Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-10 / 15. szám

lelkész és egyházkerületi főjegyző főtisztelendő Dobos János úr, ki az értekezlet iránt oly kitűnő figyelemmel és szívességgel viseltetett és melynek folytán a tanítói értekezlet a ceglédi ref. egyházi elöljáróság által a legszívesebb fogadtatásban részesült, jelen volt egyházmegyei főesperes nt. Miskolczy István ür, ki mint védnöke értekezletünknek, reggeltől késő estig tanácskozásainkat a legszívesebb érdekkel s figyelemmel kisérni, s bölcs tanácsaival elősegitni méltóztatott, mely szíves részvéte az értekezlet minden tagjait benső hálára kötelezte. Az értekezlet búzgó énekléssel, imával és egy megható elnöki beszéddel nyittatott rneg. E beszédben elnök úr visszatekintvén a megelőző két értekezlet munkálkodására s eredményeire, s részletesen elemezvén azoknak befolyását, ugy tünteté azt fel, mint a mely biztos zálogot nyújt a felöl; hogy az értekezlet felfogta a nemes célt, melynek létesítésére egyesült, s elég képességgel bír az eldarabolva lévő erők összesítése által ezen egyházmegyében erőteljesebb működést eszközölni, s ref. népiskoláink ezen átalakulási korszakában azon célt, melyet négy egyházkerületünk a ref. népiskolai oktatás emelése érdekében megállapított, a magunk körében a kivitelhez közelebb segíteni. Az értekezlet főbb tárgyai voltak : 1. A műit értekezleti jegyzőkönyv felolvasása s hitelesítése. 2. Felolvasása az értekezletünkre vonatkozó egyházmegyei jegyzőkönyv kivonatának, melyben az egyházmegye által ezen értekezleti önkéntes egyesülés méltányló elismeréssel fogadtatik, megerősíttetik, s kitűzött céljaiban részére gyámolitás, elösegélés s pártolás igértetik, azon záradékkal hogy értekezleti jegyzökönyveit esperesi úton az egyházmegyének időnként bemutassa. 3. Felolvastatott az egyházmegyében felállítandó tanítói nyűg- és gyámintézet tervjavaslata elkészítésére, még a mult értekezleten kinevezett bizottság munkálata. E munkálat szerint ezen tanítói nyűg- és gyámintézet jótékonysága a kecskeméti egyházmegye kebelében lévő ref. tanítókra terjed ki. Célja ezen intézetnek: nyugdíjt adni az elvénhedt, s bármily betegség vagy véletlen eset állal tanításra képtelenné vált tanítóknak, s haláluk esetére hátra maradt özvegyeiknek, s kiskorú árváiknak. Ezen tanítói nyűg- és gyámintézet alapjául, minden kebelbeli tanitó részéről 300 o. é. forint évi fizetés vétetett fel, melynek 4%tóli kamatját, az az 12 forintot félévenkint előre ezennyug-és gyámintézet pénztárába minden évben befizetni tartozik. A segélyezési összeg minimuma már az első évben is 50 o. é. forintban állapíttatott meg. Ezen tanítói nyűg- és gyámintézet alapszabályait s kezelése módját, — melyek helybehagyás s megerősítés végett az egyházmegyei közgyűlés elébe fognak terjesztetni, — jövő alkalommal lesz szerencsém a tisztelt olvasó közönség eleibe terjeszteni. 4. A tanítói nyűg- és gyámintézet tervjavaslata megvitatása, s helybenhagyása után felhivá elnök úr az értekezletet, hogy a kitűzött tárgyak feletti értekezésre fordítaná figyelmét; még pedig, minthogy Varga József nkőrösi tanitó úrnak a mult értekezletben az ütemírásróli előadása félben szakadt, s ennek tovább tárgyalása ezen értekezletre halasztott, felhivá nevezett tanitó urat, az ütemirásról értekezés tovább folytatására. Miután azonban az értekezletnek azon közohajtása nyilvánult, miszerint Varga József úr a külömben hosszas tárgynak csupán gyakorlati oldalát, az ütemirás fogásait s kezelési titkait mutatná fel: ő tárgyalását e kívánsághoz alkalmazá, s miután a tárgyalás közben felmerült minden ellenvetéseket, és nehézségeket szerencsésen s annyira világosan megfejtette, hogy az mindeneket kielégített: a tanítói értekezlet általában azon meggyőződésre jutott, hogy az Írásnak ily módon való tanítása semmi különös nehézséggel nincs egybeköttetve, s e tanitásmód alkalmazása a régi eljárásnál nagyobb és szembetűnőbb sikert biztosit. 5. Az ütemirásróli tárgyalás befejezése után felhivá elnök úr az értekezletet, miszerint azok, kik a mult értekezleten kitűzött következő pontokat illetőleg: — melyek azon erkölcsi hibák, melyek népiskoláinkban a gyermekek közt leginkább uralkodnak? honnan származnak azok? mikép lehetne egynek másnak elejét venni? mikép lehetne az iskolából a családokba valami jót átszivárogtatni ? — értekezni kívánnának, értékezéseiket olvassák fel. A kitűzött pontokat illetőleg hárman értekeztek u. m. elnök t. Nagy László úr, tiszt. Varga Pál ceglédi és Böszörményi Mihály kecskeméti tanitó urak. A felolvasott és élénk figyelemmel kisért értekezések élő szóval is tárgyaltatván, az értekezlet azon meggyőződésre jutott az eszmecserék után, hogy egyik iskolában egy, másikban más a túlnyomó erkölcsi hiba, de azok többnyire olyanok, melyek leginkább a gyermeki könnyelműségből erednek. Legelhatalmazottabb hibának tünt fel azonban akáromkodás. A hibák okait az értekezlet leginkább a családi hibás és ferde nevelésből és különösen a rosz példák látásából származtatja. A mi a hibák irtását illeti, erre nézve az értekezlet oly nézetben van, hogy egyenkint a hibák megorvosolása módját sem kimeríteni, sem meghatározni nem lehet. Lehet ugyan egyes szabályokat felállítani, de ezek mint megírt receptek nem alkatmazhatók minden esetben és minden egyénekre, mert sokszor a mi egynek orvosság, másiknak méreg, s végre is az egyes hibák orvosolása mindenkor a tanitó egyéniségében határozódik s ennek értelmességétöl, belátásától, tapintatától s ügyszeretétöl feltételeztetik a hibák legbiztosabb orvoslása. Azon pontra nézve, hogy miként lehetne az iskolákból a családokba valami jót átszivárogtatni? az értekezlet általában azon nézetben állapodott meg, hogy az iskolák[leginkább az által gyakorolhatnak befolyást a családokra : 1-ör ha az iskola a nép előtt jó véleményben áll, 2-or ha a szülék s elöljárók a közvizsgák iránt érdekeltséggel vannak, s azokon megjelennek 3-or ha a tanitó a szülékkel gyakorta érintkezvén, azokat gyermekeik nevelését illetőleg jó tanácsokkal segíti, 4-er ha oly célszerű iskolai könyvek adatnak a gyermek kezébe, melyek vonzó tartalmuknál fogva a szüléket is érdeklik, s olvasás végett maguk is kezökbe veszik. 6. Ezen fentebb előadott, s a népnevelésre jelentékeny hatású kérdések megvitatása után elnök úr elöterjeszté, hogy miután az értekezletre kitűzött napot az eddigi