Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-21 / 25. szám

ban eljárásaink egy mindenike a józan értelmiség és erkölcsi jóravalóság igéinek testben megjelenő s élő kinyomata legyen. Ez okoknál fogva méltó lesz: tisztába jönnünk a felhozott tárgynak lényegéről, hogy minő jogosultsága van köziskolai növelésünkben ? és ami lényegével szorosan egybeforrva áll, kérdésbe tennünk: honnan? miként? lehet, mert valóban elő kell teremteni úgy az elemi mint közép- és felsőbb tanodáknak életerős virágzására mulhatlan ezen kellékeket; végre: azok kezelésének legcélszerűbb módját illető szerény javaslatunk — vajha az illetők becses figyelmére teljesen méltóvá lehetne! Mi az? — iskolai ösztöndíj vagy jutalomtétel. íme a genetica deductio, melyet nem szakbeli tekintélyek munkáinak átlapozása folytán idéző jelek között, de közvetlenül a növelés elméletének tiszta felfogásából merítve ád a mi igénytelenségünk : — az emberiség amaz isteni növelője (magister) az evangyéliom szintúgy, mint ennek tiszteletben aggott előde, a törvény, el nem mulaszták valamint egyfelől bünfenyitö igazságszolgáltatásnak képekben személyesített példái emlegetésével, ugy másrészt erényjutalmazó üdvigéretekkel hatni növendékeik lelkére. Ki nem tudná pedig, hogy a bűn épen önmaga által bünhödtetik és van legszigorúbban meglakoltatva, — mint a jónak cselekvéseért legmagasztosabb jutalom a jótettnek önérzete. A mi emberi erőtlenségünknek volt s hihetőleg lesz mindenkorra szüksége az ilynemű segédeszközökre. Iskolai életben, a képződő s" tehát fogékonyabb érzésű emberiségre alkalmazva szintúgy helyén áll ezen igazság, hogy azoknak erkölcsileg képzésre számitott vezetésében jutalom és büntetés egymással párhuzamba állitandók. Nemcsak, de a menynyiben itt sokkal biztosabb a hatás, felötlőbb a siker, s mindkét részre pontosabban kiszámítható a következés, azt kell hinnünk, hogy nemsokára kevesebb §§-ból álland az iskolai növendék ifjúságot korlátozó rendőri és büntető törvények könyve, és pedig azon arányban, a mint sokasodni fog a jóra serkentő szépnek és igaznak mivelésére buzdító segédeszközök száma. Közéletünk nemde sinli azon visszásságot? Miszerint tiltó és parancsoló törvényeink szigorú tekintélyét, fenyítéseinek nyomasztó terhét nem birja eléggé sulyegyenben tartani az ellenkező jóra ösztönzés, •mely az ö céljainak elérhetésére szükségelt segédeszközökben nagyon szűkölködik. Iskolában lehetőleg óvnunk kell a serdülő nemzedéket ily keserű pohártól. A legépebb természetes, annálfogva Isten kezéből műremekeit költészet a gyermek- és ifjúkor; bűnös kártételt követne el a növelés, ha a költői igazságszolgáltatást jutalom és büntetés aránylagos mennyiségeiben belészöni elmulasztaná. De tán oly ügynek pártjára beszélünk itt, mely önmagában a legajánlatosb, mindenkit megnyerő, ki valódi emberszeretettel érdekli magát a jövő kornak üdveért, mit a növeléstől várunk. Általában ezen prófétai küldetés lebeg minden tanító előtt: „gyomlálj, ronts, veszess, törj • — épits és plántálj.'4

— Mit tanulunk ebből? . azt, hogy felette szükséges, mulhatlan kellék bármely tanintézet belső disciplinaris szervezése közben arra ügyelnünk, hogy minden két-két büntilalmazó törvénynek legalább egy-egy jóra serkentő dij vagy jutalomtétel feleljen meg. — Kérdezzük továbbá : Honnan elöszerezni mindezeket ? Közvetlenül a tulajdonképi iskolai pénzalapból, — évenkint e célra kijelölendő általánynak ide fordítása által. És ha ezen alap ily bőségben nem léteznék, mint ez szegény sorsú prot. tanintézeteinknél gyakori eset; akkor a tanodát előteremtett tiszteletre méltó érdekeltség birassék arra, hogy teremtményének fönlartásáról is gondot viselni ne terheltessék. Gyakran találkozunk lelkes egyénekkel, kik szép leikök sugallatából önkényles ajánlatokat tesznek tanügyünk oltárárára, tán épen az ittjelölt értelemben s célokra. Példák mutatják, hogy némely helyütt ötven sőt százig való s azt is meghaladó számban, s viszonylagosan igen nagy becsű ily adományok — részben állandó alapitványokul, részben évenkint megujjilva — tétetni szoktak: ex usu et vulgári consvetudine. Másutt legkevesebb, ha csak egyetlen is találkozik. No az ilyen épen alkalmas kezdeményül. S miként következzék folytatása ? Ha jobb módja nem találtatnék, egyszerűen aláírási íven, mely pénz, könyv, rajzkészlet vagy másnemű tan-és segédszerek ajánlatainak elfogadására nyitandó. Vétkesnek találjátok-e atyánkfiai a fenyíték fosztogatásában néhol tapasztalható lazaságot s megróvni szoktatok ezért tanítókat és tanodákat; vigyázzatok, nehogy ezek részéről tenmagatokra visszaszálljon a megrovás, ha ti a jutalmazásra fordítandók összeszerzése illetőleg aláírásában szűkmarkúságot tanúsítanátok. Annyi áldástalan és gyümölcstelen kiadás a jelenben, annak pillanatnyi szükségei födözése vagy múlékony s hiába való kedvtelés végett, méltán buzdíthat mindnyájunkat arra, hogy hálásabb jövendő telkébe igyekezzünk áldást ígérő beruházásokat tenni. íme annak részvényjegye, ajánlva minden rendű és rangú t. iskolaügyelök és vizsgálók, körlelkészek, dékánok, tanítók, lelkipásztorok és minden jók kegyes figyelmébe. Jutalomtételekre, beadandó kész müvekkel pályázni — elemi iskolás ugyan soha nem fog. Ez nagyon igaz. S mit szóljunk a nagyobbakról? igen örömest fognak pályázni. Söt, ha jól felgondoljuk, mind az ösztöndijak, mind a jutalomtételek mivoltát, — növendéket egyáltalában nem a már teljesített szolgálatért kell ösztön- vagy másnemű díjjal quasi jutalmazni. A növelésnek józanul felfogott érdeke csakis aztjkivánja, hogy a kit kitüntetünk vagy jutalmazunk, annál mindenkor csupán a j ó igyekezetet, és pedig tanulmányokban és erkölcsiségben együttesen kitűnő előmenetelt méltányoljuk és tüntessük ki, mint alkalmasint biztosító kezességet a jövőre nézve. Nem kiérdemlett, hanem érdemlendö pályaverseny tétele minden iskolai ösztöndíj vagy jutalom; ezt kérjük minden előforduló esetnél különösen hangsulyoztatni. — Ezzel pedig már annak tárgyalásához jutottunk : miként kezelendők azok legcélszerűbben ?. Előzőleg, annyit, hogy mi mindenütt és mindenkor a leginkább szakértő, eszélyességgel párosult jó akarat kezeiben látni kívánjuk az erről rendelkezhetés jogát és kötelességét. A mi illeti a közelebbi részleteket, alkalmilag-