Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-07-31 / 31. szám

kerekségére kiterjedő' uralom székhelye volt, akkor Máté legalább is ép olyan joggal festhette Krisztusnak názárethbeli történetes tartózkodását „első nagy szerencsétlenségeül," mivel abból később némi szenvedései folytak. Mert ha nem találjuk is Nathanael azon kifejezésében : „Názárethbol származhatik-e valami jó" 2

) a názáretinek általánosan megvettetett voltát, annyi bizonyos igaz, hogy ottani tartózkodása, valamint azon tartomány, melyben ama város feküdt (Alsó-Galilea) ajanlásárá, s azon igazságnak, hogy ő a Messiás és Jákob istenének felkentje, megerösitésére, a zsidók előtt nagyon keveset használt. Mennyivel más lett volna — hogy em/ berileg szóljunk — ha az Ur Jeruzsálemben települt volna le! Hisz maga Dávid is szent lelkesedéssel dicsekszik Sión felől: „Es a Sión felöl jövendőben ezt mondják: mind ez, mind amaz ott születtetett; és a felséges isten erősiti azt meg."3

) ,,Tehát az Úrnak Názárethben tartózkodása épen oly szerencsétlenség volt ránézve, mint korábbi Egyiptomba futása, s ha mások, kik későbbi vagy érett korukban szenvedtek, a szerencsés ifjúkorra való emlékezésben legalább vigaszt lelnek, neki életének legkorábbi eseményei miatt még ezen vigaszt is el kellett vesztenie, hogy szenvedéseinek mértéke még az ifjúkori emlékek vigasztaló gondolatai által se enyhittessék. Minthogy már ezen aramaei és syr szó a héber -fajdalom, szenvedés, melyből az ige Paélben szenvedést, fájdalmat okozni értelmű, 4

) igy analógia szerint, a mint ^ns igéből tulajdonnév képződik, épen ugy képeztethetik -iyi£ igéből ez a melléknév: ^W) fájdalomsujtolt jelentéssel. Máté a Názárethbeli tartózkodásból a szóval csinál szójáékot, mely hasonhangzásu a "^-val, hogy a látszólag esetleges Názárethbeli tartózkodása Urunknak hasonlókép egy ízt képezzen szenvedéseinek hosszusorában, hogy ,„a próféták szavai, hogy szenvedések, fájdalmak fiának fog neveztetni" beteljesedjenek. Máté tehát, korának felfogása szerint, nagy ') Corn. Nep. Alticus III 3. 2) Ján. 1: 45. 3) Zsolt. 87: 5. 4) Buxtorf Lexison chald. pag. 1931. súlyt helyez Názárethváros tulajdonnevére, hogy abból a naczári szóval szójátékot csinálhasson. igy a

szenvedéseket, melyek a prófétáknak sok helyein, mint Krisztus maga is értette, előre megmondottak, mint a Messiás legjelentékenyebb ismertetőjegyeit előtérbe tegye, s igy szenvedéseinek legelejét egész végig okos összefüggésben következtesse egymásután. A (naczári) melléknév képződésének az aram és syr igéből -lyx-ből való lefejtése megvilágosítja a görög M-S NaCapacog formát is. Mert ismeretes, hogy az aramok és syrek a héber á hangzót, különösen nyilt szótagban, mindig a maguk sekofo nevü « hangzójukkal ejtik ki. Igy ők Ádám helyett Adómot irnak és Naphtáli helyett Naphtólit. Épen igy annak, ki egy ilyen szót görög betűkkel le akar irni, hogy a syr sekofót kifejezze, a görög <y-t kell használnia, s miután a szónak egész képzése aram és syr, nem is lehet tovább csudálkozni, hogy a várt á helyett Na^copacog szóban a>-1 látunk. (Folyt, köv.) TÖRTÉNELMI TÁJÉKOZÁS KÁLVIN ÉS A KÁLVINIZMUS ÜGYÉBEN. (Folytatás.) Ugy vagyok meggyőződve, hogy Kálvinról irott müvemben a lehető legvilágosabban és leghatározottabban kifejeztem azt, miszerint én részemről, mind általában az eretnekek halállal büntetését, mind különösen Servet kivégeztetését nem csak nem helyeslem, sőt egyenesen kárhoztatandónak tartom azf;. Emlitém, hogy Sarvet kivégeztetése által ,,a genfi reformált egyház történetének könyve, egy kitörölhetlen sötét lappal gazdagodott; — lehetlennek mondám, hogy bár ki is kárhoztató Ítéletet ne mondana azok felett, kik amaz iszonyú ténynek szerzői valának, — s hogy „a Servet kivégezgetését sem a humanizmus, sem a valódi keresztyénség elveivel igazolni nem lehet; a romlatlan emberi szív pedig minden érzelmeivel fellázzad az ellen." Világosan kifejeztem azt is, miszerint ,.az evangyéliomi tiszta keresztyén elvek alapján kétségen kivül áll azon igazság, hogy Kálvin, vagy bárki más midőn az eretnekek halállal büntetését, javai Íj a, az ó-szövetség szük és sötét látkörében mozog. A mi Urunk, a szellemszabadság vallásának s a lelkiismeret sérthetlenségének isteni megállapitója, nem azért jött