Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-07-17 / 29. szám
Az igaz, alapos, tudományos vizsgálattól én a bibliát soha nem féltem, mert az ó'szinte vizsgálat az igazsághoz vezet, ettől pedig a biblia csak dicsőítését várhatja; de amaz apológiákban az igaz tudományosságnak sehol nyoma sincsen a minden soron meglátszik, hogy a szerzőknek a bibliai tudományról sejtelmök is alig van. Könyvet kellene irnom, ha mind ama fonákságokat elő akarnám sorolni, melyektől amavédiratok hemzsegnek; többnyire azt sem tudják,mi Hogy igy szorul szóra megértsetek : Párizs városában már rég ólálkodtam, Mert egy jeles préda akadt meg hálómban ; Egy ifjú tudós ez, kinek neve : Renan Mi nemét illeti, hát férfi nem leány. Először őtet mint kispapot ismertem, De hogy jó barátunk : mindjárt észrevettem. Láttam, hogy nagy dolgot forgat elméjében, S nekünk még idővel nagy hasznunkra lészen : Azonnal melléje álltam kísértőnek, Bárhova ment, sehol nem hagytam el őtet. Titkos sugallattal szüntelen kisztettem, Világi nagy hirrel addig kisértettem : Mig biztatásomra papságból kilépett, Pokol országunknak terjesztőjévé lett. ö ugyanis most irt Jézus ellen könyvet, Olyant, a milyent még egy ördög sem költhet, A melyben Jézusról olyakat hazudik, Hogy az én elmém is azon álmélkodik. — Megcsúfolja Jézust, tagadja csudáit, Mikben egész világ oly soká hitt, Tagadja, hogy egyéb lett volna mint ember, Az is csak az alja, egy zsidó siheder ; Tagadja, hogy csalónál egyéb lett volna : Hogy feltámadt : azt ugy álmodta Magdolna, Pedig ugy-e nemes társak — köztünk mondva — Renan úr ezt mind hiába mondja, Mi tudjuk Jézus ki ? s mily bajunk van vele? 0 az ég rettentő hatalmas Istene! Ámde a népet Renan hadd ámitsa, Hogy igy a világot részünkre hóditsa. S hogy ez nem sokára meg is leend : hiszem, Mert Renánnak könyve alig leve készen : Örvendve láttam, a nép mily mohón veszi, S a mi benn írva van csak ugy falja, eszi, S hogy az mind csalhatlan igaz, szentül hiszi; Igy magát prédánkká ezer s ezer teszi. — Figyelmetökbe hát ajánlom e könyvet, Az Antikrisztus sem tudna ennél többet. Megérdemli tehát e könyvnek irója, Hogy országunk neki háláját lerója. Mert bár valamennyen annyit vitézkedtünk, Ámbár sok számtalan lelket megejtettünk : De még a pokolnak oly hasznot nem tettünk, Mint a milyent Renán l:önyve hoz most nekünk ; Nem is tudnék ezért neki méltóbb helyet, Mint Lucifer urunk király-széke mellett. Urunk után ö is uralkodjék rajtunk, A mint érdemli, s mi neki fejet hajtunk, És Antikrisztusnak őtet insteHáljuk, Mire őt mindnyájan méltónak tatáljuk." körül forog voltaképen a kérdés. Egy-két példa elégséges lesz ennek bebizonyítására. Poujoulat lir „Czáfirat Renan Jézus életére44 cimü munkájában Renan azon állítását, hogy Jézus Názáretben született, e szavakkal cáfolja. „Ha Jézus-Krisztus születése Bethlehemben csak történeti becs nélküli legendának tárgya, Renannak ki kellene fejtenie, mikor kezdődött e tévedés ; bizonyítékokat kellene idéznie, melyek elég erővel bírnának kiigazítani azt, mit tévedésnek nevez. Véleményének támaszául mindjárt szent Mátét idézi, könyvének XIII. fej. 54. vers., hol az evangelista Nazareth földéről mint az Üdvözítő „hazájáról" beszél; ugy látszik,szerzőelfelejtészent Máté második fejezetének első versét: „Minekutána tehát született volna Jézus Juda Bethlehemében, Heródes király napjaiban, ime bölcsek jövének napkeletről Jeruzsálembe" stb. Mily nevet adhatni az evangeliom ily idézésének? Renan Bethlehem nevével szent Lukács II. fejezetének első verseiben is találkozhatott volna, József és Mária utazásának és Jézus-Krisztus születésének részleteivel együtt. Ez Gralileat jelöli ki Urunk „hazájának;4 4 és „nazarethinek44 neveztetik, mivel e föld anyjáé és nevelő atyjáé volt; mivel első gyermekségének Egyptomban eltöltött idejét kivéve, Nazarethben lakott; s végre, mivel innen ment ki az uj tant hirdetni, melynek a föld szinét át kelle alakítania. Az emberi élet szokásaiban nem az a haza, hol véletlen világra jövénk (ámbár tudjuk, hogy e szó véletlen nem illik tárgyunkhoz); a haza oly föld, hol őseink nyugszanak, hol családunk született és lakott, hol minmagunk is lakánk.4 4 „Az Augustus alatt eszközlött népszámitás kérdése az evangelium értelmében legyőzhetlenül van megfejtve, és a kritika mit sem találhat benne. Krisztus Jézus születését Bethlehemben tagadni, annyit tesz mint a történeti bizonyosságot (evidence) tagadni, mint a komoly tudományt elhagyva, magát képzelt költeményekre bizni. Midőn Hadrián császár, ki Krisztus Jézus halála után negyvenhárom évvel később született, a keresztények Istenének bölcsejét megszentségteleníteni akará, nem Nazarethben, hanem Bethlehemben épitteté Adonis szentélyét, épen a szent istálló helyisége fölött. A második században szent Justin, ki Palestinában született, a zsidó
