Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-01-17 / 3. szám
vallási és nemzeti szentügy zászlója alá, esküdni elhatározandja magát. Oláhország, Ploest dec. 26. 1863. Czelder Márton. Egy Mainzban megjelent röpirat szerint a pontok, melyek iránt a bécsi kormány, és a szent szék közt félévóta folynak az alkudozások, e következők : 1. hogy az áttérés egyik hitvallásról a másikra teljesen szabad legyen. 2. hogy a vegyes házasságoknál nem pusztán a passiva assistentia engedtessék meg, hanem hogy a házasság érvényességéhez elég legyen a nem kath. rész lelkész előtti beleegyezés nyilatkozása. 3. A reversalisokat illetőleg, legyen ugyan szabad olyanokat kiállítani, de azoknak csak erkölcsi, dc semmi jogi érvényük ne legyen. 4. Hol reversalis nem adatott, vagy ha adatolt is, de később valamely rész annak teljesítésétől vonakodik, ott a fiúgyermekek kövessék az atya, a leánygyermekek az anya vallását. Az alkudozások még eddig semmi eredményre nem vezettek. Legjobb esetben az első pontra nézve lesz a pápai beleegyezés kinyerhető, ez is avval a kikötéssel, hogy az a kath. papságra ki ne terjesztessék. ADAKOZÁS. A moldva-oláh országi missióra: Tele. Bernát György úr Tassról 2 aranyat. — Nt Szalay Antal alesp. úr 50 kr. — T. Nagy István bissei ref. leik. 1 frt. — Nt. Benedek Lajos esp. úr, mint a hajdúböszörményi gyülekezet perzselye gyüjtelékét 11 frt. Nagytiszteletü úr ! Midőn a mult havi „Prot. Lapok" valamelyikében tiszt. Czelder úr leveleit elolvastam, melyekben oly eleven színekkel festette szükségeit; s midőn ezeken felül megemlíti még beteges állapotát is, melylyel egy idő óta kell küzdenie, — s megemlíti hogy ő mindezek dacára is folytatja munkáját s enged hivatásának : én, teljesen elragadtatva az ö lelki ereje által, elhatároztam hogy küzdelmeit' — a mennyire tehetem, — enyhítni fogom. E célból legyen szíves nagytiszteletü úr az idezárt egy aranyat, mint első halotti-stolámat, — melyet én jobb helyre aligha tehetnék, elfogadni s rendeltetett helyére tiszt. Czelder úrhoz juttatni. Halason, január 2-án 1864. t S z á n t h ó Elek, s. leik. Mult évről reclamált t. Békássi Sándor beregszászi ref. lelkész úr a confirrnatio alkalmával a gyermekektől gyűlt és szerkesztöségünkhez beküldött 5 frlot, melynek fele a moldva-oláhországi missióra, második lele a pesti prot. árvaházra volt szánva. —Ez összeg illető helyre már be is fizettetett, minélfogva a folyó évi számadásba nem veendő. Egyúttal nem lehet elismeréssel fel nem említenünk, hogy mult évben a főt. dunarnelléki egyházkerület részéről a moldva-oláhországi missio segélyezésére küldött 80 frthoz a monori ref. egyház egymaga 30 írttal járult. Szer k. A moldva-oláhországi missióra a bukaresti angol missiónarius T. Kleinheim ur utján a Record szerkesztője 15 aranyat küldött, biztatván nem sokára többel. Ezen öszszegecskéböl egy angol nő 8x /2 aranyat, négy font. sterlinget egy thea estélyen gyűjtött barátnéj között. Angliában a közügyek első pártolása mindig a gyenge női keblekből jő. Ezen kegyes nő is, ki nevét megnevezni nem akará ; látta a lapból a moldva-oláhországi missio ügyét s azonnal tetthez fogott, hogy azt segélje; szép példa s követésre méltó nálunk is. Az angol nők vallásos lelkesedése a missiók számára ily uton évenkint százezreket teremt. Czelder Márton. TARTALOM: Az egyházi műemlékek ügyében.— Tudományos kutatás a vallásban. I. — Iskolaügy: A tanügy érdemében. VI. — Könyvismertetés: Tiszta észtan irta Kerkapoty Károly.— Kalaüz a földgömbök használatában. — Belföld: Abauj. — Békés. — Tárca: A ploesti ev. ref. magyar iskola és ideiglenes imahá* felszentelése Oláhországban. — Szülőknek és gyámoknak szíves figyelmeztetésül. — Felhivás. — A moldva-oláhországi missióra. — Egy Mainzban megjelent röpirat. — Adakozás. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballag! Mór. ^ Y I L T TÉR. UTOLSÓ FELELET „A SZERÉNY KÉRDÉSEKRE ADOTT SZERÉNY VÁLASZOKRA" ÉS MÉG VALAMI AZ UNIÓ ÜGYÉBEN. A miskolci ref. főgyrnnasium védelmére irt közleményemre e lapok m. é. 48. 49. számaiban közrebocsátott cáfolatban, egy részről mellőztetett mi a megtámadás lényegét teszi, más részről olyas mondatott, mit a logikai egymásután törvénye szerint közleményemből egyáltalában nem lehet következtetni. — Mert: Nem állítottam, hogy a miskolci ágostai gymnasiumban nincs felügyelet, azt sem mondtam hogy nem a legnagyobb, legéberebb férfiú őrködik felette — én mindenkinek megadom érdemét, mindenkit valódi értéke szerint becsülök - csak annyit mondottam : ,,két vagy legfeljebb három rendes tanár tanít benne." Sőt ezt sem fityinálólag mondtam ; mert többet adtam meg a múltra, mint a mi valóban volt. A protestáns naptár 1863-ik évi folyamában a miskolci ág. gymnasium tanári karának létszáma igy áll: Lippai Endre, Rajos Kár., Szánthó János és Szerémy János" — Igaz a szám négy, de a helyszínén igen világosan tudjuk : hogy sem Rajos Károly sem Szerémy nem voltak rendes tanárok. Sőt arról is világos tudomásunk van, kik jelenben a rendes tanárok. Csak nyerni fog általa a tanügyet s annak vezetését figyelemmel kisérö közönség, csak nyerni fognak az érdekelt szülék, ha névszerint megrievezendi igazgató úr a négy osztály, négy rendes tanárát. Továbbá: Azt sem állítottam, hogy a miskolci ág. gymnasiumban nem jól tanítanak, nem becsméreltem egyik tudomány
