Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-13 / 11. szám

sem tud irni. Miért? Lehet valaki igen tanult, olvasott, müveit és mély gondolkodó, de ha az irodalmi formákat és abban legfőkép a nyelvet nem tudja a nyelv természetének megfelelöleg kezelni, rosz iró*) és müvének irodalmi értékét teszi tönkre. Szerző maga is elismeri, hogy nyelve bizony nehézkes, és a szabatosságért néha néha a nyelv természetén is eröszakot követ el." Az a kérdés, szabad-e ezj szerző szerint megengedhető, meggyőződésem szerint semmi esetre sem. Szerző szerint is a tudomány emberének az igazság keresése a feladata, de az igazságot nem szabad igaztalan eszközökkel szolgálni, S egy nemzet irója nagy igazságtalanságot követ el, ha anyanyelvét természetéből kiforgatja. — És e betegségben nemcsak Ií. úr müve szenved; hanem fájdalom, a napjainkban megjelenő tudományos müvek legnagyobb része magyar szókkal idegen nyelveken van írva. — Igaz, hogy ennek igen természetes oka az, hogy iróink idegen irodalmakban búvárkodnak, és sokkal könnyebb a magunk gondolta eszméket saját nyelvünkön jól kifejezni, mint az idegen formákban kiképzett és megállapított fogalmakat, saját köszörületlenebb nyelvünkben de ugyanoly kiképzett és szabatos formákban visszaadni. Ez nagyon nehéz, de végre is nem kivihetlen. És bármi tudomány avvagy gondolat is csak akkor lesz nemzeti kincsünk, ha megemésztettük és saját észjárásunkban és nyelvünkben birjuk reproducalni. E tekintetben a magyar müvek bírálója nem engedhet, ha a bajnak természetes okát meglátja is, de elnéznie nem szabad. És kénytelen vagyok kimondani, hogy ha a tárgyánál fogva is nehéz bölcsészetet kezeljük oly erőszakolt és összevissza ficamitott nyelven,, — én megengedem, hogy valaki megírhatja a „jövő philosophiáját" tán a későbbi magyar irodalom számára, nézetei tán századok múlva is uralkodhatnak, (főleg ha phönixként megifjodnak, = magyar nyelvbe bújnak) de a jelenkori hazai bölcsészeti tudományosságnak csak ártunk vele, mert általa a tanulót és közönséget elriasztjuk magától a bölcsészeitől. A philosophiának nálunk szokásos idegen nyelven és gondolatformákban előadása eddig is nagyon hátráltatta iskoláinkban és irodalomban e tudomány megszerezhetését és gyümölcsöző hatását. *) Molnár Aladár. *) Szerző saját irályának védelme közben szememre veli, hogy az én irályom sem ment gyarlóságoktól. — Sehogy sincs igaza, 1. mert az én stylusomban nem itt ott vannak gyarlóságok, hanem az egész rosz; sem a nyelv titkaiba nem tudtam még behatolni, sem a nyelvet szabadon kezelni, nem vagyok ura a nyelvnek, s ezért nincs még stylusomnak határozott, megállapodott alakja, A mint naponkint tisztábban látom, mi a jó stylus és mennyire fontos, abban a mérvben érzem, mily rosz az én irályom. — és 2. mert az én stylusorn rosszasága nem teszi jová az övét. Én nem azt ohajtottam hogy ugy írjon mint én, hanem hogy jól irjon. *) Sokaknak kedvenc phrasisok, hogy a német philosophiának, s különösen a „hegelismusnak" természetére BELFÖLD. A PÁPAI REF. EGYHÁZMEGYE TAVASZI KÖZGYŰLÉSE. PÁPA, febr. 20-án. E hó 17. és 18-dik napjain tartotta a nt. pápai egyházmegye tavaszi közgyűlését: nt. Antal József esperes és tek. Szabó György segédgondnok urak ikerelnökiele alatt,'feltűnően számos képviselők, lelkészek és tanitók jelenlétében. A szent léleknek a gyülekezet templomában*! segélyhívása után, a főtanoda díszteremében nyitá meg, d. e 10 órakor, a több idő óta gyengélkedő egyházi elnök, rövid, de annál melegebb szavakkal a gyűlést, mely midőn közéljenzéssel viszonozá az elnöki üdvözlő szavakat, legbensőbb óhajtásának is szavakat adott: hogy a jó Isten még igen soká tartsa meg öt kívánt jó egésségben az anyaszentegyház s legközelebb az egyházmegye közörömére. Ezután a közügyek tárgyalása kezdetett meg, melyekből a fontosabbakat ime közöljük: 1. Az egyházi és világi ülnököket választó szavazatok felbontattak, s mint eredmény kitűnt : hogy az egyházi ülnökségre t. Szűcs István csetényi lelkész 17, a világi ülnöki székre pedig tek. Gombás Mózes volt alkotmányos főbíró tír 14 szavazattal elválaszlattak. Ez utóbbinak a választás eredménye megvitele, s a tanácskozásban megjelenésére egy 3 tagu küldöttség azonnal eííndittatott. Előbbi pedig jegyzőkönyvi kivonat által elnökileg lett értesítendő. 2. Egyházmegyei jegyző t. M. D. úr óhajtván fentartani a közvéleménynek, a tisztújítás által nyilvánított akarata további érvényességét: hivatalát ugyanazon bizalom kezébe leteszi, mely öt 1861-ben jegyzőül megválasztá. — Uj szavazat lelt elnökileg megrendelve. 3. A kéttornyú-laki egyház ügye (egyházkerületi végzés állal ide áttéve) jő szőnyegre, mely gyülekezet esedezik, hogy mivel tagjai részint elszegényedtek, részint elhaltak, vagy eltávoztak, iszonyú erömegfeszités es tetemes áldozatak mellett sem levén képes tanítót és lelkészt tartani, a tanítói hivatal szüntetnék meg, s a gyermekek tanítása a lelkészre bízatnék; — vagy ha gyülekezetüknek az előbbi intézkedés, s a gyakorlat mellett kell maradnia, legalább a szomszéd filialis, mind vagyonosság, mind lélekszámra nézve erősebb gyülekezet bíratnék reá a lelkészi fizetés valamely részének viselésére. — A két gyülekezet jelen volt képviselői egymásközti barátságos egyességlétesitésére gyülésileg felszólittatván elbocsáttattak, hogy közös tanácskozásaik eredményéről a gyűlést másnap reggel értesítsék. 4. T. Jer érni ás Lajos e. pénztárnok jelenti, hogy a pesti főiskolára 1844 óta gyűlt segély, összesen 120 frtok, tartozik a homályos és darabos előadás. De hogy a Heg-elféle irányban is, mily világosan és szépen lehet irni, a többek között megmutatták Ruge, a klassikus Strauss, és mindenek fölött a gyönyörű stylusu Fischer Kunó.