Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-28 / 9. szám

gát a tárgyat s adjon gondolatai láncolatának olyan nyelvet, a minőt legjobban szeret. Hisz az észtant úgysem megtanulni, hanem reproducálni kell. Hogy ezt könnyebben tehesse, a végre elég, ha fejtegetéseimet megérti, megtanulnia nem szükség. Hogy pedig e megértés tanulókra nézve sem lehetlen, azt én tapasztalásból is bizonyosan tudom. Ki igy tanul, annak az a haszna is van, hogy ha tanítója valahol tévedt, nem megy utána. Csak ez uton képződnek oly tanítványok, kiket szinte önérzettel mondhatuuk magunkéinak. Még egy szót, mielőtt ismertetőmtől végkép bucsut vennék. Ismertetésének vége felé igy szól: ,,íróinknak nem lehet első célja, hogy müveik a világ tudományosságában ragyogjanak vezércsillagokul, hanem hogy általuk a ini bölcsészeti műveltségünk egy részről terjedjen s más részről azon színvonalra emelkedjék, a melyre már más nemzeteknél eljutott. Szóval fődolog az eszméket minél inkább közforgalomba hoznií' Én is ilyesmire törekedtem. Innét ismerettanom előszavában kifejezett azon óhajtásom „vajha sikerülne, ha csak egy lépéssel is előbbre vinnem bölcsészeti irodalmunkat az uton, melyen a tudománynak egyebütt már elért magasára jutható De azért még sem tartom, hogy a nagyobb erőket meg ne illetné a törekvés oly müveknek előállítására, melyek a világ tudományosságában ragyogjanak vezércsillagokul, s megvallom, hogy e miatt soha sem tennék nekik szemrehányást, még akkor sem, ha e törekvés közben a külsőt némileg elhanyagolnák s ha ennek folytán irályuk darabos, nyelvezetük nehézkes, s kifejezéseik itj-ott homályosok lennének. Hiszen ugy is mindig többen vágynák, kik könnyű, világos nyelven újra elmondják a mások által fölfedezett, s megállapított igazságokat. — Általában úgy tartom, hogy tudományos irónak mindenek fölötti feladata nálunk úgy mint másutt, az igazságnak keresése, földerítése, úgy, hogy az eszmék tisztázása még azoknak minél inkább forgalomba hozásánál is főbb dolog, nehogy különben hamis legyen a tudomány, mely terjesztetik. Ha az igazság keresése közben müvek születnek, melyek a tudományt általában előbbre viszik, azt nem csak terjesztik, de academiánk derék elnökének ünnepélyesen kifejezett óhajtása szerint fejlesztik is — annál jobb. Kétségkívül nagy előny, ha mind ehez még a kellő külső iá járul, s a támadó müvek nemcsak szervezetük, tehát mód-és rendszerességüknél fogva tekinthetők valódi müremekekül, hanem nyelvezetükben is. Azért hát világosságot, minél több világosságot, de mindenek előtt a gondolatokban s úgy aztán a kifejezésekben is. Írtam Pápán február 5-én, 1864. Kerkapoly Károly. tárca. TÁPIÓ-SZ.-MÁRTON, febr. 15. - Néhai Mocskonyi Náthán, irsai ev. lelkész özvegye és árvái javára beküldetett hozzám: Ceglédről nt. Zámolyi József ev. lelkész úr által 11 frt 60 kr, melyre adakoztak : Gombos Pál, Rauh Károly, egyenkint 2 frt, — Zámolyi József leik. Kovács László egyenkint 1 frt, — Elefánt József, Szomorú János egyenkint 50 krt, — Elefánt György. Csörgey Sándor, Vosgyár Pál, egyenkint 40 krt, — Halász János 30 krt, — Latszip János, Udvardy János, Rafay János, Szomorú Aron, Szomorú Mózses, Laukó János, Kiszel János, Sztanyik József, Závodszky Károly egyenkint 20 krt, — ifj. Török István, id. Török István, Vermes Andrásné, ifj. Vermes András, Pápay István, Éliás István, Sztanyik József, Matusidesz István, Rafay György egyenkint 10 krt, — Kernács András, Pintér Mihály egyenkint 5 krt. Maglód-Pécelről nt. Kemény Sámuel körlelkész által 5 frt 60 kr, melyre adakoztak: Kemény Sámuel, maglódi lelkész 1 frt, — Ottlyk László, Ottlyk István, Ottlyk Istvánnő, Lipták Mihály mind Pécelen * egyenkint 1 frt, — Ehn Jakab Pécelen 50 krt, Bánszki József 10 krt. Csővárról Miklósy János evang. lelkész részéről 1 frt. Aszódról 11 frt., melyre adakozott mit. báró Podmaniczky Ármin esperességi felügyelő 10 frt, nt. Sárkány János leik. 1 frt. — Eddigi adakozás : 98 frt 1 5 kr. Vegyék a buzgó adakozók legforróbb háláját a szűkölködő gyászolóknak ! Láng Adolf, v ev. lelkész és körlelkész. NYILVÁNOS KÖSZÖNET A MOLDVA-OLÁHORSZÁGI MISSIÓ RÉSZÉRŐL. A missió részére az erdélyi főt. püspökségből a nagy kegyességü főtisztelendő s mélt. püspök B o d o 1 a Sámuel úrtól legközelebb 210 frt o. é. s egy arany kegyes adomány, mely felváltva tett 36 és 3

/4

aranyai, érkezett hozzám, melyhez járultak: Szilágy-szolnoki egyházmegye 52 frt 34 kr. Görgényi egyházmegye 78 frt 50 kr. Kolozskalotai egyházmegye 14 frt 5 kr. Erdővidéki 5 frt. Kézdi vásárhelyi ekklézsia 18 frt 50 kr. Kolozsvárit tartott rendkívüli zsinat 23 frt. M. gy. monostori ekklezsia 1 frt. T. Gyarmathi Zsigmond úr 1 frt. A hétfalusi iskola-tanítók 3 frt A nagy-sajói ekklézsia 2 frt 50 kr. Főtiszt s m. püspök Bodola Sámuel 1 frt 31 kr. Főtiszt, úr kegyes neje sz. Antal Zsuzsanna ő méltósága kegyes adománya 10 frt. Tiszt. Hóri Farkas gyerő monostori leik. úr 1 arany. — Összesen 210 frt s egy arany. Midőn e kegyes adományért az áldozó kegyeseknek s az áldozatra buzditóknak hálás köszönetet mondok : azon remény táplál, hogy midőn e missió anyagi sanyarú sága folyton tart, az én megélhetésem s hulló veritékimet nem is számítván: a kik az esdő szóra könyörülettel még nem hajthattanak: szent adományaikat az ügytől megvonni nem fogják. Nagyon drága áron tartatott fenn ez eddig; a lélek és élet csaknem elvisclhetet-