Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-03-13 / 11. szám
a közönséget annak olvasásától, kártékony és istentelen tartalmáért, elrettenteni igyekeztek. 1. ,,R e 1 i g i o." Kath. egyházi és irodalmi folyóirat. Szerkesztője P a 1 á s t h y Pál, ultramontán pap.8 0 ) 2. ,,Pesti Hírnök." Politikai napilap. Szerkesztője Török János, a magyar tud. akadémia lev. tagja. E lap f. évi 18-d.'számában, január 23-n az iránycikkben Thiersnek a magyar akadémia idei közgyűlése által külföldi taggá választatása, azon esetben, ha az, ,,politikai demonstratio" akarna lenni, roszaltatván, egyszersmind Renan nak ezelőtt öt évvel akadémiai taggá választása ily módon említtetik: „T h i e r s nevénél azon aggodalom nem száll- meg bennünket, melyet Renan Ernő gerjesztett, midőn 1859-b. szintén a magyar akadémia külföldi tagjává megválasztatott. — Thiers irta a párisi februári események folytán 1848-b. a „tulajdonról" szólló híres röpiratot, s azon józan eszmemenet és férfiasság, melyiyel itt a társadalom alapelvei védetnek, biztositnak bennünket arról, hogy az erkölcsi rend kérdéseire nezve Thiersnél nem tarthatunk azon szomorú csalódástól, mely a magyar akadémiát a hitszegő és vallástalan Renan megválasztása folytán é r t e." 3. „I d ő k T a n u j a." Egyetemes magyar lap. Szerkesztője Lonkay Antal. — E lap közölte hivatalos alakban tavalyi 281 — 1179-d. számában, december 9. 1863, s abból vettem-át, magyarországi prímás ő eininetiája tiltó intezvényét. Szerkesztő tavalyi novemb. 13-n a 260-d. számban, az iránycikkben, melyet igy kezd: ..Renan hogy pénzt kaphasson, elárulta Kristust, a jóravaló katholikusok a fiúi szeretet nemeslelkü gyakorlásával teszik jóvá ama hitetlennek szennyes nyerészkedését," — emliti, miszerint IX. P i u s pápa Gousset reimsi érsek és bibornoknak „különös elismeréssel" megköszönvén Renan könyvének általa kárhoztatását, ez iránt august. 13-n 1863. hozzá intézett brevében azon munkáról igy nyilatkozik : „i m p i u m atque scelestissimum librum ab Ernesto Renan de vita Domini nostri Jesu Christi editum." E lap már hoszszabb idő óta a római sz. szék segélyezésére gyűjti az ismert „péter filléreket" azokat e cim és felirattal: „Kristus földi helytartójának a dicső IX. P i u s ö Szentségének ;" közli, s az egyes gyűjtésekre nézve világosan megjegyez-E szerkesztő lapjában cikkem megindulása óta, annak végét be sem várva, egyes kiszakasztott helyekre alapított, személyemet gorombán megtámadó, s a mi több, h i te m e t gyanúsító, igen piszkos és szenvedélyes po* leiniát folytat. A t. olvasók, reméllem, azt helyeselni fogják, miszerint én e sárral dobálást teljesen hallgatással mellőztem, s irodalmi ügyben ily fegyvert használó, a keresztyén türelmet, a tudományos kutatás szabadsagát nem ismerő papnak, mint a részeg embernek, uljából kitértem, kinek, mint látszik, fogalma sincs arról, hogy az egymástól oly nagy elvi külömbség és távolság, u. m. a hit szabadsága és a hit tekintélye által elválasztott protestáns-és rórn. katholikusnak, éppen azért hit dolgában vitatkozni nem kell, mert nem lehet. v Sz. F. tetik az, mi: „Tiltakozásul Renan istentagadó regénye ellen" van beküldve. E loyalis buzgalmát szerkesztőnek Rómában is méltányolták, ki szerencsés volt IX. Pius pápa latin titkára Mercurelli Ferencnek novemb. 18-án 1863. irt levelét, vagy is: ,,0 szentségének legkegyelmesebb válaszát az ,,Idök Tanuja" legutóbbi alázatteljes feliratára, melyiyel a negyedik gyűjtő ív az apostolok fejedelme lábaihoz tétetett," — tavalyi decemb. 10-én a 282-d. számban közzétenni; abban a szent atya köszönete és apostoli áldása felöl értesíttetett: ,,peramanter excepit obsequentis animi tui sensus, subsidiumque s u b m i s s u m." Mint ide tartozó adat légyen még említve, hogy Renan könyve ellen nálunk, mint Béesben, és külföldön, számos cáfolatok jelentek-meg, s igy már Rena n-irodalom is létezik. Pesten a Sz. István társulat kiadta : „Renan müve, s a német itészet" Abbé Meignantól; továbbá: „Czáfirat Renan Jézus életére." Poujoulattól. Magyarítva kiadta Bodnár Zsigmond. Pest 1864-ben. — Bécsben kijött: „Renan was er isi, was er will, und was er kann von Joseph Pia. Weltpriester." Ugyan ott hirdetve van, az ottani katholicus egyházi lap elhírhedt szerkesztője Brunner Sebestyéntől: „Ernst Renan" e jellemző mottoval: „Das Evangélium Renans ist: vom religiösen Standpunkte: A t h e -i s m u s , vom wissenschaftlichen Standpunkte : S c h w i ndel, vom socialen Standpunkte: Die Guillotine ím Buchhandel." Francia cáfolatok sem hiányzanak. Arrasi püspök Parisis kis könyve: „Jésus est Dieu" a nép számára íratott, s nagy kiterjedést nyert; tudományos munka : „La divinité de Jésus Christ, demonstration nouvelle, tirée des derniéres attaques de l'incredulité, per Auguste Nicolas." — Másfelöl közelebbről Párisban Renan könyvének spanyol fordítása is kijött, ily cim alatt: „Vida Jesus, traduccion espanola, par Fed. de Vega," mi állal a hírneves mü a pyrenaeusi félszigeten is elterjed. — A fenebbi cáfolatokkal ellentétet képez s vallásos szelleme által, szintúgy mint alapos forrásnyomozásainál fogva kitűnő e könyv : „Das Charakterbild Jesu." Ein historischer Versuch, von dr. Dániel S c h e n -k e 1 etc. Wiesbaden 1864. 8. (A IV-d. és végső cikk köv.) Szilágyi Ferenc, a magyar tud. akad. lev. tagja KÖNYVISMERTETÉS. FELVILÁGOSÍTÁSUL KERKAPOLY KÁROLY URNÁK. Megvallom némi meglepetéssel olvastam Kerkapoly úrnak, a „Tiszta észtan" általam közlött ismertetésére irott, s e lapok 8 és 9. számaiban megjeleni ellenészrevételeit. És pedig nem az lepett meg, hogy dolgozatomra ellenbirálat jött, — sőt csak köszönettel tartozom érte, ba valaki 22