Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-28 / 9. szám

len fájdalmai árán, s hogy mily haszonnal: azt megítélni a jövendő dolga leend. Üdvözítőnk egykor a szegényekre vonatkozólag ezt mondá környezetének : valaki azok kö­zül egygyel jót teszen, én velem teszen jót, honnan véve a hasonlatot, midőn e missió az evangyéliomi egyház és nemzet pusztuló részeért munkál: ki e munkát segéli. az az egyház és nemzet oltárára rakja áldozatait. Van benn a hazában is elég inség és nyomor, mely fáj és emészt, de az mégis elviselhetőbb ott mint itt, hol könye­inkkel mások előtt meg nem jelenhetünk, áldozatért másra nem szorulhatunk mert közügyet emelünk, s nem fájna-e lelketek, ha vallási és nemzeti közügyért testvé­reteket idegen ajtók előtt koldulva tudnátok. E missió­nak, melyet eddig leghathatósabban csak a jó Isten pár­tolt, a sok deficiten kivül, mely nélkül fenn nem állhatott mert nem volt honnan és miből: a dunafejedelem­ség négy pontján kell egyéneket, egyházakat segé­lyezni. Nekem kell kérnem mindegyik helyett, mert én vagyok a vezér, s ha magam nélkülözök is: a tábornak éhezni nem szabad, mert hosszas nélkülözés közt még a próbált vitéznek sincs ereje kitartani a csaták viharos előtöréseit. Ne vádoltassam azért, midőn Erdély és Ma­gyarországban az esdő szóra azoktól, kik még nem adtak kérek kegyes adományt; ne vádoltassam azért is, hogy emlékezetbe hozom a lelkes gróf C s á k y Gryörgy ő mél­tósága által a missióra ajánlott, s bár még a mult évre volt a szives igéret, be nem fizetett 200 aranyat, melyet mindig vártam, s mely engemet oly pénzbeli zavarba ho­zott. Az ok, melyért ezt felemlítem, s melyért a méltó­ságos és oly dicsőén szives gróf úr nekem megbocsát, csak azért van, mert több rendbeli kérő leveleim vagy nem jutottak ő méltósága kezéhez, vagy elküldetett hozzám a pénz s én meg nem kaptam. Nekem nem egy levelem veszett már el biztosítás mellett is, a melyért elégtételt hiába kerestem. De mit tehetek róla! — E nyilvános ké­rés után bizton remélem, hogy az áldozó gróf Csáky György úr kegyes áldozatát nemsokára veszem ; addig pedig az illetők előtt ki leszek mentve, azért hogy ha adósságba vertem is magam, mert nem lehetett kerülnöm; ezt tettem becsületre, egy magyar mágnás jó lelkéből igért s biztosított áldozat tételének alapjára építvén,. Negyedik éve viszem ezen szegény missiót. Min­dennemű adományról, csak egy kicsit tisztázhassam az ügy adósságát, számolni fogok megint, mint ezt tavai tevém. Most pedig az ügy pártfogói fogadják még egy­szer hálás köszönetemet; a minden segedelem Istenétől pedig a nemes áldozatért onnan felülről dúsan vissza­térő áldást a haza és egyház remény virágának teljese­désében gyümölcsbe borulásában. Isten velünk örökké! Oláhország, Ploest, febr. 16. 1864. Czelder Márton. AZ IDŐK JELÉI. Egyházi beszéd S z e r e m 1 e i Samu, ^akói ref. segéd-lelkésztől. Kiadta több makói polgár. Ara 20 ujkr. Szeged, 1864. Szerző az 1864-ik évi jan. l-jén mondotta e beszé­det a makói ref. templomban, de, mint maga megjegyzi, egyáltalában nem a nagy közönség számára volt készítve. Elmondása után azonban, több lelkes egyháztag, Kovács József úr buzgólkodása folytán, azon kérelemmel járult szerzőhöz : engedné meg nekik e beszédet, 2000 példány­ban, saját költségükön kinyomatni, annyival inkább, mert az eladandó példányok árával egy jótékony célt óhajtanának létesíteni, t. i. u j évi ajándék cim alatt, a makói ref. iskolába járó szegény gyer­mekek ruházására egy alapítványt tenni. Ily célból s ily módon látott napvilágot e beszéd. Már e cél, ha a dolgozat jelességét és alaposságát nem tekintjük is, elegendő ok, hogy azt olvasóink hathatós pártfogásába ajánljuk s szívesen óhajtsuk: vajha minél szebb siker koronázza a lelkes kiadók nemes törekvését! S z e r k. NYILATKOZAT ÉS HIBAJAVÍTÁS. A losonci ág. hitv. egyházi közgyűlés leírása, mely a „Prot. Egyh. és Isk. Lapk í folyó évi 7. számában meg­jelent n e m tőlem ered; azt nem írtam. És jóllehet, ezen közlésre több észrevételem és megjegyzésem volna: nyilvánosan, csak is a villámcsa­pás által leégett toronyra vonatkozó hibás adatokat kö­telességem kijavítani. A templomtorony, nem a mint ott mondatik: jun. 28 és 29. — dejunius 24-én (huszon­negyedikén), éjjel égett le. Az igazság, és egyházunk történetének érdekében teszem ezen nyilatkozatomat és helyreigazítást. Losoncon, február 18-án 1864. Kunszt János, ( a losonci ág. hitv. egyház főjegyzője. HELYREIGAZÍTÁS. Kérem, kegyeskedjék a lentebb irt egyházak ne­veit, melyek a „Protestáns Lap'* 6-ik sz. — az adakozá. sok utolsó sorából kimaradtak pótlólag közölni, — ha bár az összeg a számadásban már fel volt mutatva, ott hol ez iratik „és Somogymegye némely megkeresett egyházai­ból stb. ezután e következett volna" — a hol is Janó S. és Asztalos J. gyüjtötiek. — Hídvégi ref. egyházh. 7 frt. 71 kr. — Atándi ref. egyház 30 kr. lelkész úr 20 kr. — Összesen 50 kr. — Júthi ref. egyház 2 frt 71 kr. Lel­kész 20 kr. — Összesen 2 frt 91 kr. — Kiliti ref. egyh, 10 frt 7 kr. — Ságvári ref. egyház 11 frt. Lelkész 1 frt. — Összesen 12 frt. — Somi ref. egyház 1 frt 60 kr. — Nagy-Berenyi ref. egyház 3 frt. — Bábonyi ref. egyház 20 kr. — Összeg 37 frt 99 kr. Mányoki Imre, ref. pap. HELYREIGAZÍTÁSOK: A közelebbi u. m. 8-d. számban: 235-d. 1. alul kezdve: 7-d. sorban ezt: Ichs N i c h t I c h olv. Ich és Nicht Ich. 241-d. 1. felyül kezdve: 24-d. sorban ezt: akar, a csak, olv. akarná csak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom