Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-09 / 41. szám

20. A jelenleg- meglevő tanárok, segédtanárok és állandóul alkalmazott szaktanítók közül azok, kik jelenleg be nem lépnének, későbben csak is az addig lejárt befizetések részleteinek és ezen részletek kamatainak egyszerre teendő befizetése mellett léphetnek ezen tanári özvegyeket és árvákat segélyző társulatba. Kéressék meg a mltgs egyházi főtanács, hogy ezen felterjesztett segélyalap tervezetnek mentől hamarabb való tárgyalása s megerősítése által ezen üdvös intézkedés életbeléptetését siettetni méltóztassék; továbbá, hogy tanodánk jelen nem levő tanárai ezen intézkedésről magokat addig is tájékozhassák : másoltassék le ugy, miként értekezletünk által megállíttatott kellő számú példányban s küldessék meg mindenik érdekelt tanoda tanári karának. 18. Azon 8. lapnyi tanszervezeti pótléknak, melyről a bevezetésben emlékeztem s mely 1861. julius 30-án fogadtatott el, 3-ik lapján ez áll: „A jogi tanfolyamot illetőleg olvastatik Dósa Elek tanár atyánkfiának véleménye, mely egy részben az átmenetül ajánlott egy éves rendkívüli jogtanfolyam tárgyaira nézve tesz javaslatot, másrészről a két éves folyam tárgysorozatában ajánl némi módosításokat s végre nézeteket közöl egy jogakadémia felállításáról." A rendkívüli jogtanfolyamra nézve az átmeneti terv elfogadtatott; Dósa tanár javaslatának többi része, a két éves jogi tanfolyamot és jogakadémiát illetőleg kiküldetett a fötanodai elöljáróságokhoz véleményezés végett. Beállittatván 1861. sept. l-jén az erdélyi 4 ref. főtanodában a jogi tanfolyamnak átmeneti és 1862. sept. l-jén rendes két első éve, elöljáróságaink egyelőre nem tartották szükségesnek a teljes jogakadémia felállítását részint költség hiánya, részint azon ok miatt, hogy a nálunk egy vagy két évet végzett ifjak a birodalmi akadémiáknál akadály nélkül felvétettek azon évre, melyre következtek, nem kívántatván tőlük egyéb, minthogy azon tantárgyakból, melyeket talán a mi beosztásunk szerint nem hallgattak volna: időközben külön vizsgát álljanak. Teljes méltánylattal kell e részben kiemelnünk főleg a pesti egyetem előzékenységét, hol a tanodáinkból átlépett erdélyi jogászok, a dolog lényegét illetőleg közelismerés szerint, helyöket becsülettel betöllötték és töltik jelenleg is. Megnyittatván azonban 1863 végén Kolozsvártt a királyi jogakadémia 3 éves tanfolyammal, megtörtént az, a mi századok óta tanodáinkkal szemben sohasem : t. i. bizonyítványaink érvényessége az uj akadémiánál nem ismertetett el nemcsak a tanulási idő beszámítását, hanem a kihallgatott tantárgyakat illetőleg sem. Történt pedig mindez anélkül, hogy a magas kormány e részben illetékes hatóságainkkal valamint hivatalosan közlött volna; történt csupán csak száraz formalitásból; mert köztudat szerint jogászaink bármikor kiállották a versenyt a többi akadémiák hasonfoku ifjaival; és történt közoktatási a utonmiánkkal szemben, melynek közvetlen kifolyása az, hogy tanintézeteink jogosítva vannak az állampolgári köztevékenység bármely ágára teljesen bevégzett minősültségü egyéneket képezni. Ezen autonomia legfontosabb alapelve, hogy a kormány nem vizsgálgatta mily úton, milyen rendszer szerint vezettük végig ifjainkat a tudományok során, csakhogy azok a tanfolyam végén bírjanak azon képzettséggel, melylyel a más vallás-felekezetek tanodáiból kilépő végzett ifjak valamelyik pálya elfoglalása alkalmával bírnak. Jogász-növendékeink részéről fölmerülő panaszokból főtanodáink elöljáróságai útján az egyházi főtanács e tényről értesülvén 1864. mart. 15-ikére a jogtanfolyam ujabb rendezése és az érettségi vizsgának tanszervezetünkbe illesztése tárgyában rendkívüli bizottsági gyűlést hivott egybe, melynek tagjai voltak főt. Bodola Sámuel püspök elnöklete alatt, a nagyenyedi fötanoda részéről: Gáspár János, Gyarmati Sámuel, a kolozsvári fötanoda részéről: b. Báriffy Albert fögondnok, Takács János és Ocsvai Ferenc tollvivö ;a marosvásárhelyi fötanoda részéről: gr. Teleki Domonkos fögondnok, Szabó Sámuel; a z i 1 a h-i tanoda részéről: b. Wesselényi Ferenc fögondnok, Török István; a szászvárosi tanodától Szabó György, ezeken kivül résztvettek a tanácskozásban véleményező szavazattal: Sámi László, Sárkány Ferenc, Fekete Mihály, Kócsy Károly, Indali Péter éa Szász Domonkos kolozsvári tanárok. A fennebbi 17 tagu bizottság martius 31-én és ápril 1-én tartott értekezései folyamáról vezetett jegyzökönyvét az egyházi főtanács elébe terjesztvén, ebben a jogtanfolyamot illetőleg következő jelentést tett: „Köztudomásu tény lévén az, hogy a magas kormány főtanodáink jogtanfolyamot hallgatott vagy végzett növendékeinek a közelebb mult 1863-ik évben Kolozsvártt felállított kir. jogakadémiába való fölvétetését csak oly feltétel alatt rendelte meg, hogy azoknak akár 1 ákár 2 éves jogtanfolyamot bevégzettek legyenek is főtanodáinkban, a kiszabott 3 évbe csak 1 év számitassék be, s ez is csak ugy: hogy a nálunk végzett tantárgyak hallgatása alól fölmentetnek ugyan, de azokból a két év alatt tetszésök szerint választandó időben, vizsgát állani köteteztetnek ; addig a kir. jogakadémia rendkívüli tagjainak lévén tekintendők. Köztudomásu tény lévén az, hogy még e kedvezménynek nevezett intézkedés is csupán kivételképen, a kir. jogakadémia életbe léptének 1-sö évére van szorítva; s végre ,hogy a felvételért folyamodottak kérésére vonatkozólag kiadott felsőbb rendeletekben főtanodáink a jogtanfolyamra nézve ,„n yilvánossággal nem biroknak" vannak bélyegezve : E tények elegendő alapul szolgálnak a mltgs egyh. főtanácsnak arra, hogy ellenök, mint százados alaptörvények, államszerződések és jogos gyakorlat szentesitette közoktatási autonomiánkon ejtett, — s az egyenes megtámadásnál nem kisebb horderejű sérelmek ellen fellépjen." Egyszersmind ugyanezen bizottság, — föladata szerint, tervet készített az érettségi vizsga állandó beillesztésére néve is. Az egyházi főtanács mielőtt ezen nagy fontosságú kérdésekben érdemleges határozatot hozott volna: szükségesnek látta hogy 205. sz. a. rendeletében a fennforgó