Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-05 / 23. szám

sajtó alá adta. Hogy 1848 után Erdély polgári viszonyait teljesen átalakító kormányi intézkedések tétettek, jelesen a május 29-n 1853-b. kelt császári pátens által az osztrák polgári törvénykönyv Erdélybe is bevitetett, melynek 3-d. cikkében a házassági jog a mondott törvénykönyv szerint rendeztetik, s a protestáns és unitárius egyházi törvényszékek is, „fenhagyva azoknak a megváltozott idöviszonyok szerinti szabályozását" fentartatnak, ez tudva van, valamint hogy az 1860 végén bekövetkezett uj változás által, s azon év decemb. 21-n az akkori erdélyi udv. cancellárhoz intézett legfelsőbb csász. kézirat értelmében, az 1853-b. behozott kormányzási rendszer is ideiglenesnek és csak addig fenállónak nyilvávánittatott, mig „törvényhozás utján" a szükséges változások eszközöltethetnek. Kétséget nem szenved, hogy Dósa úr, leckéi folyamában a mondott körülményre hallgatóit figyelmeztetni fogja, külömben tanítványainak azt kellene hinni, hogy a papok és iskolatanitóknak 161 és 162 1. emiitett Approbata szerinti polgári állásai m a is fen áll, s az 1458-beli 10-d. t. c. értelmében az iskolatanitók éppen ugy vámmentesek, mint a papok, valamint jelenleg Is történhetnék hivatkozás az Approb. I. R. V. Tit. 1. cikkére, melyben rendeltetik, hogy valaki minden igaz ok nélkül „prédikátort és scholamestert megverne, vagdalna, vagy csak megkergetne" 200 forinttal büntettessék. — Szép bizonysága ez azon kegyeletnek, melyiyel a nemzeti fejedelmek kora az egyházi és iskolai rend iránt viseltetett, de bajos hinni, hogy az erdélyi mai pénzügyi hatóságok és törvényszékek, előforduló esetekben azon törvényeket tekintetben vegyék. Buda, május 12-én 1864. Szilágyi Ferenc. KÖNYVISMERTETÉS ÁHÍTAT ÓRÁI. ZschokkeHenrik után, kiválogatva és fordítva Szász Károly, m. t. akadémiai tag által . I. é s II. k ö t e t. Pest, 1864. Kiadja Hecken a s t Gusztáv. Ara 3 frt o. é. A mi irodalmunkban is volt már szó róla, hogy : mi viszonyban áll az iró és ember? Lehet-e következtetni az iróról müvére s viszont? A vita elég hevesen folyt, de az eredmény, mint a mi irodalmi vitáinkban rendesen szokott, úgy szólva semmi volt. Mindenik fél megmaradt állítása mellett s igy, ha csupán az akkori vitázok valamelyikéhez csatlakoznánk: készen kellene lennünk egy uj harcra, melyben nagy hihetőséggel oly kevéssé lennénk elismert győztesek, mint akkor egyik vagy inásik fél. Azért tehát most, midőn a fent megnevezett könyvről vagyunk pár szót ejtendök, — mindennél jobban félvén, a mi irodalmi harcainktól, melyekben rendesen nem a fenforgó tárgyról beszélnek a vitázó felek — szabadjon nekünk is — annyi mások példájára — egy axiómán kezdeni, mely épen mivel az, bizonyitgatásra nem szőrül, — és ez : az iró életviszonyaiból, ezek által alakított (és nem alak u 11) jelleméből következtethetünk müvére, annak irányára és szellemére. És e részen mi szerencsésebbek vagyunk az emlitett vitázóknál, mert nekünk a hermeneutika nemcsali megengedi, sőt parancsolja is, hogy az írásnak ne csak betűit vizsgáljuk, hanem vegyük tekintetbe a korviszonyokat, a történet alakulását, a társadalmi állapotot, a szerző egyéniségét stb. hogy ezek és a szó combinatiojából foghassuk fel az értelmet, s viszont nem irataikból igyekszünk-e elvonni a próféták szellem-képeit ? Avagy — közelebb jővén — megérthetjük-e Schleiermacher philosophiáját annélkül, hogy élettörténetét ismerjük ? Vagy miért a nagy írók életrajzát megírni? Csak puszta kíváncsiság kielégitéseért-e ? Zschokke Henrik (szül. 1771 Magdeburgban,-f-1848.) élete elég hányt-vetett volt arra, hogy oly könyvet nyújthasson az olvasó világnak, mint a hires ,,Slunden der Andacht." Szülővárosában a zárdaiskolában kezdé tanulmányait, honnan azonban szabadröptü szelleme szökni készleté. Egy darabig vándor színészekkel kóborolt, majd családjával kibékülve az Odera melletti Frankfurt egyetemén hallgatta, határozott cél nélkül, kedvenc tárgyait: a bölcsészettudományt, történelmet , szép tudományokat, bányászatot és erdőszetet. Hazájában azonban sem tanári széket, sem nyugtot nem találhatott, sőt mint az újkori rationalismus híve, hozzájárűlván még egy felszólalás a vallási-edictum ellen, féligmeddig kénytelen volt menekülni s igy a szabad Schweicban, Graubündtenben telepedett le. Ettől fogva hü fia volt új hazájának, mely hálás — de helylyel-közzel hálátlan is volt irányában. Eleinte a reichenaui nevelőintézet vezetését vette át, de midőn 98-ban ama nagy vihar kitört: komolyabb hivatás várt reá. Az volt a kérdés, hogy a három szövetség önálló legyen-e, vagy Schweichoz csatlakozzék? Az ész az utóbbit, a szenvedély az előbbit tanácsolta, és Zschokke az ész pártján állt. Zs. mint követ Aarauba, Schweic akkori központjába ment, s az osztrákok bevonulása után majdnem egyedül az ö vállára nehezült az ügyek vezetése. Eleinte mint az iskolai /ügyek vezetője, majd mint kormány-biztos működött Unterwaldenben, hol a harc rémeihez még a pártdüh ördöge is csatlakozott, hogy pusztítás nyomait hagyják magok után. És ekkor, a nehéz idők legnehezebbjében Z. mint békeangyal működött. Teljhatalma később Uri, Schwyz és Zugra is kiterjedt s szóval, tettel, Írással igyekezett a nyomort mindenütt elhárítani, könnyíteni. 1800-ban Bernt, majd az olasz Schweicot rendezi, midőn az általa ajánlott felsöbbségre bizhatá az ügyvezetést. Bernbe visszatérve határozott és megindító szót emel azon önkény ellen, mely Messéna parancsára a Schweiciakon elkövettetett. Majd baseli kormány-biztos lesz, s itt —• saját életével sein gondolva — a dézsma-ügy miatt felbőszült tömeg közé megy, s a fegyveres, törvényt és jogot nem ismerő felkelőket szónoklatával csillapítja le; most elvkérdés miatt mond le hivataláról s a magánéletbe vonúl vissza, hol egyedül kedvenc tudo-46