Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-08-14 / 33. szám

lenléte által váltak ünnnpélyesekké, melyek a tanárok fáradozásáról s valamint a tanodának nehéz viszonyok közötti tapintatos igazgatásáról tanúskodtak. A jelentés folytatólagosan a felszentelt hitjelöltek névszerinti megnevezéséről s a hit- és tanárjelölt! vizsgák eredményéről szólott, különös kiemelésével annak, hogy a theologusok közül több egyén dicséretes, kettő jó s egy kitűnő bizonyítványt érdemelt ki, mely pontnál megjegyzésre való, hogy a többi superintendentiák iskolaiban végzett theologusok nein fölénygyakorlás céljából, csak pro stipendio vizsgáltatnak; a mi pedig a tanárjelölti vizsga eredményét illeti röviden az, hogy a két vizsgált egyén közöl Torkos László kitűnő feleletei által különösen a philosophiai s magyar irodalmi szakra tette magát ajánlatra méltóvá. Ezek után részletesen az egyes esperességek főbb mozzanatai lőnek felemlítve, ugyanis: a pestvárosi esperesség uj épülete s különösen azon előzékeny figyelem, miszerint abban a kerületi s egyetemes gyűlések tartására tanácskozási pompás terem szereltetett fel, örömre gerjeszté a jelenvoltakat. Hasonlót eredményezett az árva intézet állapotára vonatkozó tudomásvétel, melyben 30 elárvult gyermek növeltetik. Glosiusféle ösztöndíjban 11 hitjelöltet 70 tallérral s 4 özvegyet 60 forinttal segélyezett. Legényegylete folyvást működve virágzik, gyámintézete 20,055 frtnyi tökével bír s nöegylete félreismerhetlen jeleit adja annak, hogy a szeretet, a nemes részvét a nők kiváló disze s erénye. De ily tiszta öröm közé is kellett vegyülnie e bánat fekete gyászának, mert a mellett, hogy a pesti slav ajkú gyülekezet folyvást tespedő állapotban van, ez esperesség egyik munkás tagja, egyházunk történetirója, gondos családapa, a budavári egyház szeretve tisztelt lelkésze nt. BauhofFer Györgyben mindnyájunk fájdalmára élni megszűnt. Áldva legyen működése utódaiban ! A honti esperesség lelkészei évenkint 2 forinttal határoztak járulni a gyámintézethez. Nógrádban a legtöbb egyház egyházi épületek emelésével volt és van elfoglalva u. m. Lónyo-bánya, Felső-Esztergály, Podrecsány , Fürész, Uhorszka stb. Örökös emléket különösen a ronyai Szentiványi család emelt magának jótékony adományozásai által, mi éljenzéssel vétetett tudomásul s iktattatott a jegyzőkönyvbe. Nt. Zelenka Dániel főesperes helyébe , ki 6 évi buzgó hivataloskodása után újra meglön tisztelve az esperesség osztatlan bizalmával s ragaszkodásával, Sztehlo András losonci, alesperesnek Moravcsik Mihály béri lelkész választatott meg. Azonban a jóravaló törekvésnek e mezején is megjelent az enyészet angyala, s az „Ewanjelik" homilétikai kalászainak gyűjtőjét, a sláv irodalom költőjét, egyházunk jeles szónokát, a cseh-brézói egyház buzgó lelkészét, számos gyermek gondos atyját, a barátság fűszerét letarolta az örök hajlékba. Béke tetemének és számos jótékony gyámolitót gyermekei részére, mint Pronay Pál ö nagysága, ki az elhunyt családjának évenkint 40 frtot s 10 kila búzát ajánlott mindaddig mig idősb fia hivatalba jut! A pesti egyházmegyétől szintén fényes tettek szólának. Ugyan is b. Podmanyiczky János ö méltósága a feledhetlen Melczer helyettesét havonkínt 30 frttal fizeti; a ceglédi egyház félszázados kérelme s óhajtása, Cegléd város méltányos eljárása következtén fényesen valósult, a menynyiben a lelkész számára 117, két tanitó részére 67, iskolai alapra 164, temető helyiségül 5, harangzónak 5 hold első osztályú föld hrsittatott ki. Ez örök hálára kötelező tény Cegléd városának enyészhetetlen cégje, melyért becsüléssel vonzódunk feléje, mint oly város iránt, mely a legszentebb célnak vallás különbség, létszámra való tekintet nélkül, egyedül a hivatalok ugyanazonosságát tekintve, az egyháznak s a hazának igazi áldozatott hozott. Oh bár látnák fénylő világosságát mások is, cselekednének hasonló képen, nem mint embereknek, de Istennek! A kecskeméti papválasztáson kivül, az irsaiak szerencsés választása szolgáltatott örvendezésre alkalmat, kik hivatalos működésében elhalt nt. Mocskonyi Náthán lelkészük utódául Zelenka Pált, a bányakerületi főt. superintendens úr kedves emberét, s szorgalmas segédjét választották meg. A zólyomi esperességben több szomorú újságon kivül nt. Mákonyi Náthánban, jogaink hü bajnokának elestéről gyászosan értesültünk. Ily sok tekintetben örvendetes, sok tekintetben pedig gyászos jelentés után, a jegyzőkönyv vétetett elő, melynek olvasása közben különösen e következő lelkész: Podhraczky volt pesti sláv lelkész ügye, ki a dunáninneni egyházkerület consistoriumának a jelen gyűlésben felolvasott ítélete folytán és igy harmadbiróságilag is e lelkészi hivatalra képtelennek nyilváníttatott; melylyel összefitggöleg álljon magának a pesti sláv egyháznak jelenlegi helyzete, ismétlésével annak, hogy miként az, az „Egyházi Lap" utján már közölve volt, ez egyház autonom meggyőződését követve s ö felsége If. rendeletére támaszkodva, az autonom egyházkerület kebelébe annak rendje szerint, 7 egyén, tehát egy igen csekély töredék kivételével viszszatért. Azóta a főt. superintendensi hivatal ez ügyre vonatkozólag a m. helytartótanácstól oly tartalmú levelet kapott, melyben az egyház pátens szerint rendezettnek s a 7 egyén annak értelmében négy kiküldött comissárius jelenlétében megalakult presbyteriumnak mondatik. Ezután felolvastatott Franczisczi felügyelő levele is, melyben a superintendensi hivatalt az egyházban működő paphelyettes elmozdítására szólítja fel; az egyházkerület miután a lf. rendelet értelmében annak módja szerint az autonomiához tért pesti sláv egyházba kiküldött biztos működésében jogainak kétszeres megsértését annál inkább látja, hogy azaz esperesség mellőzésével történt, oda határozott: hogy az egyetemes gyűlésre menendő követek megbízatnak egy ö Felségéhez intézendő felirat szerkesztésével oly utasítással, miként annak felterjesztését hathatósan sürgetni s eszközleni törekedjenek. Hosszas vita tárgya volt ezenfelül a „Hamaliár-féie utasítások ügye, melyekre több esperesség részéről csak azért nem küldetett véleményező bírálat, mivel az egyik az 1803-iki szabályozástjelegendönek tartja, mivel a másik