Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-14 / 24. szám

a belépési idő szerint legfiatalabb segédlelkészt rendelje, rnint a ki nem választható meg. > Képviselökül a főt. egyh. kerületi, gyűlésre Gaál Lajos e. megyei világi jegyző, és Somodi Dániel e. megyei tanácsbiró s b.-füredi lelkész választattak meg. A törvényszéki tárgyakat mellőzöm. Jobb ha fátyol fedi azokat a közönség előtt. Óhajtható azonban, hogy az érdeklettek állásuk által igényelt példás életök által feledtessék a multat, s ne feledjék, hogy azoknak — kik örállókul rendeltettek — mindig negyobb a felelőssége s még tévedésük is bünül számitható be. Mem hagyhatom végre emlitetlenül, hogy a palotai városi törvényszéknek egyházi törvényszék eleibe tartozó ügybe az egyházi hatóságnak nemcsak mellőzésével, hanem ennek jogos Ítélete ellenérei beavatkozását egyh. megyénk mint sérelmet terjeszti föl az egyh. kerületi gyűlésre, oly céllal, hogy az onnan feljebb terjesztessék. r. 1. A KÜKÜLI,Öl EVANG. REF. EGYHÁZMEGYE PÜNKÖST UTÁNI RÉSZL. ZSINATA. Megtartatott Korod Szt. Mártonban május 28-án nt. esperes F. S. űr elnöklete alatt, ki a jelen voltakat meleg szavakkal üdvözölvén, örömét fejezé ki a tagok szép számmal megjelenése, közügyek iránti érdekeltsége felett s mindnyáját Isten oltalmába ajánlva, miután az özvegy-árva pénztár megvizsgálására bizottmányt nevezett ki, az ügyek következő renddel tárgyaltaltak. 1. Tudomásul vétel végett felolvastatott a junius 14-kén Déésen tartandó ft. közzsinatot egybehívó püspöki körlevél, a midőn szt. tanításokat tartandnak : a reggeli órán albisi pap és a kézdi egyházvidék esperese t. Szini János, a délutáni órán magyar igeni pap és a károlyfejérvári egyházmegye jegyzője t. Elekes György; az első vezérigeül veendi 1. Korint. 15 r. 24. versét, a második Máté 5. r. 6. versét. 2. A krajcáros élőtöké miként és mi célra kezeléséről az egyh. megyéktől a jövő k. zsinatra vélemény kéretvén, r. zsinatunk azon nézetben fejezi ki véleményét, hogy a püspöki fizetés pótlására szánt 1200 o. é. forinton felüli maradvány osztassék ki a szegényebb egyhmegyéknek, oly formán mind az által, hogy évenkint ne mindenik — csak egy egyházmegyének adassék át a maradvány; az aztán határozza el szegényebb iskolái között annak mikénti felosztását. 3. Az egyházmegyei főjegyző hány évre választása? Minthogy a vármegyei egyh. megyei hivatalokkal fárasztó, terhes munkák köttetvék egybe a nélkül, hogy az azokat viselők anyagi tnkintetben némi előnyre számithatnának, — csupán a közügyek iránti buzgalom lelkesíthet akárkit is azoknak felvállalására: ennél fogva a főjegyző, valamint a többi hivatalnokoknak is csak négy évre választása fogadtatott el, azon kinyilatkoztatással, hogy a közbizalmat megnyert hivatalnok minden tisztujitáskor újra megválasztható legyen. 4. Papválasztási szabályaink módosítása. Ez a legkényesebb ügykérdés, mely jelenben az erdélyi ref. superintendentiát foglalkodtatja. A meggyőződésen alapuló lelkiismeret szabadságát mindenre kiterjeszteni kivánt erdélyi ref. egyház, hogy a nép azt még papja választásában is élvezhesse, a választási szabályokat oly széles alapra körvonalozá, melyhez hasonlót a legmiveltebb s legszabadabb elvű prot. állam sem mutathat fel. Ugyanis valamely ekklézsia ürességbejövetele esetében, három havi pálya idö alatt, pályázhat és megválasztható a superintendnnliának akármely papja és papjelöltje,képességre való tekintet nélkül. Képzelhetni, hogy ilyenkor, ha mind egyöntetűek volnának ís a vágytársak, mily nagy mező nyilik a viszszaélésekre, a választásban a kegyurakkal egyenlő szavazati joggal biró, de avval sok helyt vissza elő nép kegyének vadászására! Tények igazolják, hogy szájhősök, a népet itatással elcsábítok, vagy egyéb érdekek miatt a papi hivatalra kitűnő tehetseggel és készültséggel biró jelesek mellőztetnek, s oly kezekre bizatik az úr öröksége, kik nem értvén az úr földének miveléséhez s nem birván az abban megkívántató magokat: az aratásra szánt gabona elkonkolyosodik, a nyáj nem elégíttethetvén ki, más nemű pásztorok nyájai közé vegyül vagy a báránybőrbe öltözött farkasok által elragadozlatik. — Ily sajnos tapasztalások után a mult évben Déván tartatott k. zsinat jegyzökönyve 17-ik pontjában megrendeltetelt az espereseknek, hogy a fennálló papválasztási szabályokat r. zsinataikkal vegyék újra vizsgálat alá, és abbani megállapodásokat vigyék fel a k. zsinatra. Egyh. megyénk az őszi és tavaszi r. zsinatokon bizottmányt nevezett ki ez ügyben a piinkösti partialisra beadandó vélemény készítése végett; mely bizottság véleményét, beadván az a következő sark pontokon fordul meg; a papnöveldebeli ifjak a legszigorúbban vizsgáltassanak meg s kik a mértéket nem ülik meg, ne nyerjenek papjelölti címet, b) az eddigi pályázási rendszer töröltessék el s a helyeit íogadtassék el a csőd utjáni kijelölés, c) a nép választási joga szoritíassék keskenyebb korlátok közé, a kegyuraké pedig bérfizetéseikkel hozattassék arányba. A bizottmány ezen munkálatát — ámbár merült fel oly nézet, mely ezt azon módosítással, hogy jobb megyék ürességbe jötte esetében a gyenge ekklézsiákban tengődő, képességükről s erkölcsös szorgalmukról ismeretes papokra különös figyelem legyen fordítandó, elfogadhatónak állitá — több szörszálhasogotásokra utat nyitó alárendelt pontokat foglalván magába, az egyh. megyei gyűlés merőben elvetette s abban állapodott meg, hogy a képviselet életbeléptetéseig a régi szabad választás maradjon érvényben. Ez mind jó, de ha a k. zsinat reform tekintetében mindig nyugalmasabb időkre hivatkozik: — úgy még sokáig lehetünk kitétetve a szabad választás szabályainak élvezésére meg nem ért nép háborgatásainak. 5. Szóba hozatván a képviselet, királyfalvi lelkész B J. indítványozza ennek mind a felső, mind pedig az alsó testületekbeni életbeléptetése kieszközlése céljából a ft. k. zsinatot újból is r. zsinatilag egy kérvényben felkérni. Az anya sz. egyházunk bel- ós kül életére vonat-