Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-17 / 16. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI LAP XT SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ -hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A SOCINIANISMUS TANRENDSZERE. (Vége) VIII. Ez röviden, főbb vonásaiban a socinianismus tanrendszere. Igyekeztünk a rövidség mellett is az egész rendszert minden oldaláról felmutatni s különösen azon a hitfelekezet sajátlagos jellemét kitüntető lényegesebb pontokat kiemelni, a melyekből a többi itt elő nem adhatott részletek is önként folynak, és megérthetők. Záradékul idecsatolom még Schneckenburgernek néhány kritikai megjegyzését és a socianismus tanrendszerének és álláspontjának némely ker. hitfelekezetekkel egybehasonlitását. A socinian tanfogalomnak ugy egész rendszeréből, mint minden egyes részletéből első áttekintésre kitűnik, hogy az egészen gyakorlati szempontból, s teljesen az erkölcsiség érdekében képeztetett ki. A dogmák értéke tisztán gyakorlati használhatóságuktól függ, a mint azokat a népszerű közönséges értelem méltányolja és megérti. Az erkölcsi tartalom az egész rendszer központja, és legnagyobb részben ettől függnek azon formák is, a melyekben a vallásigazságok fölfogatnak és kifejeztetnek. Általában a socinianismus alapgondolata az erkölcsi törvény. A vallás is csak ennek szolgálatában áll, s még a kijelentett vallás is nem egyébb, mint a legjobb eszköz az erkölcsi törvény érvényesítésére. Innét a keresztyénség is csupán parancsolatokban és Ígéretekben áll, s az örök életre, (mint az erkölcsiség jutalmára) vezető ut. Ezért nélkülözhető az inspiratio is, mivel a csupán gyakorlatierkölcsi igazságok fölismeréséhez fölösleges. Ezért nincs semmi specifikus különbség is az ó és új szövetség között (mindegyik törvény, csakhogy egyik tökéletesebb). Ez álláspontról következik a socinianismus sajátlagos Isten-ismerete is; törekednünk kell az Isten ismeretére, hogy megismerjük az Ő fölöttünk uralkodó mindenhatóságát, és a nekünk törvényül adott akaratát. E gyakorlati érdek miatt, az irántunkki szeretetből Isten föláldozta minden tudóságát. Ugyan e gyakorlati szempontból következik az is, hogy Krisztus nengi megváltó, hanem kizárólag tanitó és törvényadó, és megdicsőitése után törvényeinek és az üdvnek executora. Földi működésében a prophetai tiszte túlnyomó, főpapi és királyi hivatala egészen a túlvilági állapotába esik, a hol mint megistenült ember működik, megistenitve a benne tökéletesen megvalósult erkölcsiség által. — (íme ez mintegy előképe annak, a mit később Kánt kívánt, t. i. hogy a christologiából az erkölcsiség eszményképét kell elvonni.) — Az egyházban a háromságról — Krisztus két természetéről, — s különösen a fiu örök nemzésérŐl, — és a szentlélek személyiségéről — megállapított tanok elvetvék, részint mivel semmi gyakorlati hasznuk sem tapasztalható, részint pedig, mivel a gyakorlati életre inkább kártékony hatásuk lehető. Legvilágosabban kitűnik a kizárólag gyakorlati felfogás az anthropologiában és a szabadságtanban; az eredendő bűn elvetésénél, — az ember erkölcsi ereje és szabadsága romlatlanságának védelmében, továbbá a megjobbulásnak, — tisztán a szabadság művéül és a Krisztus jótéteményeiben részesülhetés egyedüli eszközéül való kiéi ben, — s végre a praedestinatio elvetésí a sakramentomok sajátságos elméletében.1

' 31