Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-13 / 11. szám

sem tud irni. Miért? Lehet valaki igen tanult, olvasott, mü­veit és mély gondolkodó, de ha az irodalmi formákat és abban legfőkép a nyelvet nem tudja a nyelv természetének megfelelöleg kezelni, rosz iró*) és müvének irodalmi érté­két teszi tönkre. Szerző maga is elismeri, hogy nyelve bizony nehéz­kes, és a szabatosságért néha néha a nyelv természetén is eröszakot követ el." Az a kérdés, szabad-e ezj szerző szerint megenged­hető, meggyőződésem szerint semmi esetre sem. Szerző szerint is a tudomány emberének az igazság keresése a feladata, de az igazságot nem szabad igaztalan eszközök­kel szolgálni, S egy nemzet irója nagy igazságtalanságot követ el, ha anyanyelvét természetéből kiforgatja. — És e betegségben nemcsak Ií. úr müve szenved; hanem fájda­lom, a napjainkban megjelenő tudományos müvek legna­gyobb része magyar szókkal idegen nyelveken van írva. — Igaz, hogy ennek igen természetes oka az, hogy iróink idegen irodalmakban búvárkodnak, és sokkal könnyebb a magunk gondolta eszméket saját nyelvünkön jól kifejezni, mint az idegen formákban kiképzett és megállapított fo­galmakat, saját köszörületlenebb nyelvünkben de ugyanoly kiképzett és szabatos formákban visszaadni. Ez nagyon ne­héz, de végre is nem kivihetlen. És bármi tudomány av­vagy gondolat is csak akkor lesz nemzeti kincsünk, ha megemésztettük és saját észjárásunkban és nyelvünkben birjuk reproducalni. E tekintetben a magyar müvek bírálója nem enged­het, ha a bajnak természetes okát meglátja is, de el­néznie nem szabad. És kénytelen vagyok kimondani, hogy ha a tárgyánál fogva is nehéz bölcsészetet kezeljük oly erőszakolt és összevissza ficamitott nyelven,, — én megengedem, hogy valaki megírhatja a „jövő philosophiá­ját" tán a későbbi magyar irodalom számára, nézetei tán századok múlva is uralkodhatnak, (főleg ha phönixként megifjodnak, = magyar nyelvbe bújnak) de a jelenkori hazai bölcsészeti tudományosságnak csak ártunk vele, mert általa a tanulót és közönséget elriasztjuk magától a böl­csészeitől. A philosophiának nálunk szokásos idegen nyel­ven és gondolatformákban előadása eddig is nagyon hátrál­tatta iskoláinkban és irodalomban e tudomány megszerezhe­tését és gyümölcsöző hatását. *) Molnár Aladár. *) Szerző saját irályának védelme közben szememre veli, hogy az én irályom sem ment gyarlóságoktól. — Sehogy sincs igaza, 1. mert az én stylusom­ban nem itt ott vannak gyarlóságok, hanem az egész rosz; sem a nyelv titkaiba nem tudtam még behatolni, sem a nyelvet szabadon kezelni, nem va­gyok ura a nyelvnek, s ezért nincs még stylusomnak határozott, megállapodott alakja, A mint naponkint tisztábban látom, mi a jó stylus és mennyire fontos, abban a mérvben érzem, mily rosz az én irályom. — és 2. mert az én stylusorn rosszasága nem teszi jová az övét. Én nem azt ohajtottam hogy ugy írjon mint én, hanem hogy jól irjon. *) Sokaknak kedvenc phrasisok, hogy a német philoso­phiának, s különösen a „hegelismusnak" természetére BELFÖLD. A PÁPAI REF. EGYHÁZMEGYE TAVASZI KÖZGYŰ­LÉSE. PÁPA, febr. 20-án. E hó 17. és 18-dik napjain tar­totta a nt. pápai egyházmegye tavaszi közgyűlését: nt. Antal József esperes és tek. Szabó György segéd­gondnok urak ikerelnökiele alatt,'feltűnően számos képvi­selők, lelkészek és tanitók jelenlétében. A szent léleknek a gyülekezet templomában*! segély­hívása után, a főtanoda díszteremében nyitá meg, d. e 10 órakor, a több idő óta gyengélkedő egyházi elnök, rövid, de annál melegebb szavakkal a gyűlést, mely midőn köz­éljenzéssel viszonozá az elnöki üdvözlő szavakat, legben­sőbb óhajtásának is szavakat adott: hogy a jó Isten még igen soká tartsa meg öt kívánt jó egésségben az anyaszent­egyház s legközelebb az egyházmegye közörömére. Ezután a közügyek tárgyalása kezdetett meg, me­lyekből a fontosabbakat ime közöljük: 1. Az egyházi és világi ülnököket választó szavaza­tok felbontattak, s mint eredmény kitűnt : hogy az egyházi ülnökségre t. Szűcs István csetényi lelkész 17, a világi ülnöki székre pedig tek. Gombás Mózes volt alkotmá­nyos főbíró tír 14 szavazattal elválaszlattak. Ez utóbbinak a választás eredménye megvitele, s a tanácskozásban meg­jelenésére egy 3 tagu küldöttség azonnal eííndittatott. Előbbi pedig jegyzőkönyvi kivonat által elnökileg lett értesítendő. 2. Egyházmegyei jegyző t. M. D. úr óhajtván fentar­tani a közvéleménynek, a tisztújítás által nyilvánított aka­rata további érvényességét: hivatalát ugyanazon bi­zalom kezébe leteszi, mely öt 1861-ben jegyzőül megválasztá. — Uj szavazat lelt elnökileg megrendelve. 3. A kéttornyú-laki egyház ügye (egyház­kerületi végzés állal ide áttéve) jő szőnyegre, mely gyüle­kezet esedezik, hogy mivel tagjai részint elszegényedtek, részint elhaltak, vagy eltávoztak, iszonyú erömegfeszités es tetemes áldozatak mellett sem levén képes tanítót és lel­készt tartani, a tanítói hivatal szüntetnék meg, s a gyer­mekek tanítása a lelkészre bízatnék; — vagy ha gyüleke­zetüknek az előbbi intézkedés, s a gyakorlat mellett kell maradnia, legalább a szomszéd filialis, mind vagyonosság, mind lélekszámra nézve erősebb gyülekezet bíratnék reá a lelkészi fizetés valamely részének viselésére. — A két gyü­lekezet jelen volt képviselői egymásközti barátságos egyes­séglétesitésére gyülésileg felszólittatván elbocsáttattak, hogy közös tanácskozásaik eredményéről a gyűlést másnap reg­gel értesítsék. 4. T. Jer érni ás Lajos e. pénztárnok jelenti, hogy a pesti főiskolára 1844 óta gyűlt segély, összesen 120 frtok, tartozik a homályos és darabos előadás. De hogy a Heg-elféle irányban is, mily világosan és szépen lehet irni, a többek között megmutatták Ruge, a klassikus Strauss, és mindenek fölött a gyönyörű stylusu Fi­scher Kunó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom