Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-22 / 47. szám

Károlyi Gáspárnál hasonlithatlanul sikerültebb is az Ó-szövetségénél. A régiek közül az egy K á 1 d i az, ki bár maga sehol nem említi, de már annálfogva is, hogy az egész roppant munkát állítólag 15 hónap alatt végezte, lehetetlen hogy meglevő fordításokat ne használt legyen ; de épen azért Kazinczynk v

a tót eredetű nemzetek után a biblia legszebb forditójá"-nak mondja (l. magyar régiségek és ritkaságok 18 1. jegyzetben). — Természetes egyébiránt, hogy ez ítélet a munkának pusztán nyelvezeti oldalát illeti. Nem tartozván célunkhoz, hogy a fentebb felsorolt bibliafordítások mindnyájáról Ítéletet mondjunk s azoknak tüzetes méltánylásába bocsátkozzunk, beérjük most tett általános észrevételünkkel, csak azt jegyezvén még meg, hogy míg tudósaink egymásirányában viseltettek azon csekélylő lenézéssel, hogy senki előde dolgozatát arra nem méltatta, hogy azon tovább építsen: kölcsönben viszont a közönség őket mind egyetemben nem méltatta valami kiváló figyelemre; mit azon feltűnő tény elég világosan bizonyít, hogy egész a 17-ik század közepén tűiig, bár akkor már külömböző bibliafordítások többszörös kiadásai léteztek, hitszónokaink még is mind a textusok fölvétele, mind a szent Írásból való egyéb idézeteikben egyikéhez sem fordultak a létezett bibliafordításokhoz, hanem mindenik a maga kezére dolgozván, a mit a bibliából vett, azt maga fordította le ugy a hogy tudta vagy az eredetiből vagy a latinból. Néhány példa világosan ki fogja tüntetni, mennyire hátráltatta az elődök tekintetbe nem vétele és elhanyagolása bibliafordításunk tökélyremenetelét. Vegyük első például bibliánk második versét. *) Bátori László (1446). És föld pediglen vala üres és heu, és setétségek valának ez világnak színén , és Úrnak ö szent Lelke viseltetik vala a vizeken. Károlyi Gáspár (1590). Az föld pedig vala ékes -ségnélkülvaló és puszta. És setétség vala az mélységnek színén, és az Urnák lelke táplálja vala az vizeket. Káldi György Cl626). A föld pedig puszta és üres vala, és setétség vala a mélységnek szinén; és az Istennek lelke leveg vala a vizek fölött. , Holtai Gáspár (1551). A föld kedig színtelen és puszta vala és setétség vala a mélységen : és Istennek lelke leveg vala a vizeken. Káldi György (1605—7). A föld kedig vala heabavaló és üres és sötétség vala a mélységnek szinén : és az Istennek lelke leveg vala a vizeken felyül. Csipkés Komáromi György (1685). A föld pedig vala ékességnélkül való és puszta, és setétség vala a mélységnek szinén, és az Istennek lelke ül vala a vizeknek szinén.1 Bátori László, a mint tudjuk, és ezen egy mutatványból is látható, a Vulgatát követte s azért a t e n e b -r a e-szót rosszul értett hűséggel magyarul is többesben adja, az inanis et vacua szókat pedig elég jól fordítja: üres és hiu, sokkal jobban mint Heltainál: színtelen és puszta (Tremellius informis et inanis ügyetlen magyarítása), de jobban mint a Káldi kéziratbeli fordítása is: hiábavaló és üres. De már Károlyi a héber paronomasticus tóhu vabóhu-t, melynek alakilag űgy mint értelmileg a hasonlókép hangegyezö zür-zavar felelne meg legjobban *), mindenesetre legügyetlenebb körülírással adja vissza igy: ékességnélkül való és puszta; és ez ízellenségben Komáromi György is követi, mi ettől kétszeres hiba, miután akkor már az egyszerűbb éktelen szót is széltire használták, (1. az 1627-ben megjelent : A setét hajnalcsillag után bujdosó Luteristák Vezetője 11 1. éktelen hazugság.) Még nagyobb a hanyatlás a vers végének fordításában. Mig ugyanis Bátori a Vulgatához híven igy fordít: és Úrnak ö szent lelke viseltetik vala az vizeken (spiritus Dei ferebatur super aquas), H e 11 a i a héber eredeti után igen jelesül: és Istennek lelke leveg vala a vizeken, Káldi pedig nem annyira a maga eredetiét mint inkább Heltait követve hasonlókép: és az Istennek lelke leveg vala a vizeken felyül (a vizek fölött), addig Károlyi oly fordítást ád, mely sem az eredetihez nem hü, sem semmi megfogható értelmet nem ád; mert mit is jelentsen az, hogy az Úrnak (kellene lenni: az Istennek, mert az eredetiben Elóhim van és nem Adónái) lelke táplálja vala a vizeket? Évekig forgattam elmémben, hogy honnan vehette Károlyi e minden tekintetben különös magyarázatot? (mert fordításnak épenséggel nem mondható) — Végre olvasom G eleji Katona István „Váltság tilká-"nak 3-ik kötetében az egységhivö Enyedi elleni polémiáját e hely felett, (melyet mellékesen megjegyezve, ö igy fordít: „és az Istennek lelke terjeszkedik vala ki a vizek színén1

') hol is a többek között ezt találom : „A Chrysostomus értette (az Isten lelke kifejezést) valami kiváltképen való hatós erőről, melyvei Isten azt az üszögében lévő rendeletlen materiát táplálta, Hom. 3. in Gen. — Tehát Chrysostoinus magyarázata az, melyet Károlyi a héber szöveg fordítása gyanánt adott; de bizony a magyarázatot nehezebben érthetni meg, mintha az eredeti szöveg szószerinti fordítását adta volna. *) A Genesis legújabb magyarázója D e 1 i t z s c h F. igy nyilatkozik e két szóról: Klang wie Bedeutung der beiden zusammenklingenden Namen ist grausig; die Erde in ihrem Urzustand war eine wüste und dumpfe, leb- und bewustlose Masse, rudis indigestaque moles, mit einem Worte : ein Chaos. (Folyt, köv.) *) A mutatványdarabokat könnyebbség okáért a jelenleg szokásos orthographia szerint átirva idézem.