Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-07-17 / 29. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. EIiOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. RENANIANA. V. Mi haszna feszegetik katholikus szempontból az ilyen Renan-féle kérdéseket? — tán, hogy Renan állitásait alapos vizsgálat alá vegyék ? — A szabad discussióhoz szokott mai ember gyanús szemmel néz minden olyan vizsgálódásra, melynek eredménye már előre tudva van, s belőle sem hamis régi tan cáfolata, sem uj igazság fölfedezése nem várható. Ne zavarjuk össze a szerepeket és ne affectáljunk egyszerre vizsgálati szabadságot tanbeli csalhatatlansággal. Ezt nem vitatkozási viszketeg, hanem a legőszintébb jóakarat mondatja velem. A katholicismus addig erős, mig a „non possumus" terén marad és sem ellenfelével, sem a tudománynyal nem alkudozik. Tekintélyen alapuló minden hatalomnak természetében fekszik az, hogy föltétlen ereje abban a percben megingattatik, melyben jogcimét és eljárását igazolni kezdi. Ezt a katholicismusnak sohasem kellene szem elől tévesztenie. Luther egy helyt azt mondja: contemptus frangit diabolum, observatio inflat, d. h. dasBöse bekampfen, zwingt es zu beschauen, und der Krieg selber ist ein Stück Niederlage. — Azoknak, kik, mint Abbé Meignan, Poujoulat, Brunner, stb. Renant egyenesen ördög cimborájának tartják, kár volt az ellenségtől nem tanulniok és Luther idézett genialis ötletét tekintetbe nem venniök. Mert valóban ama jó urak Renannak több híveket szereztek, mint maga a „Jézus élete." Sok ember, midőn Renan könyvét elolvasta, igy gondolkodott: én mint laicus ember ehhez sokat nem értek, nem az én dolg-om vizs' Ö gálni, kinek van igaza, az egyháznak-e vagy Renannak, de elég alkalmunk volt már tapasztalni, hogy a legfényesb Íróknak egyház elleni támadásai, mint „commenta, quae delet diesu

meghiúsultak : — legjobb lesz tehát most is régi hitemet megtartani s ezzel Renan nevét Voltaire, Diderot s más vallásostromló nagy irók sorába tette, kikről a francia megszokta már ugy vélekedni, hogy, a mit azok a biblia és Jézus ellen irtak, csak a fenálló ellen vívott harcoknak természetes kifolyása vo t, de mely a forradalom által, valamint politikai, ugy egyházi tekintetben is, alapját vesztette. Később azonban az egyház védőinek épen oly gyönge, mint szenvedélyes apologiáit olvasván, egyszerre csak a felek közti itélethozásra látta magát fölhivatva, s ezzel oly állást foglalt el a kérdés irányában, mely hitét nagy hányattatásoknak tette ki, anélkül, hogy tudományát megszilárdította volna. *) *") Nálunk a Sión őrei jónak látták az ügyet a ponyvairodalomba is átvinni és most 5 kron széltire árulják e következő verses könyvet: „Országgyűlés pokolban, vagy: az Antikrisztusnak Renannak az ördögök állal lelt instelláltatása Lucifer király udvarában. Irta György Vitéz. íme a nem ügyetlenül készült pamphletböl egy kis próba: A mint ez igy beszél, nagy zaj keletkezik Uti portól födve egy ördög érkezik, S a sokaságon át Luciferhez járul, Nagy sietve igy kezd beszélni utjárul: Legfőbb ellenségünk — a Krisztusnak vége : Egész világ előtt csúffá vagyon téve ! Vége hatalmának, vége országának, Imádás helyett rá sárt, átkot, gúnyt hánynak 1 . . . De hadd kezdjem elől ezt a történetet, íív^í fa. tá&mL