Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-07-10 / 28. szám

ség kezébe. De mint a tudomány érdekében, — sajnálom — nem lehet fordítót felmagasztalnom : szinte nem akarom lerántani sőt elitélni is. Ép e tekintetből mellőzve minden doktrinár leckézést avagy csak a jó fordításnak már sokszor hallott általános elveiről s kellékeiről is : inkább a munkálatban nézetem szerint létező főbb hibákra kívánok ujjal mutatni, megfigyeltetendő mind az olvasó, mind a fordítóval, miből mig egy részről a felvett miinek általam történt tüzetesebb átnézése is jobban kiderül, más részről a forditó is tán némi hasznot hűzhat s a mű relatív értékének megítélésére a közönségnek mód és alkalom nyujtatik. Nein legkisebb hiba e fordításban, hanem a számos nagy miatt a kisebbeket mellőzöm, s fájdalom, másrészről nem is a legnagyobb fogyatkozás benne — a szabatosság hiánya. Hisz nincs ugyan tán két szó külömböző nyelvekben, melyek egymást teljesen és tökéletesen fedezzék, melyeknek mindkét nyelvben ugyanazon fogalmi és használati köre legyen s egymásnak minden vonatkozás és árnyalatban megfelelnének, de épen azért kell az alapértelemnek a konstrukció által határozott módosulatát a leggondosabban megválasztani. Ez ellen vét már Bartl úr, midőn egyes karakterisztikus szavakat többnyire tódított hamis értelemben s mi ennek persze következése, Ízléstelen terjedtségben ad vissza. Igy a következő helyeken s jegyzett fejezetekben : 7. ,,7t£pcé7T£/j.7Tovu

— „kiküldék — még pedig kerülő úton." Pedig csak „körülküldék" s legfölebb szerintem „megkerülni küldék" minthogy eredetiben ép Skiathos sziget megkerüléséről van szó. A „még" „pedig" „út" csak fityegő ringy-rongy, az eredetiben levő szó fogalmi körében rejlő semmi árnyalatot nem festő betoldás az egészséges alak és megfelelő nyelvezet kárára. Lentebb meg az eredetiben ismételt „7tepcé7refjL7rovu

„cirkálásra elküldék." Bartl úr vagy a 48-ki mozgalmakban nem vévén részt, a cirkálást, nem tudja, hogy mi, vagy az eredetiben levő szót nem értette, sem Heradotos irmodorába bele nem szokott, hogy megfigyelje, mire e konstrukció is — ha vigyáz rá — utasítja, hogy itt Herodolos rekapitulálja, hogy a hajókat Skiathos megkerülésére drj—h á t körülküldék. 8. 6Í napia/e" „kinálkozék (?) alkalom (?)" szerintem „bírhatott" vagy legfölebb „módjában volt" — helyett. 10. „auToiac Xóyoq ijv nXeioTOs^ mindnyájok (?) ajkán (?) csak (?) forognak (?) vala." Helyesebben : „volt köztök legtöbb beszéd" vagy hogy a konstrukcióban látszik „mert az athenaeiakról volt köztök legtöbb beszéd tábor szerte. 20. „oJre TI egexofj.lao.VTo ob8év ouTe izpoeoagaVTo, „nemcsak biztosságba (?) nem helyezének (?) semmit, de (?) a szükséges (?) dolgokkal (?) sem látták el (?) magokat." Jobban, szerintem „sem semmijöket ki nem hurcolták sem (a consructio szerint <w§ napeaop.évoo noXéfiou' már mint a leendő háborúra) nem kászolódtak." Szinte leebb: „TitpnzeTea TE eizoiyaaVTO atpiat aoTolai TOL npr)y-jiaTa" nem mint Bartl úr akarja, és e szerint (?) magok valának okai (?) hogy ügyeik oly (?) hirtelen roszra (?) változtak (?)" hanem inkább „s magok szerezték magoknak ügyeik gyors fordulatát. Ugyanis ,, xepiKeTÍa" legfölebb gyors fordultát s nem „oly (?) hirtelen roszra (?) (—mert lehetne ép ugy jóra is—) változtak (?)" mint Bartl úr szentiványi ének módjára nagyon is megnyújtja. Szinte még lentebb : V7tap7jv ocpi 00(1(00prj %p?j<jftat izpoq, za p.eyl<JTO.u nem Bartl űr szerint „okai (?) valának hogy legfőbb javaikra (?) nézve szerencsétlenséggel küzdöttek (?)" hanem rövidebben „módjok volt a legnagyobbakban szerencsétlenséget tapasztalni." 22. „szí ^aí vövu

is nem mint Bartl úr fordítja, „mint eddig történt" hanem „továbbra is mint jelennen" t. i. e% Totí pioou 7j[nv iCsa^s-irányunkban közömbösen (vagy semlegesen) vesztegeljetek" s nem Bartl úr szerint „legalább (?) térjetek ki (?) útunkból (?)." Szinte itt „e&eXoxaxéeTe" inkább „gyáválkodjatok" mint „kötelességteket (?) készakarva mulaszszátok (?). Végre Themistokles, szerintem, az ionokat átcsábítandó szavakat „S7r a/mpózepa voécov" nem „mindkét oldalróli (?) meghányás (?) után" — mi érthetlen is, — iratá föl, hanem „kétfelé gondolva" t. i. célozva, mint folytattatik, „vagy észre nem véve a király, az ionok elpártolását eszközölje . . . vagy ha bevitetnék Xerxeshez, az ionokat biztalanokká tegye." 27. „é<po{3y$y<rav(

l

inkább csak „megijedtek," mint „futásnak (?) eredtek (?). 28. „s^y/^vavro1

'-,,megcsúfolták" s nem „tönkre tették." 29. „yvajoufia^éeTs is inkább e csinosabb „győződjetek meg" mint a Bartl úr használta: „megváltoztatván (?) nézeteileket (?) ismerjétek el." Szinte 30. „au^ov" nem „javát (?) mozdítják (?) elö (?)" hanem egyszerűen „gyarapítják. És V7tape^ecvu

is- „hatalmukban áll" t. i. „épen úgy mint a thessaliaiaknak a médokkal tartani" inkább rövidebben „lehetvén" t. i. „nekik is a thessalokhoz hasonlón médeskedni." 34. „evfieurev de ydr) díaxpivofiévTj tj azpaTírj sff^t-Cero"-,,az innen távozó (?) hadsereg két (?) részre (?) oszlott" helyesebben legyen „ott pedig már különválván seregök megoszlott." 37. „at/ro^ara"-,,minden (?) emberi (?) kéz (?) közbenjárása (?) nélkül (?)." Rövidebben, szerintem, csak „önmagoktól" elég. 38. „irhy&oqu

is - „tetemes szám" helyett legyen „sokójok" 41. „aojCecv" nem „helyezze" (?) biztosságba (?) hanem „mentse." „yzrex&éa&ac1

' is ne legyen „biztos (?) helyre (?) titkon kivinni (?)" hanem „elhelyezni." 43. „eoTpoiTeóoVTO de o?őe(

e

- „hadi szolgálatot (?) a következők (?) tevének" szerintem csak „ezek voltak a hadban."