Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-02 / 31. szám

i ' • ••• mon kivül úgynevezett C o n v i c t u s is, mely"b&n:

.6 frt 50 kr havi fizetés mellett 17 ifjú láttatott jel ebéd, vacsora és reggelivel. r A taneszközök évről éy^e 'szaporittatnak s jelenleg már oly állapotban van muzeumunk, hogy csak nem mindennel el van látva, mi az előadott tárgyak szemléleti magyarázatára szükséges. Gymnásiumi épületünk, melynek végleges kiépítéséhez mult évben kezdettünk, már annyira előhaladt, hogy jövő iskolai év kezdetén annak minden termei teljesen kiépítve, rendbeszedve és felszerelve leendnek. A fötanodai vizsgákat követé junius 28-án, a leánynövel de vizsgája, melyben Wittchen Aurél vezértanár, Kramarcsik Károly és Hajtői Sándor fötanodai tanárok közreműködése által segittetve, tanítványaival szép előmenetelt tanúsított s növendékeivel mind a tudományos előadásokban, mind pedig a szebbnél szebb női munkákban a szülök megelégedését vivta ki. Befejezésül junius 30-án és julius 1-én vizsgáltattak a két leány- és egy fiu elemi osztályok, melyeknek tanárai közül a szülök osztatlan megelégedését leginkább Melczer György65 éves s már 46 év óta működő tanítónk vivta ki, kin a kisebb leányok öregsége dacára teljes bizalom és szeretettel fügnek és az olvasás, irás, éneklés, számadás és könyvnélküli tanokban, bámiflatos előmenetelt tesznek. Csuda e ennélfogva, ha Istenhez szülök és gyermekek hosszú életeért esedeznek s ötven éves jubileumának elérését mindenki szívbei óhajtja. Ezeket akarám nyilvánosságra hozni, azon reményben, hogy lesznek olyanok, kiket tanodánk ügye érdekel, s miután főtanodánkban nem csak az egyetemes gyűlés által kívánt tantárgyak taníttatnak pontosan.' és rendesen, hanem azonfelül az iskolai pártfogóságnak a^'philosophia bővebb előadására vonatkozó igényei és kívánalmai is teljesíttetnek, azt, valamint a Ieánynöveldét, a szülök figyelmébe jó lelkiismerettel ajánlom. C z é ié us I s t V á n , föesperes. * Ü A A TANÜGY ÉRDEMÉBEN. V. Elemi és Középtanodá k ;

bensö szerves ö s zszefüggése szükségességének kimutatása, a gyakorlati kivitelben tapasztalható mellett _ és ellenbizonyitékokkal támogatva, képezik jelen közlésünk tárgyát. Meggyőződtünk arról, hogy a fei-k csak gondolkozni szeretnek a növelésről, ugy tekintik azt, mint alapvetést egy életre. Boldog élet, melynek jó alapja vettetik! Kertészethez szokás hasonlítani a növelést, — melyben okszerű berendezés, ültetés, ápolgatás fáradalmai teszik a dolog lényegét, — mely fáradalmakért legboldogitóbb jutalom a sikeres virulat, a gyönyörű tenyészetnek szem-Jélhetése. Kertészek — igen, a növelők éstanitók; csak -túlságosan ne részletezzük a hasonlatot. De még bízvást folytatható. — Egy séta — vagy díszkert összealkotása lehet egészen magán kedvtelés, vagy érdekhez alkalmazott valami, —s ugy van jól, a mint van. Növelés dolgában már nem egyvalakinek bérelt cseléde vagyunk ; Isten és emberek közvéleménye előtt felelős ügyintézői vagy közvetlen vezetői az jutánunk jövendő embernyom üdvének vagy elkárhozásának. Mi válnék csak a kertészeiből is ? ha a berendező alkotásnak felél azon célra intéznŐkr hogy angolizlésü sétakertté legyen, — s ekkor a további folytatást konyhakertészetre irányzott alakítással tennők ... Feleljen érte az űr, ki szabadon rendelkezik tulajdonával. Midőn gyermekből embert képezni vállalkozunk, egészen másként van a dolog. Valljuk be őszintén, hogy nem egyszerű iparág, nem utolsó rendbeli lehet az a tanitói hivatal, melyre a legtöbb bizalom van ruházva, s a társadalmi létnek bárminő szerkezetéből nem hiányozhatik annak gépkereke, — sőt egyenesen a fömozgást irányzó lendkerék (Schwungrad) szerepe méltán neki tulajdoníttatik. Bizvást kimondhatjuk, hogy ez — par excellence — a lelkiösmeretesség hitvallása. Uraim, uraim, vezető urak! midőn ezt aláznók, magunk alacsonyodunk. Annálfogva, hogy emelkedhessünk, egyesült szent akarattal emeljük a tanügyet, — íme arra egyik legkedvezőbb alkalom : minél bensőbb szerves összefüggésbe hoznunk elemi és közép s ezeknél fensöbb tanodáinkat. Midőn e szent célra itt vannak eszközeink — a jó tantervek, — már csak a kivitel marad reánk, ez a legnagyobb feladat. Egy, gondolkozva áttekintés tanterveinken, nyilván mutatja, hogy azok — növelési bölcs alapigazságok, elméletileg bőven megvitatott, tapasztalat által jóknak bizonyult elvek szerint való összefüggésbe szövik az alsó fokozaton kívántakat a reájuk építendő felsőbb fokozatbeliekkel. Nem is lehet másként, ha igaz az, mit kétségbe senki nem vonhat, hogy bármely munkának födisze az öszhangzat, a szép arányosság. A növelésre viszonyítva pedig, hátán sokat mondanánk is — igaz az, hogy az alsóbb és felsőbb tanodákban uralkodó tanelvek — az ugynevezhetö benső aeconomiának szép összhangzása a reménylett és kivánt sikernek épen mulhatlan föltétele. Azzal ugy sem ámitja magát senki, hogy a gyönyörűen kifejtett tanszervezet érvényre emelése, a legcélosabb tankönyvek kiállítása, tán még pompás iskolahelyiségek és segédszerekkel is elláttatásban megvolna már az idvezitő elégtétel s elérve a ,,non plus ultra.u

Emlékezzünk az irás szavaira: „a betű megöl; lélek az, mi megelevenít." Szerintünk a növelés, tanítás minden egyebek felett éltető, elevenítő munkásság levén, — csak is a betű nyűgéből szabadra oldozott lélek dolga lehet. — Magánkörben, és sok másféle hivatalban szeretetre méltó, haszonvehető ember lehet az, ki a dolognak megszokott hagyományos rendét találva legjobbnak, tovább gondolkozás, jobbat vagy erélyesebben akarás nélkül, ösztönszerű lelkiösmeretességgel fogyasztja ily nemű érdemeiért a mindennapi kenyeret. A tanítás, növelés oly kitűnően remek és páratlanul álló lelki életműködés, melynek eszmevilágában a tegnap és ma végetlen külömbséget idézhet elő s már a holnap