Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-09-27 / 39. szám
lasztá, szavazata alapjául, — mint ezt már elébb is emlitém, — a kegyetek irányában táplált bizalmat tevé le ! — s arról, hogy mind az, mit erre építhetni reménylett, életbe is fog lépni, innentűlf e közelebbről lefolyt, élvezetes pár órák is fognak kezeskedhetni: a minthogy e tekintetben nincs is már más feladatom, minthogy még tanuló ifjúságunkat részemről is ajánljam tanár urak atyai szeretetébe, buzgó gondoskodásába, — tanulóinkat pedig, egész bizalommal emlékeztessem, a szorgalom melletti, azon engedelmesség s függés kötelmeire, melyeket ha meg tudnak becsülni, épségükben fentartani többire csak tőlük függend, hogy főiskolánk belélete, egy családi, annál sikeresebb, szép, s üdvös együttlétté, s öszéletté alakuljon. Ezuttali teendőimet végre azon buzgó óhajtással fejezem be; hogy legyen innentúl is megáldva Istentől főiskolánk, — virágozzék folyvást ennek javáért buzgó egyházkerületünk, — erősödjék, gyarapodjék mindinkább magyar reformált egyházunk e honban : — magát e kedves szép hazát pedig addig is mentse, óvja a béketörő gondviselés, mig nem majd szent földje láthatárán a közelgő hajnalnak lesznek rezgő, — mindnyájunkat ébren találandó sugarai ismét érezhetők ! — Ünnepélyünk zárszava pedig legyen egy szívünk mélyéből fakadó: „Éljen" a hazáért. J-Or— KÖNYVISMERTETÉS A keresztyén hit védelme a Krisztus feltámadása kérdésében ; vagyis : szellőztetése Ballagi Mór úr ,,Tájékozás"-ának. Irta Filó Lajos nagy-körösi reform, lelkész. Első füzet 144 1. Második füzet 355 1. Mind a két füzet ára 1 frt 60 kr. o. é. (Folytatás.) Tehát a tanítványoknak, mintegy föltámadott, újra született, ugy tünt föl, ugy jelent meg, e szóban van kimondva minden, mondja finoman Herder, mintha mondaná utána, a kinek vannak fülei a hallásra és értésre, hát hallja és értse meg. Hanem ne felejtsük hogy H. e müvét még a mult század végén irta, és hogy ö nemcsak pap, de épen főpap, superintendens volt. Hát talán állásánál fogva, talán az uralkodó közhit iránti kimélelböl; talán gyengéd költői leikénél fogva, vagy mindhárom okból nem inondá ki nézetét, a maga egyszerű mezetlenségében, hanem mély bölcseleti gondolkozással, s mellette gyengéd költői előadással sok helyütt finom képes leírásokkal beszél. Ez oka, hogy itt is csak az érti meg Herdert, ki minden müveit átlengő szellemébe behatol, s ki magát Herdert, a „Philosophie zur Geschichte der Menschheit" szerzőjét átérti. Ez oka, hogy költői leírásainál néhol kétértelműnek is tűnhetik föl azelőtt, ki nem találta el a kellő látpontot, honnét H. minden gondolata belátható, megérthető. No de, mondhatná Yalaki, ha én magam is elismerem, hogy H. itt ott, kétes értelműnek tűnhetik föl, hát ha a kétes értelemből épen F. úr ismerte föl a valódit ? s B. M. vagy én tévesztettünk? Honnét indokolhatom én akár a B. M. akár a magam fölfogásának hűségét? Először is mondhatnám, hogy H. minden műveiben harmonice nyilvánuló szelleméből és irányából; és másodszor; a kérdéses müvének nem egyes töredékeiből, hanem egybefüggésében (kihagyások nélkül) való átgondolásából. Azonban még szembetűnőbb alapot is mutathatok ki, melyet F. űr nem méltatott ugyan figyelmére, vagy legalább a „Szellőztetésben" elhallgatott, de melyet ha kellőn figyelembe tart, talán nem vetődött volna H. szavainak anynyi erőszakos, ferde értelmezésére, és tán alább hagyott volna B. M.-nak a fölfogásban, és német nyelven adott oly öntelt leckéztetéseivel, s kíméletlen pirongatásaival. Herder kérdéses müvét is több müveivel Müller György János adta ki, s 1809-ben egy előszót irt hozzá, melyben említi hogy több igen tekintélyes férfiak megütköztek azon értelmen, melyben Jézus személyiségét és földi munkájának célját fölfogja ; némelyek szerint túlságosan hajlott az ,,oft übel so geheiszenen." Rationalismushoz, mások szerint nagyon is kevéssé. ,,Jene besonders glaubten hier und da bedeutende Lücken zu finden : dass der Verfasser z. B. der Ausferslehung Jesu, den Weissagungen, den Wundern, die er als solche a n z unehmen scheint, zu wenig Bevveiskraft für die eigentliche göttliche Sendung zuschreibe; hingegen jenem allgemeinen Beweise, der von dein humánén Geiste seiner Lehre hergenommen wírd, zu viel, ja fast einzig Gewicht gebe; dass er über die göttliche Hoheit Jesu mit Johannes nicht gleich denke u. s. \v. Mein Beruf ist nicht, den Verfasser hierin zu widerlegen, oder zu vertheidigen. Einige seiner Erklarungen sind auch mir nicht völlig deutlich, *) andere kann ich zur Zeit noch nicht bestimmen — aber was geht mich das Publicum an ? ich habe nicht mein Glaubensbekenntniss, sondern Herders Schriften heraus zu geben .... És alább : Manches in diesen Schriften (vorzüglich in der, von der Auferstehung) versteht man besser, wenn man diese, die eharackteristische Tendenz seiner theologischen Untersuchungen im Auge behalt. Der Geist aber, in dem auch diese Schriften geschrieben sind, ist rein, oifen, redlich, edel, gegen das heilige ehrfurchtsvol), und hierin echt christlich.... Liebe Gottes und der Wahrheit sind der Geist des Christenthums, und wer diese hat, dem ist es wohl ohne Schaden, wenn hier und da im minder Wichtigen seine Einsicht die Wahrheit nicht triíl't. Wer hat sie je ganz erkannt ? .... Ugyan kérem, ha Herder oly világosan, s kétszerkettő bizonyosságával a Krisztus testi föltámadását irta volna le s nézetei annyira egyezők volnának a testi föltá*) Igy nyilatkozik maga a kiadója, ki pedig csak forgatta annyit H. müveit, mint F. úr, ki pedig oly apodicticus biztossággal fejtegeti (helyesebben: ferditgeti) H. szavait értetlen embernek vitatván, ki azt nem ugy érti mint ö. A b i r á 1 ó.
