Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-07-31 / 31. szám

betegségi tüneményeket az ördögnek és az ö erejének tulajdonítja s e nyavaját, mely a kérdéses gyermeket gyötri, d á m o n i betegségnek tartjuk. De Krisztus szerint (Ján. evang. 8. r.) az is a sátántól, a hazugság atyjától, jö, ha valaki hazudik vagy rágalmaz; ezt teszi pedig nyíltan és szemtelenül a józan falvilágosodás névtelen embere az ö iskolagyerekes jelentésében. Hazudik t. i. mikor azt mondja, hogy a szerencsétlen szülök örömestebb fordultak kenőcsökhöz és igézetekhez, mintsem rendes orvosok tanácsát kérték volna ki. Hiszen legelőbb is Pforzheirn két hírneves orvosát hittak segítségül; s csak azután, hogy ezek a betegséget gyógyithatlannak nyilvánították, folyamodtak több ízben előbb a helybeli lelkészekhez, s végre hozzám is, hogy imádkozzunk szegény gyermekükért. Es én épen nem átallom megvallani, hogy én azt a mély hangot, mely a gyermek mozdulatlan nyitott szájából felém mormogott, egyátalában nem tarthatom, egy tizenegy éves gyermek hangjának, ha mindjárt, a szülőkkel egyetemhen babonásnak tartanak is. Mi mindig azok az emberek vagyunk, a kik hisszük, a mi a bibliában van, nem mint a névtelen úr, ki az irás tekintélyét semmibe sem látszik venni. Aztán meg, én e gyermek baját a rendes betegségek egy symptoma — codexében sem találom, s igy a mellett maradok, hogy e betegségi tünemény valóságos dámoni tünemény. Hogy én az ördögöt „egész udvariasan szólítottam meg" s hogy az excorismus „teendőjét oly örömest" teljesítettem, — ez mind a józan felvilágosodás névtelen referensének cicomáihoz tartozik. Nekem, annyit mondhatok, épen nem szokásom, hogy az ördögnek és a hozzá hasonlóknak bókokat mondjak. Nem azért tehát, ,,hogy az ördögöt megtörjem, vagy szelídebbé tegyem," a mi a mi bitünk szerint lehetetlenség is, hanem csak azért vállaltam magamra a samarita tisztét, hogy a beteg gyermeket kivegyem az ördög köréből, életrendi tekintetben segítségére legyek s imádságunkhoz közelébb hozzam, mert különben egy országos paplak könnyen annak a gúnynak eshetett volna martalékul, melyei, egy szegény, gyógyithatlannak nyilvánított beteg iránti szeretetem miatt, a józan felvilágosodás részéről most magamnak kell aratnom. A mi „az ördög fejének nyujtogatását" illeti, ez sokkal gyermekesebb mesebeszéd, hogysem egyebet mondanánk reá, mint azt: hogy ha' a sátán kinyújtaná fejét, az mindenesetre becsületesebb volna, mint az a rágalmazó, ki a nyomtatott fekete betű megé bújva, fél a világosságtól, mert a hazugságok atyjának módja szerint, szeret a sötétben de egyszersmind a levegőbe puffogatni. Egyébiránt, hála legyen az Úrnak 1 a szeréncsétlen beteg gyermek láthatólag jobban van, s a mindenható Jézus bizonyosan erösebb, mint a legkeményebb páncélba öltözött ember, s ö megfogja hallgatni a mi esedezésünket, — mert csak ö, s nem egy gyarló lelkész, szabadithat meg az ördögtől." " TÁRCA. AZ 1864-iki BÁNYAKERÜLETI ÜLÉSEK ÉS GYŰLÉSEK RENDJE. 1864. julius 3l-én d. u. 5 órakor a ker. tanárvizsgáló bizottmány. — d. u. 6 órakor a hitjelölti vizsgáló bizottmány ülése, aug. l-jén d. e. 9 órakor a hitjelöltek írásbeli vizsgája; — délután és aug. 2-án ugyanazoknak szóbeli vizsgája. A tanárjelöltek vizsgája szinte e két napon fog tartatni, de a programm csak később fog megállapittatni. — esti 6 órakor kerületi előleges tanácskozmány. aug. 3-án d. e. 8 órakor a sz. léleknek segedelmül hívása és g y á m i n t. istentisztelet a templomban. — — 9 órakor kerületi közgyűlés. — d. u. 3 órakor ker. g y á m i n t. bi( zottrnáriyi ülés. — — 5 órakor lelkészi tanácskozmány. aug. 4-én a közgyűlés folytatása. — d. u. 4 órakor bányáké r. gyám-i n t. közgyűlés, aug. 5-én a közgyűlés folytatása. — d. u. 5 órakor lelkészi tanácskozmány. Jegyzet 1. Az ülések és gyűlések helye az újonnan épült főgymnasiumi épület 2-ik emeletének melléktermei. — 2. Aug. 22-én d. u. 3 órakor középponti gyámint. bizottmány ülése. Aug. 23-án d. e. 8 órakor egyetemes gyámint. istentisztelet. — d. e. 9 órakor egyet, gyámint. közgyűlés. — d. u. 6 órakor a mit. Egyet. Felügyelő úr házában. (Rálvány-utca 16.) egyet, gyűlési tanácskozmány. Aug. 24-én s köv. napjain egyetemes gyűlés. GYÁSZHÍR. Tisztelendő Szabó Lajos, ipacsfai ref lelkész úr, hosszas szenvedés után f. évi julius 15-én, 35 éves korában bevégzé földi pályáját. Az azt követő napon, bánatos neje Angyal Sarolta-, számos hivataltársai-, jó baráti-, ismerői-, és gyülekezetének tagjai borongó érzelmekkel kisérték a sírba. Benne a felső-baranyai egyházmegye egy szilárd jellemű, tiszta becsületességü és jeles készültségü lelkészt, gyászoló özvegye pedig egy szerető férjet vesztett. Nyugodjanak porai békével. N. J.