Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-15 / 20. szám

törekvésre egyiránt vezéreljük. — A ki az anyagiak beszerzésén munkál, ki azt a módot tanulja, miképen kell munkálkodni, az gondolkozni tanul, abban tudvágy ébredez annak ismeretére, a mi kezdetben a munka alatt előtte rejtély — s ki merné tagadni, hogy a kézi munkára ily módon vezérelt egyén nein halad a szellemiek irányában is? — A ki munkál, a ki gondolkozik, van-e annak ideje egyébre mini a jó cselekvésére ; a ki bele éli magát a munkába, nem a jó erkölcsiség utján halad-e az ?—Lássák uraim oda jutottunk, hogy a testi világ, az anyagiak utáni okos törekvés, a kézi munka gyakorlata mind megannyi útegyengetés a szellemi és erkölcsi élet kifejtésére. De nem fárasztom theoriákkal a gyülekezet becses figyelmét, maradok feladatomnál: tanítsuk a nép gyermekeit arra is, mi módon szerezze meg magának az anyagi jóllétet. Oktassuk arra, hogy rendes mezei foglalatosságát ős idők óta megszokott célszerüllen eljárása helyett okszerűbben tanulja végezni; nyissnnk elötle a keresetnek ujabb ismeretlen forrásait, s én ilyen forrásnak tekintem közelebbről a fatenyésztés tanítását általában, s különösen a gyümölcs, az eperfa- és a selyemtenyésztését. A fatenyésztésröl annyit és oly sok jó könyvel irtak, a gyakorlati fogásokkal minden tanitó annyira ismeretes lehet, hogy annak módját e helyen elömondogatni feleslegessé válik, igy áll a dolog, a selyemtenyészlésre nézve is. Nem hallgathatom azonban el, hogy mindkétnemü foglalatosság, kivált pedig az utóbbi, hazánk anyagi boldogságának egyik nevezetes talpköve lehetend, s hogy azzá legyen, az nagy részben, s merném állítani minden tekintetben, önöktől függ. — Ha önök a vezetésökre bizott gyermekeket oly ügyesen s lelkesítve az ügy iránt vezérlik, a közelebbi nemzedék már élvezhetni fogja azon anyagi hasznokat, melyeket a kis Lombard-Velence néhány évtized, mondhatnók félszázad óta élvez, hol 360 • mérföld területen mozgó nép, 50 millió pengő forintot vesz be évenként ezen iparágból, nem is ernlitve déli Franciaországot, melyben a selyem ipar 400 millió frankot hoz forgalomba ! — A mi kedves hazánk utalva van ezen iparág meghonosítására, s ne vessünk az isteni gondviselésre, midőn az bölcsen kimutatta pályánk irányát, ha ezen irányt fel nem találván, ellenkező vonalban haladunk a lespedés hínárja felé; vessünk uraim magunkra, kik szabadakaralból fordítunk hátat, elég balgatagul, az isteni gondviselés által kimutatott útnak ! Felhívom tehát a jelenlevő tanitó urakat, fogjunk a munkához erélylyel s ne hagyjuk magunkat apró akadályok által uUinkból kitéríteni, ha munkánk tízszer látszik meg-, hiusulni, kezdjük újra tizenkétszer s kezdjük mindaddig, mig az akadályok legyőzve nincsenek, mig a pályabéri kinyújtott karjaink el nem érik. Nincs ma már talán, vagy alig van iskola, melynek egy kis kertecskéje ne volna, -s ha van ilyen hely, kérjük meg a nt egyházmegyei gyűlést s általa a főt. egyházkerületet, hogy erkölcsi befolyásával álljon az ily egyházak és iskolák segélyére, hogy mindenik, minél hamarább ilyen munkatér birtokába juthasson. —• Kezdjük meg már ez évben az előmunkálatokat, gyüjtsünk és gyüjtessünk magvakat, plántáljunk és nemesítsünk fákat, oszszuk meg a gyermekek munkája sikerét a szülékkel és az iskolával, meglátjuk, a munkát nyomban fogja követni az áldás. A nemes gyümölcs és eperfa tenyésztésen kivül ajánlom még a gyűlés figyelmébe a sátoros felleng (ailanthus glandulosa) nevű fa tenyésztését is, vegyenek ennek magvát s neveljenek belőle eleven sövényeket. Ezen fának van egy selyem hernyója, mely már hazánkban is kezd meghonosulni a Bombyx vagy Salurnia Cynthia, melynek, ámbár lyukas selyem gubókat köt, az a nagy előnye van, hogy csak a fára kell ereszteni, s ott minden viszontagságok között megél s hat hét alatt beköti magát, gubóját csak le kell szedni mint a cseresznyét, s azután egy hónap múlva ismét kikél s még e nyár folytán másodszor is beköti magát, tehát egy évben két selyemaralást nyújt, ma már az az előnye is van, hogy lyukas gubóját a franciák épen ugy letudják motollálni, mint a közönséges selyembogárét, de mig a közönséges selyembogár igen érzékeny a hidegre, s csak fedél alatt nevelhető, s igen veszendő, addig a Bombyx Cynthia minden veszélyen győzedelmeskedik s kevés fáradság után jutalmazza a vele bibelődőt. íme uraim a jól felfogott s helyesen irányzott érdekek előmozdítása az anyagi haszon felett szellemi és morális értékkel is birván, megérdemlik, s kettőzött szorgalom kifejtésével érdemlik meg, hogy ez irányban haladjon a népiskolai tanitó," Tapasztalván a gyűlés, hogy a magára hagyott tanítói értekezlet kidolgozott munkákat nern szeret a gyűlésre hozni, elnök indítványára határozatba ment, hogy a jövő közgyűlésre értekezési tárgyul a magyar nyelvtan tanítási módszere tűzessék ki s jeleitessenek ki értekező tanítók, mire a gyűlésben jelen voltak közül azonnal vállalkoztak többen, sőt találkozott egy egyén, ki magát e tantárgy feletti értekezésen felül, még az állaltan tanítása feletti értekezésre is ajánlotta. — Ezen határozat mellett azonban kimondatott, hogy jövő gyűlésre érkezendő bárminemű értekezések is szívesen fogadtatnak. Ugyancsak az elnök indítványára, a jövő gyűlés elébe terjesztésre kötelességévé tételeit minden tanítónak, hogy írásban tegyen jelentést az iránt: mily lábon áll iskolájában az erkölcsi állapot, mennyiben jó az, vagy mennyiben rosz. A jót minemű eszközökkel hozta létre, mimódon tartja ébren, hogy az ne hanyatoljék; a roszat mi eszközökkel gyógyítja s vannak-e munkálkodásának akadályai, s mimódon véli ezen akadályokat elhárítani? Kimondotta a gyűlés továbbá, hogy közgyűléseit ezentúl két napon tartja oly célból, hogy az egyik napon tisztán szellemi dolgokkal foglalkozhassék, pénzügyeit pedig egészen elkülönözve másnapon végezze. — Hogy azonban a tanítók könnyebben megjelenhessenek a gyűlésen, elhatároztatott, hogy képviselői kérjék meg az egyházmegyei gyűlést, eszközölje ki az egyes egyházaknál, miszerint a tanítói érte-