Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-27 / 39. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. EZj OFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., <sgész évre 7 forint — Vidékén: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A BIBLIA. (Tholuck után.) VI. A bibliai iratok történelmi hitelessége. (B. M.) Mig a mult század középéig- a szent irások betűszerinti sugalmazottságának hitével azoknak történelmi hitelessége is érintetlenül és szilárdul állott, addig az ntóbbi a jelenkornak főkérdésévé vált. Min alapszik az arról való meggyőződés, a mennyiben még létezik, a tudományos miveltség nélküli tömegnél és a nőnemnél ? Legközelebb kétségkívül nem más az, mint emberi tekintély, szülék, tanitók, lelkészek, illetőleg a gyülekezet többségének szava után indulás. Némelyeknél azonban ehhez tapasztalati benső tanúságtétel is járul, melynek erejénél fogva a vallásos benyomásokra fogékony ember bizonyossá lesz közvetlenül a felől, hogy az evangyeliomi történet főtényei puszta képzelet termékei nem lehetnek. Az ilyenek alanyilag gyakran bizonyosabbak az ő dolgokban mint a tudós apologeták: ők kétkedőkkel szemben biztos öntudattal ugy felelhetnek mint egyszer Rousseau az istentelen párisi philosophusoknak, kik éles eszű okoskodással megakarták Istenbeni hitétől fosztani. Bizonyításaitokat — igy szóla — megcáfolni ugyan nem birom, de bizonyoson tudom, hogy megcáfolhatok, s hogy vannak is, kik azokat megcáfolni képesek.4

' — De ezek, mint mondám, a keresztyénségnek csak főtényei, hogy létezett egy Krisztus, hogy feltámadt, hogy feltámadása után életét betegágyon nem végezte és más egyebek, mikre nézve a keresztyénnek benső bizonyossága van; s habár ezek által némely mellékes dolog is támogattatik, de mindenesetre nem mind. Hol túlfelől a tudományos ismeret szükségessége érvényre jutott, hol nevezetesen hivatást éreznek az ellennel mérkőzni sőt azt cáfolni: ott ama közvetlen bizonyságtétellel beérni nem lehet és a laicus ember is kéntelen lesz vagy maga is theologiai tanulmányokba bocsátkozni, vagy tudományosan mivelt lelkésztől véd- és támadási fegyvereket kölcsönözni. Ne higyje senki, hogy az irás egészbeni ihlettségének hitével itt már mindenen segitvevan. Láttuk felebb, hogy az ihletés és hitelesség bizonyossága végett elébb az illető iratok szerzői felett kell tisztában lennünk s az e feletti vizsgálatok, a mint láttuk, már a régi egyházban, nem tétettek tudós kutatások nélkül. Föltéve, hogy e tekintetben, t. i. a hitelesség tekintetében a laicus hite a tudományos kutatásokat mellőzhetné; mégsem kerülhetné el más tekintetekben. Igy kénytelen volna a tudósok vizsgálatihoz folyamodni, hol a szöveg helyes olvasásmódjáról, a fordítás helyességéről, hol történelmi, földirati, régészeti tárgyakról van szó. A laicusnak tehát mindenesetre annak kell eljutnia elismeréséhez, hogy az adománj^oklioz, melyek nélkül egészséges hitállapot az egyházban nem lehető, a tudományos theologia is tartozik. Erre nézve is áll, a mit Pál 1 Kor. 12. kifejt, hogy a test nem minden tagjait illeti egy és ugyanazon teendő. Nem tanulhat minden ember theologiát; de épen azért rendelte mind elejétől fogva az egyház, hog gyakorlati lelkész tudományosan mívelt e 77