Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-17 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. NAGYTISZTELETÜ TRSZTYENSZKI GYULA ESPERES ÚRNAK TANÍTÓI EGYLET FELÁLLÍTÁSÁRA HIVÓ ^KÖRLEVELE. Hazánk nagy férfia a halhatatlan S z é c s ényi azt mondá: „a nemzet valódi ereje tudományos fők mennyiségében áll." — Valóban a nemzetek nagyságához, s felvirágzásához legbiztosabb út a nép mivelése és felvilágositása. — A közmiveltség terjesztésében pedig jelentékeny tényezők, mondhatni sarkkövek a népiskolák. — Ezért a legkisebb iskolának is nagyszerű hivatása van, mert benne az általános mivelődés fáklyája ég, a társadalom, az egyház szellemi kertje az, melyben tisztultabb fogalmak, magasabb eszmék, keresztyéni elvek magvai hintetlek el s nyernek ápolást. Innen van, hogy a társadalom s az egyház végetlen sokat vár az iskoláktól, s azok tanitóitól. A világ, az emberek gonoszságai, a mindinkább hanyatló vallásosság, a mindig nagyobb tért foglaló erkölcsi sülyedés végokául a népnevelés hiányosságát hiszi, s a vádat az iskolákra neheziti. Valóban a mai kor roppant igényeket s várakozást csatol a tanitói hivatalhoz, melyek annak körét sok esetben túlszárnyalják. — Visszás, leverő jelenet azonban7

, hogy midőn az iskoláktól s azok tanitóitól minden váratik, értük alig tesz a világ valamit. E vád protestáns népünkre is jogosan nehezül, azon népre, melynek jövője épen híveinek felvilágosodásában van letéve, mely magát a miveltség zászlóvivőjének hiszi, s a tudomány képviselőjének tartatni követeli. Az iskola az egyház szíve, ütere; s legtöbb helyen e szív oly pusztán áll, oly elhagyatott! A tanodáknak vannak égető szükségei; hiányoznak a kellő tanszerek; a szülői hanyag iskolába járatás bevágja a tanitó sikeres működésének útját; az iskola nyomorú helyisége, a tanitó aggasztó körülményei, a szegénység, mely a legmagasabb szellem röpülésének is szárnyát szegi, s a föld porába ejt le, — nehéz akadálykövekként állanak a nevelés útjában; s fájdalmasan látjuk, hogy az akadályköveket elhárítani, az iskola sebeit orvosolni kevesen jelennek meg. Ugylátszik iskolai ügyünk teljes rendezése a jövő kor mulaszthatatlan, de magasztos feladata, s szerencséje leend. Tisztelt tanitó urak! Önök vállain a teher és felelősség nagysága nem áll arányban azon eszközökkel, melyeket azok megoldására birnak önök. — Ez aránytalanság előtt azonban az ügy magasztos volta miatt kishitüen elcsüggedni nem szabad, — önöknek is mondva van kedves barátaim ama jézusi szózat: „Ne féljetek, én veletek vagyok mindvégig a te gyengeségedben dicsőitem meg az én erőmet." Hogy a tanitó az ellenében felállított igényeknek csak némileg is megfelelhessen, folytonos haladásra, tanulmányozásra van szüksége. Az iskolákból igen keveset hoztunk el magunkkal mindnyájan,—főkép a legközelebbi időkig elhanyagolva volt képezdék miatt tanitóinknak, hogy magas célúknak megfelelhessenek, az önképzés, az öntanulás nehéz kötelessége maradt fenn. A ki mást tanitani akar, kell, hogy maga is tudjon. — A tudomány majd minden évben óriási lépésekkel halad előre. — Ez általános haladásból nem maradhat ki a nevelés ügye sem. Majd minden év tovább fejleszti, újból tisztitja a növelészeti elveket, célszerűbb 83