Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-20 / 12. szám

hauteur d'une idée. — (Intröduction p. XLVIII.) Szándékosan idéztem e helyet, melyből kitűnik, hogy Renan meggyőződése szerint Jézus életének történelmét az igazsághoz csak közelítőleg lehet megírni, ha t. i. a betűszerinti, meztelen igazságnál egy felsőbb, az az mesterkélt igazságot keresünk. Fájdalom! ebben Renannak igaza van: a históriai Jézus éltének és fejlődésének valódi folyama munkásságának, tetteinek az igazsággal megegyező vázlata, tehát éppen amiben áll minden biographiának becse,legfőbb értéke,hogy a leirt személynek élethű képét rajzolja elönkbe, a kútfők nem léte, vagy nem teljes hitelessége miatt soha meg nem oldható feladat. Jézusról egészben véve, lehet fogalmunk, azt hogy milyen volt, képzelhetjük, megfoghatjuk, de tiszta tudást és bizonyos meggyőződést róla nem szerezhetünk. Ez az oka, hogy mi ölet, mint embert felette hiányosan ismerjük, a mit felöle tudunk és Írhatunk inkább csak reformatori, uj vallást alapító müködése-és szerepére vonatkozik. De még e részben is sok hézagra találunk, ,,prófétai pályájának kezdete," mint éppen Renan megjegyzi, (p. 73) nagyobbára ismeretlen előttünk, miután „története egyes, össze nem függő elbeszéllésekben, pontos idöszámlálás nélkül" jutott-el hozzánk. Általában Jésus jellemét, még a vallás újítói tevékenységét cimerezö főbb vonásait is, leginkább beszédeiből, valamint különböző példázataiból, a mikben nagy mester volt, ismerjük, s ha ez „Isten-ember" dicső és magasztos képe a távoli korból csak halvány színben, sőt igen homályosan tűnik szemünkbe, azt a fenmaradt, csupán töredékes és hiányteljes kútfőknek lehet tulajdonitni, főkép, hogy az egykorú, elsőrendű kútfők teljesen elvesztek, a minél az emberiség évkönyveit, a történelmet nagyobb csapás nem érte. Jól mondta annálfogva Renan, mint feljebb említve volt, hogy Jézus beszédeire nézve választani kell, még ezek szerint is Jézusnak más képe van, ha azt a synoptjkusoktól, vagy Jánostól feljegyzett beszédek után ecseteljük ; annál inkább választani kell, ha feladatunkká élte egész folyamának leírását tettük. Igy választott azért Renan is, mert — más választása nem volt, egészben véve azért, ha könyvéről van a szó, annak megítélésében, hogy mit tett? ne feledjük azt, mit tehetett. Eléggé ismert és sokszor elmondott vád a szellemdus iró ellen, miszerint „Jézus életét" regény alakjában irta, söt hogy abból egészen regényt csinált volna. Tagadni nem lehet, hogy Renan helyen-helyen maga véleményét mint tényt ugy mondja-el, némely dolgot hiszen, a mit nem tud, 8

3

) általában maga előadásában egyéni felfogást ele€3

) Igy pl- hogy Jézus a zsidó könyveket eredeti nyelven nem értette, és görögül nem tudott volna (p. 30 — 32) továbbá, hogy a mint beszédeinek majd minden vonásaiból kitűnik, a világ általános helyzetéről „legkisebb ismerettel sem birt," a róm. hatalomról nem volt tiszta fogalma s csak a „Caesar" neve jutott el hozzá (p- 38) s hogy Jézus azért hitt a csudákban, mivel legkisebb eszméje sem volt a természetnek törvények által szabályozott rendjéről (p. 57) stb. Honnan merítette Renan mindez állításokat?!! Sz. F. gyit, abba kedvellt eszméket mint adatokat belésző, s igy müvének némileg regényszerű színezetet adott. De azért nem regényt irt, s az igy kimondott vádat méltányosnak, annál kevésbé alaposnak mondani nem lehet. Hogy az ős történelmek írásával összekötött, ki nem kerülhető, mert a dolgok természetében fekvő nehézségeket Renan se háríthatta-e!, hogy teljes sikert ott nem arathatott, hol célra mások se juthattak-el, azt neki hibául felróni igazságosan nem lehet. Minden ös-történelmet kisebb, nagyobb részben fel nem deríthető homály borit, miután azt kevés kivétellel többnyire csupán traditiókból, még pedig külömböző, 9 össze nem egyeztethető ilyen emlegetésekből kell merítni. Az evangyéliomi őskori eseményekre nézve azoknak vallásos és természet-feletti jellemét sem kell feledni, mi által az iró feladata sokkal nehezebbé válik. Nem kell azért Renannak rosz néven venni, ha egyébiránt remek tollal és finom Ízléssel szerkesztett müvében az érintett hiányok mellett, főkép a Kristus jellemzésében egy sajátszerű következetlenséget veszünk észre, — a hibát nem benne, de a kútfőkben kell keresni. Renan valóban Jézus vallásújitó szerepét, földi tevékenysége és magasztos hivatása legfőbb, legérdekesebb oldalát kiváló előszeretettel és remek tollal ecseteli, ötet mint egy „uj világ" alapitóját (p. 327) mint az emberiség örök vallásának teremtőjét (p. 332) állítja szemünk elibe, s tagadhatatlanul a mit e tekintetben az ügyesen összeállított adatok alapján tett, azt, munkája egyik legsikerültebb része gyanánt kell elismerni. Az I. fejezet, mely e cim alatt: „Jézus helye a világtörténelemben," a vallásos eszmék történelmi fejlődését, kivált a zsidó nép keblében pragmatikai vázlatban adja-elö ; senki sem olvasta bizonyosan s nem olvashatja nagy megindulás nélkül a külöuösen vonzó bájos szépségű, szívhez szóló V-d. fejezetét, melyben maga eszméit „az Istenről mint atyáról, és a tiszta vallásról" fejtegeti, midőn írja: „Az Isten valódi fiainak nagy családjában Jézust első helyre kell tenni, az Isten benne van, magát az Istennel egynek érzi, és szívéből meríti mind azt, mit az atyjáról tud. Folyvást tartó közlekedés által az Isten keblében él, azt nem látja ugyan, de hallja, a nélkül, hogy, mint Mosesnek mennydörgésre és égő csipkebokorra volna szüksége;" „az Istent közvetetlenül, mint atyát ugy képzelni, — ez Jézus egész theologiája;". „Jézus istene; mi atyánk," „az emberiség Istene," ki „megalapítja a legfőbb vigasztalást, mindenkinek az égben lévő attyához folyamodást, az Isten valódi országát, melyet kiki szívében hordoz." (p. 75—75.) Nem kevésbé nagy érdekkel bírnak, a XVII-d. fejezet „Jézus eszméinek végkép megállított alakja az Isten országáról," valamint a következő XVIII-d. „Jézus intézvényei-," Renan az egyház első csiráját a szeretet által egyesülésben látja, mint Jézus mondotta „valahol ketten, vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok ö közöttök," (Mát. XVIII. 20.) Az uj felekezet első vallásos szertartása a „szeretet vendégsége" az úri szent vacso r a volt. Ahhoz hozzá járul a szt. k e-