Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-08-14 / 33. szám

az egyetemes gyűléstől várja azokat s végre mivel a har­madik azok kidolgozását s kiadását a superintendensi hiva­tal körébe tartozónak ismeri; miután azonban a kor elöha­ladtával uj igények támadtak, az első vélemény félrevette­tett, a második miután sok kellemetlenségek kikerülése vé­gett szintén el nem fogadtatott, a föt. superintendens úrnak azon nyilatkozata folytán, hogy ö nem akar lenni a kerület ura, hanem törvényeinek végrehajtója, a megállapo­dás abban pontosult Össze, mikép a Hamaliár-féle utasítá­sok utasíttassanak vissza az esperességekhez, hogy azokra az 1865. év május l-ig észrevételeiket beküldve te­gyék meg. S végre miután a jegyzőkönyv három nyelven való kiadása újólag elrendeltetett, a szórványosan élő híveink állapota lett kiváló figyelem s javaslatok tárgya : melynél nagy örömmel fogadta a gyűlés mind a bács-szerémi espe­resség eljárását s áldozatkészséget, mind különösen a szór­ványok ügyével megbízott nt. Sztehlo András lelkész úr abbeli szorgalmatos s tapinlatteljes működését, hogy azo­kat nemcsak szervezte tervileg, de a bács szerérnire a Gusztáv-Adolf egyletnél 600 frtot eszközölt ki, mely éven­kint a bács-szerémi esperesség részéről megajánlott 200 és az egyetemes gyámintézettöl nyerendő 100 frttal 900 frtra növekedve, egy utazó pap tartására lesz fordítva, hogy a széjjel szórt nyáj összetartassék s a lelkiekkel elláttassék. Margócsy József, i TÁR C A. BUKAREST, 1864. august 2-án. Nt. szerkesztő úr ! A testvéri szeretet egy szép nyilvánulásáról van szeren­csém értesíteni e lapok t. olvasóit egyházunk kifáradva azon terhes költségek alatt, melyek mind az egybázpénztá­rát mind az egyesek áldozatkészségét uj templomunk épí­tése körül igénybeveszik, az elöljáróság még a tavasz kez­detén azt határozta volt hogy egyes magyar és erdélyhoni ref. egyházakat levél által fog megkeresni hogy sz. célunk elérésére segédkezeket nyújtani szíveskedjenek. E felhí­vásnak legelőbb is a felső-bányai buzgó ref. egyház felelt meg, midőn a tegnapi postán templomunk építésére hét cs. kir. aranyat küldött. Ezen testvéri nyilatkozat annyival meglepőbb reánk nézve minthogy a f.-bányai ref. egyház is azon helyzetben van, hogy még 1845-ben megkezdett kőtemploma még fedél alá sem vétetve félben áll, és e se­gedelmet mint tiszt. Demeter József űr írja, egy előttünk is ösmeretes ifjú Piskólti Dániel kereskedő gyűjtötte, ki maga is e célra öt forintot adott. Fogadják a kegyes adakozók egyházunk forró köszönetét, segítse meg az egek ura a f.-bányai ref. egyházat hogy mentül hamarább uj Sionjá­ban áldozhasson lélekben és igazságban a mindenhatónak. Jelenleg templomunk belső felszerelésével foglalko­zunk, a rendkívüli nagy árvizek összerázván itt is a fürész­malmokat, az épületfa deszka ára háromszor annyi mint ta­vai volt. E mellett még a kormány is épen most rendkívül sok uj épületet épített mi miatt a munkások napi díja egy­szerre felszökött. A már kivetett de megégetetlen tégla­kemencékben is a sok esőzés oly roppant károkat okozott hogy a téglának ezere 3% aranyra emelkedett. Valóban nehéz körülmények között kell építenünk Istennek sz. há­zát. Legyen szíves t. szerkesztő űr becses lapjában rész­vétre felhíni a magyarhoni ref. egyházakat hogy nyújtsa­nak egyházunknak e tempiomépitésére testvéri segédkeze­ket. Idegen templomban járunk Istentiszteletre már másfél év óta, hol a kiszabott idö oly rövid hogy minden vasárnap a prédikáció közepén reánk harangoznak és ki kell hogy takarodjunk. A bukuresti ref. egyház nem csak hogy há­lával fogad bármily csekély adományt, de rernényli hogy tettel is viszonozni fogja a jótéteményt mind azon egyhá­zaknak a melyek mostani szorult helyzetében iránta test­véri szeretetet tanúsítanak. K o o s Ferenc, ev. ref. lelkész. FELSÖ-LŐ. (Vasmegye.) Az iskolai evet jul. 14 és 15-éu tartott nyilvános vizsgával bevégeztük. Fájdalom nem adhattunk előbb ez évben intézetünkről kimerítő programmot; és mivel e sorok aug. közepe előtt meg nem jelenhetnek, ugy véljük, kedves dolgot cselekszünk azzal a tanügy barátinak, ha tanintézetünk jelen állapotát rövi­den felmutatjuk. Tanintézetünk áll néptanítói s e m i n á­r i o m b ó 1 , 4. osztályú algymnasiumból, három osztályú aireál iskolából egy előké­szítő osztálylyal, továbbá intézetünkhöz nagyon kapcsolva egy már évek óta fennálló nevelő- és tápintézet, (pensio­nat) mely által a t. szülőknek és gyámnokoknak alkalmat nyujtunk, hogy gyermekeiknek s illetőleg gyámfiaiknak lelki és testi kimíveltetését a legjobban eszközölhessék. Tan- és nevelőintézetünkben a directoron és a hely­beli lelkészen kivül, ki a vaílás tanítását vállalta magára, működött még a mult évben 5 rendes-, 2 segéd- és 1 mel­léktanár; e legutóbbi az énektanításon kivül, a semina­riumban még a zenében való oktatást is végezte. I. A néptanítói seminariumban, mely egy seminariumi és egy praeparandiai osztályból áll két évi cursussal, a mult évben 40 tanuló volt, kik a biro­dalom különféle részéből jöttek intézetünkbe. Mivel pedig a két évi cursus mellett is a praeparandiába csak minden második évben történik fölvétetés, mely előleges vizsgától feltételeztetik, azért a kik szükséges képzettséggel nem birnak előkészítés vegett vagy a gymnasium vagy pedig a reáliskola alsóbb osztályainak egyikébe vétetnek fel, hol azoknak, kiknek anyanyelvűk nem a német legjobb alkal­mok vagyon a német nyelvet, mielőtt a praeparandiai osz­tályba felmennének, saját anyanyelvök el­hanyagolása nélkül annyira megtanulni, hogy a praeparandiai előadásokat minden nehézség nélkül meg­érthessék. Husz év óta fennálló intézetünknek, melyből sok derék és ügyes néptanító került ki, vezetői ezután is azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom