Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-30 / 44. szám
legszükségesebb, az egyház és iskola javára fordítani ne terheltessék, A nagytiszt, egyháztanács további buzgó fáradozásainak minél teljesebb s áldossabb sikert kívánván lelkem mélyéből, ajánlom magamat tisztelt tagjai folyvásti jóindulatába, szives tisztelettel: Csanak József m. k.a E szép s jelentékeny önkéntes adományérti méltó s hálateljes köszönetét hivat, jegyzőkönyvi kivonat kézbesitése által kívánja kifejezni az egyháztanács. Mely jegyzőkönyvi kivonat, az abban előadott indokokból, ezenel közzététetik. „K i v o n a t a derecskei ref. egyház f. 1864 oct. 6 tartott tanácsgyülése jegyzőkönyvéből. 1-ső szám. Olvastatott tek. Jakó Pál presbyter ur jelentése az egyháztanács f. é. sept. 25. tartott gyűléséből 1. sz. alatt kelt végzés általi megbízatásának eredménye felől, s egyszersmind e jelentés kapcsában tek. Csanak József debreceni nagykereskedő urnák f. hó 5-kéről az egyháztanácshoz intézett levele, mely mellett ref. egyházunk sürgető szükségeinek fedezhetése s főleg iskoláink fentarthatása nemes céljából 1000 azaz egyezer o. é. ft. készpénz-segélyt küldeni s ez egyháztanács rendelkezése alá adni kegyeskedett. Határozat: %JÍ> Öröm- és hálaérzettel fogadja ez egyház a szép s jelentékeny áldozatot, melyet városunk szülöttje, gymnasialis iskolánk egykori növendéke Csanak József ur nemeslelküsége, buzgó ügyszeretete s munkás részvéte hozott annak oltárára. Nem pusztán anyagi jótéteményt lát ez áldozatban egyházunk, — hanem igen is látja abban ama szellemi kapcsolatot, mely közötte s a nemesszivü áldozó között, épen az áldozat szivemelő ténye által fényesen igazolva van, — és látja abban az emberi szívjóság ama szép s feledhetlen nyilatkozványát, mely annál méltóbb s annál tartósabb hálára kötelez minél tisztább, minél önzetlenebb érzésből származott. Midőn azért kedves és mellőzhetlen kötelességének tartja az egyháztanács e kegyeletes tényt, adakozó Csanak József úr irányában hálás elismerésül, az utókorra nézve pedig buzditó például jegyzőkönyvbe igtatni, tisztelve nevezett Csanak József úrhoz pedig ez egyháztanács öszszes tagjai aláírásával ellátandó köszönő-iratot intézni: — Egyszersmind, hogy e közérdekű jelenséget necsak jegyzökönyvünk hirdesse, hanem ismerje a közönség, ismerjék a növelés és közoktatás szent ügyének barátai, s hogy e szerint egygyel több jeles és követésre méltó tettnek legyen tanuja a világ: jónak, cél- s alkalomszerűnek látja, annálfogva elhatározza ez egyháztanács, miszerint e közelismerést s közdicséretet érdemlő részvét s önzetlen áldozatkészség nyilatkozványa hazai hírlapjaink hasábjain is köztudomásra hozassék. Melynek mielőbbi eszközlésével egyháztanácsi elnök nt. Posta József lelkész, és jegyző tek. Erdélyi József urak, jelentésök bevárása mellett, ezennel megbízatnak. Erdélyi József, m. k. jegyző." Fentebb elősoroltak után szükséges még megemlítenem, miként a nagylelkű adományozásra nézve egyháztanácsunk akkép határozott, hogy az, jelen iskolai évtől kezdve 4-ik osztálylyal gyarapított gymnásiumnak alaptőkéjéül tétesték le. E soroknak becses lapjábani közlésére midőn a tisztelt szerkesztőséget bizalmasan kérném, teljes tisztelettel vagyok tisztelt szerkesztő urnák Derecskén (Biharmegye) oct. 20. 1864. Posta József, m. k. reform, lelkész. AZ ALSÓ-BORSODI ref. egyházmegye mult hó sept. 27-dik napján tartotta őszi közgyűlését a kis tokaji egyházban. A nevezett napon, reggeli imára gyűjtő harangszó hivá össze a megjelent gyűlés tagjait a templomba, hogy ott legelőször is, Istenhez szálljon fel a közös dicséretmondás és hála. Majd ennek végeztével: ismét megnyíltak az űr házának ajtaji, s tanácskozó — teremmé alakulván a templom tágas belseje; miután a gyűlés tagjai ott széket és helyet foglaltak: esperes Orbán Mihály űr Isten nevét szegitségül hiván, vele együtt mindenki buzgó imában kérte ismét az áldást és kegyelmet a megkezdendő tanácskozásra. Ima után Szathmáry Király P á 1 segédgondnok úr emelt elnöki szót, üdvözölve a gyűlést — s örömét jelentvén ki egyszersmind a felett, hogy az isméti tanácskozás annyi sok lelkes férfiakat gyűjtött össze — s a szabad prot. egyházi önkormányzatunkat gyakorlatban tartó gyűlések iránti érdekeltség nem fogyott; söt e tekintetben a megjelentek részéről, ez alkalommal is növekedő buzgóságot tapasztal. Tisztelt s. gondnokunk szavait tetszés követvén , ö utánna Orbán Mihály esperes úr folytatta a szintén szívélyes üdvözlő szavakat, s osztozva elnöktársa örömében: a tanácskozást megnyitottnak kijelentette. A ta nácskozás megnyitása után a még 1863-dik év őszén Ónodban tartott közgyűlés alkalmával egyházmegyénk egyik tanácsbirójává, szavazati többséggel elválasztott M o c s á r y L a j o s úr, jelenlegi gyűlésünkben már megjelenvén — miután öt hivatalában kötelező esküjét ünnepélyesen letette; következő szavakat intézett a gyűlésen jelenvoltakhoz. Nagytiszteletü egyházmegyei gyűlés! „Teljesíthetem végre forró ohajtásomat, miben a hazától való távollétem mindeddig akadályozott — ezennel hálás köszönetet mondok azért, hogy a n. t. egyházmegye engem bizalmára méltatott, s a tanácsbirói díszes állásra emelt; ha valaki, én bizonyosan mélyen érezhetem ezen kitüntetésnek becsét, ki e tisztelt e. megye körében alig valék ismeretes — érdemekkel pedig épen nem birok. Csakis úgy vehetem azt, mint fölhívást, mint követelést, hogy teljesítsem én azon kötelességeket, melyekkel vallása felekezete iránt minden protestáns tartozik — s e tekintetben ismételnem kell köszönetemet, hegy a n. t. e.