Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-30 / 44. szám

kifejlését nem fogja sikerrel munkálni. A szellem ugyanazonságából következik, hogy az ismereteset nem lehet mint valamely exoticus növényt kellő eredménynyel erőszakosan átültetni a lélekbe, hanem azt kell eszközölni, hogy az legnagyobb részben a belső lelki erök munkásságának, productiv tevékenységének eredménye legyen. És hol volna ez több nehézséggel összekötve, mint a legelső elemeknél, mint épen a kezdők vezetésében, hol a még nem erősödött lelki erök oly gyenge szálacskái mutatkoznak, melyek a legkisebb erőszakos érintésre is megszakadoznak? És ez erőszakos s illetőleg nem psychologiai eljárásnak eredménye lesz,egy részről,hogy a növendék elő nem megy az ismeretben, másrészről, hogy megundorodik a legnemesebb munkától. Ezért igen helyes a következő szabály : id imprimis cavere oportebit, ne studia, qui ama re nondum potest, oderit, el amaritudinem semel perceptam etiam ultra rudes anuos reform ide t. Ismét egy fő nehézség, melyet komoly megfontolással, józan belátással és önmérsékléssel lehet legyőzni; ismét egy szikla, melyen annyi nemes buzgalom hajótörést szenvedett! S valóban igen sok növendék sorsa a míveltségre nézve már a kezdetnél eldől s illetőleg elesik. Ezért a kezdetre elég figyelmet fordítani nem lehet, s a ki e téren tanitó és tanítvány kezebe egy haszonvehetö könyvet ad, felette nagy szolgálatot tesz a közoktatás ügyének. Épen ilyennek tartom én a többek közt az ÁBC -és könyvet is. Ebből s illetőleg ennek nyomán a kezdő irni és olvasni tanul, mert más tanítási módszer többé szóba sem jöhet mint az irvaolvastató, s ez egyenesen és világosan a pályázat feltételei közé van sorozva. Azonban távol legyen, hogy azt higyjük, mintha e könyv egész feladatának megfelelne, ha belőle a gyermek olvasni megtanul, mert ugy az ABC-e nem volna egyéb, mint a betűk különböző combinatiók szerinti összeillesztésének halmaza : tartalom nélküli gépies alakiság. Van-e oly ügyes és tapintatos eljárás, mely az oh asás-tanulás felette nehéz, fárasztó és hosszadalmas munkáját egy ily könyv használata mellett csak parányi mértékben is élvezetessé tudná tenni, a mi kedvet és kitartást szerezne a munkában? Hogy fogunk aztán amaz arany szabálynak eleget tenni: i d imprimis cavere oportet, ne studia, qui nondum amare potest, oderit? Aztán azon egész idő, melyet a gyermek az ABC-e olvasásában eltöltött, teljesen elveszett legyen reá nézve azon tökéletlen eredményen kivül, hogy no már olvasni tud ? Távol legyen, már csak azon oknál fogva is, hogy az olvasás teljességgel nem cél, hanem eszköz. Mit ér, ha megtanultam (török nyelven) olvasni, de nein értem, vagy nem érthetem, a mit olvasok ? A z ÁBC-é nek tartalmasnak s a mi több, tartalomban igen gazdagnak kell lennie, és ezen gazdag tartalomnak egészen a gyermek értelmi tulajdonává kell tétetnie. És épen abban áll legnagyobb részben az ÁBC-e megírásának titka, hogy az olyan legyen, miszerint annak minden szavából épületet vehessen a kezdő, és csak egy se legyen benne, a melynek tartalmát, azaz értelmi jelentőségét, a tanitó az ő tudatába átvinni, vagy inkább abban felderíteni képes ne legyen. És e feladat, természeténél fogva, az okszerű tanitói eljárás által lesz megfejtve; az ABC-e ehhez csak az anyagot szolgáltatja, de az a legszerencsésebb megválasztással sem lesz egyéb mint holt anyag, a tanitó fogja azt a gyermek lelkében életre költeni, még pedig egyszerű, világos, természetes és könnyű előadással. Es épen ez az elemi nyelvtanítás titka, ennek megfejtésében áll annak művészete. Nagyon világos, hogy a ki az anyagot szolgáltatta, illetőleg a ki az ABC-ét készítette, annak kellett mind arra ügyelni, hogy abba célszerűen nem kezelhető elemek be ne csúsztak legyen, mind a célszerű kezelés módjával neki kellett tisztában lennie: az ő teendője mintegy kézen fogva vezetni a tanitót, s utasítani mindenben, mitévő legyen, hogy kellő sikert mutathasson fel. Azonban távol legyenek a tudákos fejtegetések, a rőfös magyarázatok: Sőt inkább, a rövidség minimumával kell a tisztaság maximumát egyesíteni, legalább annak megközelítésére egész erővel törekedni. A hosszadalmasság itt legbiztosabb jele annak, hogy a módszer nem követni való. Az egyes szók elemzéséig vitt tehát legrészletesebb utasítás sem tehet többet terjedelemre nézve mint az ABC-e szövegének kétszerese. Könnyebb tájékozás végett oszszuk az ABC-ét két főrészre, s lássuk, mi azokban a lényeges. I. Alaki rész. II. Olvasmányok. Az alaki rész szerkezete nagyon egyszerű. Azon az állásponton a gyermek egymás után a betűket ismergeti, Írogatja, azokból alakított s z ó k a t ír, s végre kisebb körű mondatokat olvas és ir. Itt a szükségs előkészületek s illetőleg előzmények után — melyekről alább fogunk szólani — a következő menet elég természetesnek látszik. 1. A tanitó a betűt felírja, megnevezi, a gyermekkel felíratja, megnevezteti, (p. o. ty). 2. Oly szókat, ir, olvastat, melyekben a már ismert betűkkel együtt az is előjön, mely legközelebb felvétetett (tyúk). 3. Ezen szókat röviden értelmezteti, a tárgy valamely tulajdonát kiemeli (p. o. a tyűk madár, a háznál lakik, házi madár). 4. A felirt szókból a közelebbi értelmezés nyomán alakított mondatokat olvastat. Igy p. o. ty, tyűk betyár stb. stb. a tyúk házi madár a betyár fütyörész az utcán. *) *) Az egyes szók jelentése, illetőleg a fogalmak értelmezése céljából álljon itt például ez a szó: b e t y á r. Ezt az első olvasáskor a tanitó következő egyszerű értelmezéssel kiséri: a ki az utcán pajzánkodik, haji-