Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-09 / 41. szám
zott mértékben kiteljék, meghatározza a százalék emelésének mértékét; vagy ha a segélyzési szükséglet nagyobb volna, hogysem az 5°/0 -ból kiteljék — ennél magasabbra a befizetések nem emeltethetvén — meghatározza a segélyzendök részleteinek arányos mennyiségét. b) A kolozsvári képviselő tanári kar kebeléből általános szótöbbséggel évenként egy pénztárnokot és ellenőrt választ. 11. Azon esetben, midőn a tanári értekezlet megszüntetnék vagy bármi okból is annak megtartása elmaradna, a kolozsvári képviselő tanári kar minden egyház főtanácsi teljes gyűlés alkalmával köteles gyűlést hívni össze, a társulat Kolozsvárt megjelent tagjaiból, s ez esetben a tanári értekezletnek ezen egyesületre vonatkozó minden jogai és kötelességei ezen gyűlést illetendik. 12. A pénzkezelök kötelessége: a) Az évenkénti befizetésekből, — e célra tett kegyes alapítványok — vagy adományokból gyűlt tartalék tőkét a tanári értekezlet, vagy azt képviselő a fennebbi pont szerint megalkotandó kolozsvári gyűlés által meghatározott módon s a kolozsvári képviselő tanárikar utasítása szerint és felügyelete alatt az iskolák pénzeire nézve fennálló szabályok szerint jövedelmezésre kifektetni vagy valamely biztos alapú takarék-pénztárba elhelyezni s pontos számadás mellett kezelni. b) A tanári értekezlet vagy azt pótló kolozsvári tanári gyűlés által megállított százalék szerint az egyes igazgató-tanárok által begyűjtött és átadott összeget nyugta mellett bevenni és a bevett jövedelemből az ugyanazon értekezlet vagy gyűlés által utalványozott segélypénzeket nyugta vagy posta-téritvény mellett pontosan és hiány nélkül kiadni. c) Tartozik ugy a bevételekről mint a kiadásokról pontos és hiteles okmányokkal ellátott számadást vinni; azt a tanári értekezlet vagy az azt pótló kolozsvári tanári gyűlés elnökének minden évben legfölebb május l-ig beadni. IV. A segélyben való részesedés szabályai. Az évi segélyezésre felvétetnek: 13. 1. A társulat tagjainak özvegyei azon időn kezdve, mikor férjök fizetése teljesen megszűnt, még pedig tekintet nélkül arra, hogy az egyes iskolák özvegy tanárnéi számára létező vagy bármely más nyugdijalapból évi segélyt hűznak-e vagy sem: — ha férjeik haláláig azokkal együtt éltek, s különben is jó hírű, erkölcsös életet folytattak, még pedig akár gyermektelenül akár kiskorú vagy már nagy kort ért gyermekekkel maradtak hátra, éltök végéig vagy addig, mig újból férjhez nem mennek. 2. A tagoknak apa és anya nélkül hátramaradt árvái, kik közé számitandók azon árvák is, kiknek anyjok ugyan él, de annak személyére az előbbi pont értelmében vagy mert férjével nem élt, vagy mert annak halála után férjhez ment, segélyezés nem adatik. Ezek a segély élvezésére jogositvák éltök 24-ik évéig, következő kivételekkel: a) a leányra nézve, ezen jog férjhez menetelével 24 év előtt is megszűnik ; b) a fiúkra nézve, a 20 éves kor elérésével ha legalább 200 forint állandóan biztos jövedelemhez jutottak, — vagy ha kereskedési és ipari pályára lépvén az inasi éveket már végezték és legényekké lettek. 14. A segélymértéke ugy az özvegyre, gyermekeinek számára való tekintet nélkül, valamint egy apának minden gyermekeire nézve összesen (kik közül ha valamelyik vagy többen meghalnak vagy rendre a segélyre jogosultak sorából kilépnek, részök a többit vagy ha csak egy maradna is ezt egyedül illeti) a meghalt fizetésének egynegyede, vagy ha ennyi a tartalék töke rendes jövedelméből és a legmagasabban 5%-ra emelt befizetésekből ki nem telnék, az évenkénti összes bevételből a segélyzendők közötti felosztás szerint megállított aránylagos rész. 15. Ha valamelyik özvegy háromnál több neveletlen gyermekkel, vagy egy apától háromnál több anyátlan árva maradna hátra, vagy épen életmód megszerzésére képtelen nyomorék, —• ezekről a tanári értekezlet kitelhetöleg gondoskodand. Az anya nélküli vagy azon árvák segélyezéséről, kiknek anyjok a segély élvezhetése iránt való jogát elvesztette, alkalom szerint azon tanári kar, melyhez az illető árva apja tartozott intézkedik belátása szerint. 16. Ha valamelyik tagnak nagyon szép reményű, jó erkölcsű fiuárvája olyan tudományos pályára lépnek, melyre való készülés több időt és költséget igényel, ha szinte a 24 évet betöltötte is, folyamodhatik a tanári érte kezlelhez a segélynek 24 éves korán túlra való meghoszszabbitásáért; a mikor is az értekezlet szent kötelességének tartandja a szép reményekkel biztató, egykor a haza, nemzet és hitfelekezetünk hasznos polgárává leendő ifjút célja elérésére kitelhetöleg tovább is segitni. 17. Az özvegyek és leányok azon egyház elöljáróságától, melyhez tartoznak életbizonyitványt, — a fiu árvák pedig : ha tanulók az illető tanodai elöljáróságtól, — a mesterségen vagy kereskedésben levők pedig illető főnökeiktől tartoznak minden évben erkölcsi életök és magukviseletök, illetőleg hivatásokbani pontosságuk, szorgalmok és elömeneielökröl bizonyítványt adni be a tanári értekezlethez vagy az azt pótló tanári gyűléshez; mert a társulat a mily szent kötelességének tartja a jókat és segélyezésre méltókat segitni, ép oly helytelennek tartaná a roszakat táplálni, s a rosz úton maradásra az ilyeneknek saját megszorításával eszközöket nyújtani. 18. Az ily módon beadott bizonyítványok és azok hiányának vagy tartalmának következményei, valamint általában minden kezelési és segélynyerési vagy részesedési ügyek felett: a tanári értekezlet vagy azt pótló tanári gyűlés, minden tovább folyamodás kizárásával, végérvényesen határoz. 19. Ezen egyesületi intézet az 1864-ik év juliusa 1-sö napjával lép életbe, — s a befizetések ekkor kezdetnek meg.
