Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-13 / 11. szám

(a lavali e. gyűlés határozata nyomán kamatozó tökéül az egyházmegyei kormány által visszatartva) ez idénre be­küldötte a kamatot illető helyire. 5. A p é I i leány egyház fájdalommal jelenti a közte és a rom. katholica gyülekezet közt kifejlődött testvériellen meghasonlást, a miatt, hogy a község jövedelmeiből, dacára az aránylagos adókivetésnek, csak egyedül a róm. kath. egyház számára adatik tettleg segély, mig a h. h. gyüleke­zel ezen aránylagos segélybeni részesüléstől határozottan kizáratik. — Az ügy a világi biróság elé tartozván, jegyző­könyvi kivonatban elnökileg értesíttetik a k. segélyért folya­modó gyülekezet, a györmegyeí járásbeli szolgabírói hiva­tal előtt megkezdeni jogos követelése törvényáltali érvénye­sítését, — s ha ne tán itt kedvezőtlen sükerrel járnának, akkor mint sérelmet fogja ezt az egyházmegyei kormány kellő helyen felterjeszteni. 6. Olvastatik a tósoki leány egyház néhány tagja által aláirt folyamodvány, melyben a birtok arányla­gos fizetési kulcs kötelező erejűvé emeléséért ese­deznek, — nyomban pedig olvastatik ugyan ezen gyüleke­zet, ugyanazon és más tagjainak egy másik folyamodványa, melyben elősorolják, hogy az egyházi évi fizetések terhe már csak 22 család vállaira nehezülvén, annyira elviselhe­tetlenné lett az már, hogy a főtiszt, egyházkerület határoz­mányainak legszentebb buzgóság mellett sem képesek megfelelni, s eleget tenni. Az egymásnak ellentmondó két folyamodvány, egy a helyszínén összejövendő, s vizsgálatot tartandó küldöttség­nek adatott át, ki jelentést teend az ügy valódi állásáról. 7. Olvastatott a szerecseni leányegyház jelen­tése: hogy a mélt. gr. Eszterházy család még 1813-ban, mint földes uraság a szerecseni h. hitv. gyülekezetnek 6 hold szántó földet, s 1% hold rétet adományozott, s azt most 45 éves használat után a tagositási tervben saját föld­birtokához visszacsatoltatá, saját nevére beiktattatá, — mely által a tanítói hivatal legnagyobb jövedelmi forrásától fosztatván meg a tanitó hivatalát folytatni alig lesz képes. Olvastatott erre a másolatban felmutatott grófi kegy­ajándékozó levél, miből azonban világosan kitűnt, hogy ha bár a szerecseni gyülekezel 45 évig birtoklá is e föld­birtokot, miután az adományozó levél nyilván kimondja : adom szabadtetszésemig, csak egyedül a kérelem utja marad fönnt: a miért is az elnökség megbízatott a mltgos grófot azon alázatos esedezéssel megkeresni, hogy Ösmert kegyessége és a nemzeti ügy iránti forró érdekelt­ségéből a népnevelés érdeke s felvirágoztatásának előmoz­dítására részesítse a szerecseni leánygyülekezetet ezután is nagyűri kegyeiben. A szerecseni tanitó eljárása pedig rosszaltatott, ki az egyházmegyei kormány értesítése nélkül, önjogulag néme­lyekben intézkedett, s az ügyet már csak akkor jelenté fel, midőn csak nem „már késő." 8. Kis-Pirit folyamodik, hogy összedüléssel fe­nyegető tanitó lakjának felépithetése könyebb eszközölhe­téseért szüntetessék meg tanítói hivatala 6 évre, s enged­tessék meg, hogy [gyermekei ez idő alatt a közeleső anya­gyülekezet iskolájába járhassanak. Ez ügyben illetékesen csak az egyházkerület intéz­kedhetvén, jelen kérelem az elé, de csak akkor terjeszte­tik fel, ha a mostani tanitó, más helyre áttétethetik. 9. Olvastatik ezután a noszlopi gyülekezet né­hány tagja által aláirt, s benyújtott folyamodvány, mely mind eszmetartalma, mind tárgya kezelésére nézve, a mily sajátságos, ép oly kellemetlenül meglepett egyiránt min­denkit. — S miért ? mert sem a régi, sem az ujabb­kori országos törvényekben nem talált nyomára annak, hogy a lelkészi és tanítói pénzfizetés folyópénzbeni kiszol­gáltatása rendeltetnék, — hogy pedig az egyházkerületek­nek autonom törvényhozási jogkörükön belül ily határoza­tot hozni lehessen, azt mind maga, mind aláirólársai nevében kereken tagadja, s nyíltan kimondja, hogy ha az egyház­kerület határozata nyomán, az egyházmegye ragaszkodik azon utasításához, hogy a mostani osztrák értékű pénz nem a folyó pénz (risum teneatis) akkor ő is, a noszlopi h. h. egyház, örökre és visszahozhatlanul elsza­kadnak a pápai egyházmegyétől és csatlakoznak hová?! A folyamodvány utolsó szavának elhangzása után né­hány másodpercig tartó, még csak szabadabb lélekzet vé­tel által sem zavart szünet, s hallgatás állt be, melyet egy­házkerületi főjegyző ft. Széki Béla ur apostoli buzgóság, és igazi evangeliomi lelkesültség nemes tüzével tartolt rö­vid, de velős, s hathatós beszéde tört meg, rendreutasítván a folyamodvány aláíróit, s azok megbízóit, kik a vallás iránti meleg érdekeltség palástja alatt a rendbontás, s val­lástaianság fegyverét hordozzák, s azzal Krisztus anyaszent­egyházának sziverét igyekeznek átmetszeni, — intvén őket egyszersmind, hogy az egészet alkotó részek egyikének sincs joga, saját nemtelen indulataitól függővé tenni akarni, az egész közjóllétét. A kétízbeni hangos éljenzéssel a köz­érzület sajátjaul elfogadott beszéd után kimondatott a nosz­lopi gyülekezet tagjainak jegyzőkönyvi megrovatása, — az illető lelkész pedig elnökileg bátorittatott, sőt utasíttatott a sup. végzemények pontos megtartására ezután is. 10. A Calvin ünnepnek, Pápán, mint a főt. supr. központi s a főtanodának székhelyéni általános meg­tartásáért, mind az egyházmegye, mind a pápai gyülekezet részéről főt. püspök úrhoz átirat fog intéztetni. 11. A népiskolákban szükségelt taneszközök össze­irása sürgöltetik. 12. A superiutendens fizetése fejenként V2 krban ha­tároztatik. 13. Számvevői jelentés olvastatik, melyből az derül ki, hogy az egyházmegye részéről 1854-ben, a gym. ta­nári fizetésre adni köteles összeg nem fizettetetett be, ho­lott róla számadás van bemutatva. A pénztárnoki hivatal utasíttatott a főszámvevői hi­vatalt felvilágosítani, s az egyházmegyét, a főtanodai pénz­tárnoktól, az emiitett évben nyert nyugtatványaival iga­zolni 14. Az egyházak által felveendő pénzről kiállított

Next

/
Oldalképek
Tartalom