangelia quatuor: secundum Mathaeum, secundum Marcum, secundum Lucám, secundum Joannem; actus apostolorum, epistolae catholicae septem: Jacobi una, Petri duae, Joannis tres, Judae una ; epistolae Pauli XIV : ad Romanos, ad Corinthios I etil, ad Galatas, ad Ephesios, ad Philippenses, ad Colossenses, ad Thessalonicenses let II, ad Timotheum I et II, ad Títum, ad Philemonem, ad Hebraeos. C- Kpirai. Poúd.—7). Eqfiyp. — Baatkeiova. ft. —- t, Baaeketcov y. d. — ta. Flapaketnopévcov a. ft. — tft. * Eqdpaq a ft. — ty. Btftkoq tpakpáv pv. — ed. Uapoepeat Hokopcovroq, — ce. 1

Exxkrjaeaaz7)q. — ££"• Aapa aapá-T(üv. — tC Icóft. — ifj. tft. npoaijjrat. — t&. c

Haaíaq. — x. ' lep spéaq. Bapoú%. Opyjvoe xae éntarokvj. — xa. ' leCexcrjL — xft. Aaveijk. — c Opou fteftkía xft. — Ta Se rrjq xacvyg dta&yxyq zaüza: Euayyékea d. xaza Maz&atov, xaza Mápxov, xaza Aouxáv, xaza ' Ííúvávvrjv. — IJpágecq axoarókcov. — ' Enearukai xaűoktxar C ouzoq:' Iaxá ftou «. — Tlérpou a. ft. ' Iwávvou a. ft. y. Ioúda. a. — 'Eneazokac Haúkou td• o'uzojq : npoq Pcopaíoug. a. npóq Koptvdtouq a. ft. npoq Takaraq a. npoq 'E<peaiouq a. npoq <Ptkkenyaiouq a. npoq Kokaaaaetg a. npoq Oeaaakovixetg a. ft. npoq 5

Eftpaíouq a. npoq Ttpó&eov a. ft. npoq Tírov a. npoq @drr pova a. Ugyan ez úton s csaknem ugyanazon időben történt a kanon ügyének megállapítása a nyugoti latin egyházban is. Mint a görög egyházban, ügy a latinban is a kérdés alatt volt 5 katholikus levélre nézve eleintén elágazók voltak a vélemények, de nemsokára itt is megegyeztek abban, hogy mind a 7 katholikus levél besorozandó a kánonba. Csak a héberekhez irt levélre nézve tartott egyre az ingadozás. Az ó-szövetségi apokryphokat eleintén szinte csak épületes profán könyvek gyanánt használták; azonban az afrikai egyház befolyásánál fogva, hol, a mint fentebb láttuk, az apokryphok s a többi ó-szövetségi iratok közti külömböztetés nem létezett — lassanként közönségessé lett a hit az egész nyugoti egyházban, hogy azok is a kánonba sorozandók. A kanonicus könyvek sorjegyzékit a latin egyházban adták ama korban : 1. Hilarius Pictaviensis (-|~368) Prolog. in Psalm., hol Origenessel egyezöleg az ó-szövetségben a zsidó abéce betűinek száma szerint 22 könyvet számlál, de hogy a görög abéce is kikerüljön, hozzáadja még Judithot és Tóbiást. Jeremiással a levelet is említi. Salamon bölcseségét ós Sirach könyvét is mint próféták müvét idézi de a kérdés alatti 5 katholikus levelet soha. 2. Bresciai Philastrius (+387) de haeres. 88 felszámlálja mind azon könyveket, melyek az apostolok hagyása szerint a gyülekezetekben olvasandók, t. i. legem et prophetas, et evangelia et actus app. et Pauli XIII epp. et VII alias, quae actibus app. conjunctae sunfc. S mégis 60 f. szerint eretnek, ki János jelenéseit 89 f. szerint pedig, ki a Héberekhez irt levelet elveti. 3. Ruffinus aquilejai presbyter (-f-410) Expositio symb. apóst. 37 f. az elődök hagyománya szerint jegyzi össze az ó- és uj szövetségi könyveket, és amabban ugy, mint ebben mind azokat a könyveket sorozza elő, melyek ma is a kanonhoz számittatnak. 4. Hieronymus (-J-420) és A u g u s t in u s (-|-429), a latin egyházi atyák közt legkitűnőbbek tudományra szint ugy, mint egyházi befolyásukra nézve. Hieronymus számos irataiban folyvást tekintettel van az előtte élt atyák ítéletére is, és igy emliti mind azon kételyeket, melyek azoknál a Péter 2. levelére, Jakab levelére, Júdás levelére és János 2. és 3. levelére nézve felhozattak. Azonban az általa készült jegyzékben mind ama leveleket minden megjegyzés nélkül a kánonba sorozza. Augustinus arról is számot ád, micsoda szabályok szerint kell a kánon megállapításában eljárni. Divinarum SS. indagator — igy ir (de doctr. chr. II. 8) — tenebit hunc modum in SS. canonicis, ut eas, quae ab omnibus accipiuntur ecclesiis cath. praeponat eis, quas quaedam non accipiunt, in eis vero quae non accipiuntur ab omnibus, praeponat eas quas plures graviores accipiunt, eis quas pauciores minorisque auctoritatis ecclesiae tenent. Sí autem alias invenerit a pluribus, alias a gravioribus haberi, quanquam hoc facile invenire non possit, aequalis tamen auctoritatis eas habendas puto. (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. PÁPA, okt. 25-én 1864. Ha azt volnék kénytelen hinni, hogy egy magyar prot. egyházkerületi főiskolának életmozzanata, emelkedése vagy sülyedése, virágzása vagy hervadása csak olyan mint a füstnek szánt másfél uj krajcáros szivar : tollamat heverni hagynám, fölöslegesnek Ítélvén róla említést tenni. De midőn erősen él lelkemben az a meggyőződés, hogy mint az ékes menyaszszony öltözetére a hivott vendégsereg, ugy figyel mindegyik magyar prot. egyházkerület általa fentartott főiskolájára: nem lehet, hogy azokról a mik a dunántúli helv. hitvallású egyházkerület pápai főiskolájában legközelebb történtek a t. olvasóközönséget és az illető szüléket ne értesítsem. E főtiszt, egyházkerületnek Losoncon tartott, s legközelebb mult gyűlésében jogtanárnak megválasztott tek. Körösi Sándor ügyvéd úr f. hó 19-én tartotta főiskolai gondnok tek. Sárközy József úr, több érdemdús vendég, a tanári kar, és a tanuló ifjúság jelenlétében székfoglaló