Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-13 / 11. szám

ujabb tanújele szülte; hanem különösen azon szerfelett nehéz időpont, melyben merésznek, aggályosnak s kétségesnek kelle látszani, az inség sajnos csapása által már a legnagyobb mérvre fokozott jótékonyságot még azon nagyszerű országos érdekkel szemben oly szerényen visszavonuló egyleti céljainkra is igénybe venni. Ésime! a siker ezen meiényböl, ezen aggályokból s ezen kételyekből gyönyörű diadalra vergődött! A természeti törvényhez híven, épen a megpróbáltatás és veszély tüzpróbája annál tisztább és pompásabb fényben tünteté elő az emberszeretet s jótét aranyát. Hála és tisztelet a nagylelkű áldozatkészség ezen ujabb tanujelének, — üdv a mi eddig valóban folyton szerencse és áldástól kisért kegyes intézetünknek ! De hála és tisztelet legyen különösen szavazva a női bizottmány nemes keblű tagjainak, kik azon merénynyel s a nehéz időnek aggodalmával s kételyeivel bátran s reményteljesen sikra szállottak, kik a legzordonabb évszaknak komor idejében fáradhatlanul utcáról-utcára jártak, sőt magának a merev budai várnak meredek magaslataira is felzarándokoltak, hogy a szeretet filléreit az árvaház szeretet — s kegyelet — perzselye számára összegyűjtsék, kik egy itt-ott netán kevésbé szíves fogadtatásnak kellemetlen hatását is türelmesen s kitartólag elviselni s a szende nyájasság büve, és a híven betöltött kötelesség örömtudata által enyhíteni s tova űzni képesek valának, végre kik fáradságuk gyümölcsei s elmés rendezésük által, a karácson estéjét az árvaházban ugy a kicsinyek mint nagyok előtt diszes s emlékezetes ünnepélylyé varázsolák. Fogadja ezért a tisztelt női — bizottmány jelen sorainkban a vezénylő választmány legbensőbb érzetből fakadó köszönetének kifejezését azon biztosítással, hogy mi a szeretet ezen fenséges tényének, az elismerés s megemlékezés maradandó emlékét törekedtünk azon határozat által is megalapítani, hogy a karácsoni ajándokok fölöslegeiből egy külön kezelt alap képeztessék, melyből az intézettől megváló árváknak jövő élettervük elösegélésére, a rendelkezés alatti pénzerő mérvéhez képest bizonyos segélyösszeg nyujtassék." Pesten, az 1864. évi febr. hó 4-én tartott választmányi ülésből. D r. Palló Sándor. A LIPCSEI GUSZTÁV-ADOLF-EGYLETNEK 7591 ft 22 krt tevő küldeményéből a következő magyarhoni evangy. egyházak részesültek segélyben : a bányai ág. hitv. ev. egyházkerületben: B o 1 e v c z e 83 frt 33 kr. B u d a - L e h o t a 37 frt 4 kr. Losonc 1000 frt. Lúgos 82 frt 75 kr. Palánk a 74 frt 7 kr. Újvidék 259 frt 42 kr. Temesvár 144 frt 9 kr. Versecz 46 frt 30 kr.; atiszai ág. hitv. ev. egyházkerületben: N.-V árad 500 frt. H a n u s f a 1 v a 231 frt 48 kr. Mellbe 163 frt 12 kr. N.-R ő c e 400 frt. Plavnitz 92 frt 59 kr. S c h m ö 11 n i t z 203 frt 70 kr. S z. - G y ö r g y 92 frt 59 kr.; a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületben: Szulyó 34 frt 4 kr. Alsó-Kubin 175 frt 93 kr.; a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületben: Csákvár 27 frt 78 kr. Holczschlag 129 frt 63 kr. H i d e g k u t 52 frt 93 kr. Komárom 546 frt 30 kr. M a gy ar-B o 11 600 frt. Felső-Lövő 1000 frt. S o p r o n y 37 frt 4 kr. Schmidraith 46 frt 30 kr. Szombathely 416 frt 67 kr. Székesfehérvár 555 frt 55 kr.; a helv. hitv. ev. egyházak közöl: Csűrg ó 500 frt. Pesti német egyház 54 frt 68 krt. Ezen összegek a fenn sorolt egyházaknak még febr. hóban küldettek el. Kéretnek az illető lelkész urak, hogy az aláirt nyugtákat beküldeni siessenek. Istennek kegyelme és békéje legyen és maradjon e nemes egylettel, hogy midőn jót tesz, tehesse ezutánra is, a nyelvek különbsége nélkül, önzéstelenül. Azon ezereknek hálája és köszönete pedig, kiknek égető szükségeit enyhíteni sietett, eszközölje azt, hogy e nernes egylet működésén, munkálkodván az Úrnak dicsőségére mindvégig, nyugodjék Istennek bőséges áldása. Kelt Pesten 1864. márc. 7-kén. Székács József, egyetemi gyámintézeti elnök. NÁDUDVARON folyó rnartius hó 3-án történt meg a ref. lelkészválasztás. Rendes lelkészül megválasztatott Debreczeni Lajos, ugyanazon egyháznak volt segédlelkésze. A magyar prot. irodalmi társulat alpfjitó tagjai közé lépett: tiszt. Jancsovics István szarvasi ev.lelk sz. ADAKOZÁSOK. NYÍLT LEVÉL DR. BALLAGI MÓR ÚRHOZ! Izrael népének szomorú helyzetét rajzolván Joel próféta, a népet gyászba járó nőhöz hasonlítja. Mi vagy te e pillanatban hazám ? Egy nő, kire a sors keze sötét fátyolt teritett, a szenvedésnek sürü fátyolát! Szegény hazám, mennyit kell szenvedni neked. E nép mindent megért mi keserű, mindent átszenvedett! •Reményeink hulló csillagok gyanánt elbuknak elölünk, reményeink teljesedésének angyala helyett, egy rémes sárga arcú szellem szállt közénk: a szükség, a nyomor. Hazánk fölé nehéz napok vonultak fel; a tejjel és mézzel folyó magyar Kanaán, az alföld, ínséges sorsra jutott. Az alföld, a nemzet szíve, a legmélyebb vallásosság, a leglángolóbb honszerelem hazája, a roppant aszály miatt a nyomor színhelye lett. Az a nép, mely máskor meleg kebellel tárt ajtót és szívet az érkező vándor, idegen elölt, mely előbb dus ajándékkal bocsátotta el magától a szűkölködő szegényt, az a nép most szegény s reszket kezemben a toll leírni a rémes szót, koldus. A nép, mely mint egykor a római, szent kegyelettel ragaszkodott ősi tűzhelyéhez, elhagyja ősei lakát, és bujdosó lesz. Ajkán nincs panasz, a szenvedők nem kiáltozzák szomorú sorsukat: óh a magyar tűrni megtanult. Mi e haza? egy nagyszerű beteg szoba, benn a beteg, szenvedő testvéreink. E beteg megmentésére gyűjtöttünk orvosságokat. Minden egy szem gabonában, minden egy fillérben, miket ínségre jutott rokonainknak adtunk, egy csepp gyógyszert adtunk a beteg nemzet életerébe. Megjelent minden vidék részvétével,adományaival a beteg ágyánál. Félre tettünk minden felekezetességet, egyiiettük gyűjteményeinket, egyesültünk e szent szó alatt : magyarok vagyunk, áldoztunk honfitársainkért.