Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-06 / 49. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIABG-hivatal: A lipót és'szerb-utca szögletén földszint. EkOFXZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással íélévre 3 irt. 50 kr., tí{>ész évre 7 forint — Vidékén: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 Ur. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRBETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TÁJÉKOZÓ NÉZPONTOK AZ EGYHÁZTÖRTÉNELEM MEZEJÉN. (Folytatás.) Im egymással szemközt a két legellentétesb elv! két ellentétes egyház! Tekintve már ezt gondolnánk, egyelőre s méltán hogy mint a tűz és víz megsemmisíthetik egymást, de nem egyesülhetnek : úgy e két egyház vívhat egymás ellenében élethalál harcot, de egymáshoz nem közeledhetik. A történelem azonban mást tanusit, megmaradt ngyan a két egyház közt a szenvedélyes gyűlölség, de a két egyház szelleme nagyon sokat közeledett egymáshoz s alig egy század elforgása alatt csaknem egy téren áll a római catholika s a protestáns orthodox egyház. Midőn ugyanis reformátoraink azon magasztos eszméket, melyeket az evangeliomi szent, tiszta lelkesültség keblökben költött, realizálni akarák, midőn egyházat akarának alapitni ez uj szellem alapján, csakhamar kénytelenek lőnek tapasztalni, hogy a reális élet s a világi körülmények miatt a legszabadabb röptű szellemnek is szárnya szegetik, az eszményi tökély az életben nem létesithető. Alig hogy kikiáltják a szabad vizsgálódás elvét, előállnak a zwickaui majd a münsteri próféták, pórlázadók, sz. háromság tagadók stb. és im a reformáció ha megakarja magát, vagyis az emberiség ügyét menteni, ha azt akarja, hogy a római katholicismus e mozgalmakkal együtt a tiszta reformátori mozgalmat is el ne fojtsa, s hogy igy az egész emberiség haladása ismét egy vagy több századra vissza ne vettessék, kénytelen saját alapelve megtagadásával ezek ellen erőszakosan is fellépni, s e túlzók szabad vizsgálódását, és meggyőződését a középkorban ily célokra használt fegyvereknél alig gyengébbekkel meggátolni. Majd a különböző politikai körülmények, fejedelmi beavatkozások, egyesek hiúsága, szenvedélyessége miatt, főként pedig hogy a Trientben magát körül sáncolt katholicismus ellenébe hasonló megingathatlan erőd állítassák, kénytelen a protestantismus mind több több stabilis conservativ elemet magába felvenni. Igy jönnek létre a növekvő tekintélyű hitvallások, majd a Formula concordiae, másutt a dortrechti határzatok, mely két utóbbiban kivált, a trienti szellem viszhangja igen gyakran hallható; ezek szerzői már a reformáció művét bevégezve gondolván, magokat az evangeliomi igazság teljes birtokában vélve, megállapitni törekednek az igazhitüséget, még pedig örökre — épen mint a trientiek, — azon nyilván ugyan ki nem jelentett, de lappangó gondolattal: a ki ezeket utolsó jotáig hiszi, az jó keresztyén, az üdvözül, — ki pedig ezeknek egyik vagy másik tétele felett kétkedni mer, annak a sátán elfoglalta szívét, az eretnek, ördög szövetségese. — lm a reformáció százada még be sem záródik s már ily óriási viszszahanyatlást látunk ez uj egyházban a század elején feléledt uj szellemtől, a reformáció első tiszta alapelveitől. Csaknem ugyanaz volt a protestáns egyház jelszava, mi a katholicismusé: egy lépést sem tovább, maradjunk!, maradjunk! A különbség csak az volt, hogy a katholicismus maradt a középkori elavult, — a pr tantismus pedig a reformáció óriási erejével irás mélyéből felaknázott tanok mellett. Távol legyen azonban, hogy mi e hitvall sokat, a reformációnak a stabilismus felé tett e 99