Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-03 / 14. szám

lem, és gyakorlati leikészettannak, elébb Ugyan az innen lelépett Budai Esaiás ajánlatára ideiglenes, az 1822-ik évben pedig rendes tanárává választotta el, majd mint ilyen pappá szenteltetett az 1823-ik évben.*) Tanrendszereit 1835-ik évtől kezdve magyarul adta elő, addig valamint latin nyelven dolgozta ki azokat, ugy szinte latinul tartott azokból előadást. 1844-ik évben a gyakorlati hittanszék felállíttatván, az ahoz csatolt tudományok vállairól levétettek s ezentúl az elméleti hittan és annak történelme kidolgozására annyival több időt és gondot fordíthatott. A mi már közelebb, mint hittanárnak, jellemrajzát illeti : ez Elsőben is alapos tudományosságban állt. Történelmi igazság, hogy a reformatio az újra feléledett szabad gondolkodás és vizsgálódás szülöttje, ennek pedig gyümölcse a tudomány és ez által a hitszabadság győzelme a hit tekintélye felett. És igy valamint a tudományos kutatás a vallásban hozta létre a prot. egyházat, ugyanaz tarthatja fen is azt és abban a hitszabadságot. Ezen alapelvből indulva ki a boldogult, látva különösen pályája kezdetén, a hittani tudományok nagyszerű fejlődését, azokat tűzte ki követendő példákul, a kik a prot. nagy Némethonban, az eredeti kútfőből, mint a hit és erkölcs szabályából, magából a sz. iratból fejtették ki, s foglalták rendszeres alakba a ker. vallás igazságait, de egyszersmind a nyelvészet-birá-Ia'i, és erkölcs-történelmi értelmezésmód segélyével, igyekeztek azokat a jelen tudományos fejlődés fokán, a józan ész igényeivel s az emberi szív szükségeivel öszhangzásba hozni. Ily szellemben dolgozta ki több izben a ker. hittant és annak történelmét, visszamenve a vallási eszmék eredetére, s a vallásos érzelem előterjesztési fejlődését kezdve Krisztustól a jelenkorig kisérve, s a bölcselők megakasztó nehézségei közöl, a kijelentett vallás változhatlan alapját kikeresve. És ebben a tekintetben még a bevett hitvallások sem tartóztatták fel szabad vizsgálódását, inert ugy nézte ezeket, ittint a feletti nyilatkozatokat, mit kelljen a hit dolgában megtartani, mit pedig elvetni, mint emberi találmányt, vagy épen csak koreszmét, mert tudta jól, hogy maguk a reformátorok sem igényelték, mintha ők a sz. könyv értelmét oly tökéletesen felfogták volna, hogy az általuk készült magyarázat minden időkre kiható, kielégítő és kötelező erejű lenne. Hozzá járult a hittan alapos kidolgozásához a héber, görög és latin irodalombani jártasság, kivált a latin nyelv oly mértékben birása, hogy minden tanrendszereit pályája kezdetén ezen dolgozná ki, és számos éven át latinul adná elő. Midőn pedig az újra éledelt nemzeti szellem azt követelte tőle, hogy a mit eddig elé latinul tanított, az édes anyanyelvünkön adattassék elő, ugy a szóáradatot, mint a szódagályt, ugy az érthetlen mint kétértelmű irmodort kikerülve, tisztán, világosan, és még is a *) Lásd bővebben az egész életrajzot, melyből ez adatok kivonatban közölvék — készítette Tóth József föisk. tanár s kijött nyomtatásban e közelebb megjelent munkában: Halotti Beszéd. Néh. Aranyi István felett, irta és elmondotta Révész Imre. Debrecen 1864 a város könyvnyomdájában. nagy terjedelmű tudományhoz képest azt velős rövidséggel dolgozta ki. Második voaás a boldogultnak mint hittanárnak jellemében az előadásbeli ügyesség és ifjúlüz. Ha már általában prót. hitludósban megkívántatik, hogy ne csak keresse az igazságot, hanem azt mint tiszta és világos gondolkozású fő másokkal is világosan és őszintén tudja közölni s ez által előadásának sikerét biztositni: mennyivel inkább épen hittanártól, megvárja az öt bizalmával megtisztelő, de a mellett felette folytonosan őrködő közönség, hogy alkalmazza magát hallgatóinak felfogási képességéhez. Mint a hajnali kétes szürkületet a viruló reggel, ezt pedig a feljövő napvilága követi, igy kisérte a boldogult előadását tanítványai elméjének mind inkább tisztuló s nevekedő világossága. És mivel előadása egyszersmind meggyőződés szülte lelkesedéssel és ifjú tűzzel volt mindvégig párosulva : lángra gyulasztotta a fogékony iíjúnak keblét, hogy mivel az iskola csak ujjal mulathat a tudomány kimerithetlen gazdag forrására, ön maga merítsen abból, önmaga gondolkozzék és vizsgálódjék és igy saját erkölcsi munkásságával törekedjék kiaknázni a kincset — a lelki szabadságot, hogy ezt mint a prot. egyház féltő szemfényét annál drágábbnak tartsa, minél több és nehezebb munkájába került. Harmadik vonás a boldogultnak, mint hittanárnak jellemében, szilárd ragaszkodás a bibliai k e -resztyénséghez. Ha soha hivatalából folyó kötelességül nem tekinti is a boldogult, már maga a vallástudomány rendszere hozta magával, hogy ne csak a felekezet hitének szellemében tanítson, de egyszersmind megvitassa a kölönböző ker. felekezetek értelmét is, hogy igy az evangyeliomi tiszta tantól eltérő nézeteket szembe állítva, a tételt az ellentétel által világosítva, ez által mind maga saját, mind mások hitbeli meggyőződését annyival szilárdabb alapra építhesse. Látta s tapasztalta tovább azt is, hogy magában a prot. egyház keblében támadtak a vallás körül egészen uj nézetek, melyek az ö általa követett tanrendszertől elütöttek, most a fellengŐs észszerintiség leple alatt, a mindenistenités, tagadta egy személyes és világfeletti isten lé leiét, majd az anyagelvíség hirdette nyíltan, hogy lelket nem, csupán testet vagy anyagot ismer, és íme mind ezekkel a bibliai hitalapot lerontó nézetekkel szembe kellelt szállania, egyedül a lélek fegyvereivel, mert prot. hittudósnak a k. hit védelmére egyedül ez áll hatalmában, és ezt is csak a prot. egyház beléletének mozgató elve, a hitszabadság adja kezeibe — azon isteni erő, melyről Pál apostol mondotta, hogy nem emberi bölcsesség hitegető szavaiban, hanem a lelki erőnek megmutatásában áll, Isten igéje dönt a vallás dolgában, az ész pedig a léleknek szeme az isteni kijelentés megismerésére,s egyszersmind közvetítő, mely az isteni igazságot szabadon elfogadja, miután az kijelentetett. Innen a boldogult, egyenes hivatásának tartotta, az egyéni nézetet vagy uralkodó korszellemet, Istennek egyetlen kedves és tökéletes akaratjának megismertetésével ellen súlyozni, s igy önmagából Isten szent igéjéből, és ez által állítani elő a szellem fegyvereit, melyek valamint