Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-30 / 44. szám

kifejlését nem fogja sikerrel munkálni. A szellem ugyan­azonságából következik, hogy az ismereteset nem lehet mint valamely exoticus növényt kellő eredménynyel erő­szakosan átültetni a lélekbe, hanem azt kell eszközölni, hogy az legnagyobb részben a belső lelki erök munkás­ságának, productiv tevékenységének eredménye legyen. És hol volna ez több nehézséggel összekötve, mint a legelső elemeknél, mint épen a kezdők vezetésében, hol a még nem erősödött lelki erök oly gyenge szálacskái mutatkoz­nak, melyek a legkisebb erőszakos érintésre is megsza­kadoznak? És ez erőszakos s illetőleg nem psychologiai eljá­rásnak eredménye lesz,egy részről,hogy a növendék elő nem megy az ismeretben, másrészről, hogy megundorodik a leg­nemesebb munkától. Ezért igen helyes a következő szabály : id imprimis cavere oportebit, ne studia, qui ama re nondum potest, oderit, el ama­ritudinem semel perceptam etiam ultra ru­des anuos reform ide t. Ismét egy fő nehézség, me­lyet komoly megfontolással, józan belátással és önmérsék­léssel lehet legyőzni; ismét egy szikla, melyen annyi ne­mes buzgalom hajótörést szenvedett! S valóban igen sok növendék sorsa a míveltségre nézve már a kezdetnél eldől s illetőleg elesik. Ezért a kezdetre elég figyelmet fordí­tani nem lehet, s a ki e téren tanitó és tanítvány kezebe egy haszonvehetö könyvet ad, felette nagy szolgálatot tesz a közoktatás ügyének. Épen ilyennek tartom én a többek közt az ÁBC -és könyvet is. Ebből s illetőleg ennek nyomán a kezdő irni és ol­vasni tanul, mert más tanítási módszer többé szóba sem jöhet mint az irvaolvastató, s ez egyenesen és vi­lágosan a pályázat feltételei közé van sorozva. Azonban távol legyen, hogy azt higyjük, mintha e könyv egész fel­adatának megfelelne, ha belőle a gyermek olvasni megta­nul, mert ugy az ABC-e nem volna egyéb, mint a betűk különböző combinatiók szerinti összeillesztésének halmaza : tartalom nélküli gépies alakiság. Van-e oly ügyes és ta­pintatos eljárás, mely az oh asás-tanulás felette nehéz, fá­rasztó és hosszadalmas munkáját egy ily könyv használata mellett csak parányi mértékben is élvezetessé tudná tenni, a mi kedvet és kitartást szerezne a munkában? Hogy fo­gunk aztán amaz arany szabálynak eleget tenni: i d im­primis cavere oportet, ne studia, qui non­dum amare potest, oderit? Aztán azon egész idő, melyet a gyermek az ABC-e olvasásában eltöltött, teljesen elveszett legyen reá nézve azon tökéletlen ered­ményen kivül, hogy no már olvasni tud ? Távol legyen, már csak azon oknál fogva is, hogy az olvasás teljesség­gel nem cél, hanem eszköz. Mit ér, ha megtanultam (török nyelven) olvasni, de nein értem, vagy nem érthe­tem, a mit olvasok ? A z ÁBC-é nek tartalmasnak s a mi több, tartalomban igen gazdagnak kell lennie, és ezen gazdag tartalomnak egészen a gyermek ér­telmi tulajdonává kell tétetnie. És épen abban áll legna­gyobb részben az ÁBC-e megírásának titka, hogy az olyan legyen, miszerint annak minden szavából épületet vehes­sen a kezdő, és csak egy se legyen benne, a melynek tar­talmát, azaz értelmi jelentőségét, a tanitó az ő tudatába át­vinni, vagy inkább abban felderíteni képes ne legyen. És e feladat, természeténél fogva, az okszerű tanitói eljárás által lesz megfejtve; az ABC-e ehhez csak az anya­got szolgáltatja, de az a legszerencsésebb megválasztás­sal sem lesz egyéb mint holt anyag, a tanitó fogja azt a gyermek lelkében életre költeni, még pedig egyszerű, vi­lágos, természetes és könnyű előadással. Es épen ez az elemi nyelvtanítás titka, ennek megfejtésében áll annak művészete. Nagyon világos, hogy a ki az anyagot szolgáltatta, illetőleg a ki az ABC-ét készítette, annak kellett mind arra ügyelni, hogy abba célszerűen nem kezelhető elemek be ne csúsztak legyen, mind a célszerű kezelés módjával neki kellett tisztában lennie: az ő teendője mintegy kézen fogva vezetni a tanitót, s utasítani mindenben, mitévő legyen, hogy kellő sikert mutathasson fel. Azonban távol legyenek a tudákos fejtegetések, a rőfös magyarázatok: Sőt inkább, a rövidség minimumával kell a tisztaság maximumát egyesíteni, legalább annak meg­közelítésére egész erővel törekedni. A hosszadalmasság itt legbiztosabb jele annak, hogy a módszer nem követni való. Az egyes szók elemzéséig vitt tehát legrészletesebb utasí­tás sem tehet többet terjedelemre nézve mint az ABC-e szövegének kétszerese. Könnyebb tájékozás végett oszszuk az ABC-ét két főrészre, s lássuk, mi azokban a lényeges. I. Alaki rész. II. Olvasmányok. Az alaki rész szerkezete nagyon egyszerű. Azon az állásponton a gyermek egymás után a betűket ismergeti, Írogatja, azokból alakított s z ó k a t ír, s végre kisebb körű mondatokat olvas és ir. Itt a szükségs előkészületek s illetőleg előzmények után — melyekről alább fogunk szólani — a következő menet elég természetesnek látszik. 1. A tanitó a betűt felírja, megnevezi, a gyermekkel felíratja, megnevezteti, (p. o. ty). 2. Oly szókat, ir, olvastat, melyekben a már ismert betűkkel együtt az is előjön, mely legközelebb felvéte­tett (tyúk). 3. Ezen szókat röviden értelmezteti, a tárgy vala­mely tulajdonát kiemeli (p. o. a tyűk madár, a háznál lakik, házi madár). 4. A felirt szókból a közelebbi értelmezés nyomán alakított mondatokat olvastat. Igy p. o. ty, tyűk betyár stb. stb. a tyúk házi madár a betyár fütyörész az utcán. *) *) Az egyes szók jelentése, illetőleg a fogalmak értel­mezése céljából álljon itt például ez a szó: b e t y á r. Ezt az első olvasáskor a tanitó következő egyszerű értelmezéssel kiséri: a ki az utcán pajzánkodik, haji-

Next

/
Oldalképek
Tartalom