Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-14 / 24. szám

kozó kérdéseknek megoldása, a kifejtett és elvileg elfogadott nézetek foganatosítása s keresztül vitelére nézt, az eddig dívott egy oldalú igazgatásforma, mindig — jelesül a mostani korviszonyok közt, hogy mennyire elégtelen és erölelen: tanúsítják a különböző szükségletek fedezésére tett intézkedéseknek semmit vagy csak igen keveset eredményező sikertelensége. Hogy bajainkat orvosolhassuk, ismerni kell azokat nem csak a papság, de a világiaknak Is; mert csak azokat ismerve érdeklődhetnek az egyház ügyei iránt, csak akkor remélhetjük, hogy felszólittatván ésszel és vagyonnali segédkezésre , közreműködésre lelkesüljenek , mind ez pedig nem máskép, mint képviselet által érhető el. R. zsinatunk meg lévén győződve, mikép a képviselet életbeléptetése által ügyeink minden tekintetben magasabb lendületet nyerendnek , fen irt lelkész indítványát általános helyesléssel fogadván, határozatilag kimondatott: e tárgyban a közzsinathoz kérelemmel folyamodni. — Vajha a k.zsinat nyugalmasabb időkre hivatkozás színe alatt az e.megyék e tárgybeli óhajtásait vissza ne utasítaná ! 6. Magtárak életbeléptetése. Az egyházak különföle szükségletei fedezésére határoztatván felállíttatni, életbehozataluk megkísértése a körök látogatóira bízatott. 7. A válóperek végellátása a k.zsinatnak közügyek tárgyalására szánt idejéből sokat felemésztvén, vélemény kéretik az e.megyéktöl a felöl: nem lehetne-e azokat a k.zsinattól elvenni s egy külön spirituálé fórumra ruházni át a végellátást ? Egyházmegyénk a képviselet éleibeléptetéseig e tekintetben is marad az eddigi gyakorlat mellett. 8. Bekéretett b. szt.-miklósi lelkész t. S. I.-nek az iránti véleménye : mirnódon lehetne a vármegyei e.megyék némely vidékein az eloláhosodást meggátolni? S. J. okadatolt véleményét felolvasván ajánlja : a) egy iskolai segélyzö társulat alakítását, melybe ref. egyházunk minden értelmisége 1 — 5 frt fizetés mellett rendes tagul vétessék be, b) a desolata ekklézsiák jövedelmének esperesi fizetésre fordítás helyett közpénzlárba szedetését, s abból évenkint egy-egy megye felsegitését c) a tanárok évi jövedelme fél százalékának e célból bekérését stb. Véleménye elfogadtatván, jóváhagyás végett a k.zsinathoz felterjesztetik. Egy más véleményét, mely vonatkozik a canonica visitatio miként vitelére, több okok miatt visszavevén; egyházmegyei gyülésünk elhatározta az egyházvizsgáló bizottságot, ha az hivatását félre ismerné, kötelessége teljesítésére figyelmeztetni. 9. Olvasta tik a nagy-sajói káptalannak egy körlevele, melyben testvériesen kéretik fel e.megyénk, pártolással járulni a capitulum azon óvástételéhez, melyben tiltakozik mult évi közzsinatunknak, e káptalant a széki és görgényi e.megyék közt felosztatni célzó határozatai ellen. A káptalan ez óvástételének e.megyénk részéről testvéries pártolása igértelik, 10. Olvastatott ugyancsak az irt káptalannak egy más, különféle indítványokat tartalmazó körlevele, melyben hasonlóan felkéretik e.megyénk az abban foglaltaknak magáévá tétele s a maga részéről is k.zsinat elibe terjesztésére. Egyházmegyénk az indítványok közül azokat, melyek nézetével megegyeznek: u, m. a kanonok rendbeszedését, a képviseletet, a közfőjegyző püspökségre következésének el nem ismerését, az e.megyei főjegyző négy évre választását s püspöki körutat — pártolja ; — a levéltárok registrálását jól tudván e.megyénk, hogy folyamatban van, ennek mint indítványnak k.zsinat elé juttatását feleslegesnek tartja ; a mi egy erdélyi egyházi történelem írására való jutalom kitűzést illeti, óhajtottuk volna, hogy az indítványozó káptalan mutassa ki a jutalmazásra megkívántató pénzalapot is. — E pontnál helyén látom a széki egyházmegye esperességre vágyó tagjai egyikének, — nem másnak mint M. úrnak — azon lökésére, melyet a K. Közlöny 60-ik számában az e.megyékre mért, egy igénytelen észrevételt tenni. M. úr az idéztem lapban fájdalmát fejezi ki, (persze az e.megye képében) hogy a széki e.megye egy a fentebbihez sok tekintetben hasonló mult évi körlevelét az e.megyék oly hidegen fogadták, hogy „három u. m. a nnrosi, udvarhelyi és görgényin kívül a többiek nem hogy pártolásra, — de még csak feleletre sem méltatták azt." Az M. ur fájdalom palástja alól nagyon kirí a gúny-tör, de mely a küküllöi e.megyét semmiesetre sem érheti, mivel mult évi pünkösti r. zsinatunkon a széki e.megye indítványai helyeseknek találtatván, jegyzőnk (a ki pedig pontos hivatalnok) fölkéretett: egy — a széki e.megye iránti testvéri érzelmünket tolmácsoló válaszban kifejezni, hogy e.megyénk részéről' a körlevélben közlött indítványok, mint melyek a legkorszerűbbek, s mint a melyek életbeléptetésétől függ nagyrészt ref. egyházunk jövő jóléte, a közzsinaton pártoltatni fognak E választ jegyzőnk el is küldölte, de hogy hová jutott, azt M. űr ugylátszik ép ugy nem tudja mint azt: — hogy miért kelle a mult évi k.zsinaton egyen kivül minden korszerű indítványt nyugodtabb időre halasztani. 11. A küküllövári egyház és lelkésze V. F. köz kifejlett egyenetlenség okai újból kinyomoztatván, a tanuk vallomásai felterjesztettek a püspökséghez, honnan leküldetvén az esperességhez : közöltettek nevezett atyánkfiával ítélet hozatal előtt azokra való felelete megtétele végett. De V. űr egy hosszú füzetre terjedő felele lében sem birván megcáfolni a tanuk vallomásait; néhány álbizonyitvány szerzése s rágalmazásra hajlandó jelleménél fogva a vallató bizottmány gyanúsítása s részrehajlással vádlásával remélte feleletének súlyt szerezhetni. Meggyőződvén azonban egyházmegyei r. székünk, mind a mellette, mind az ellene nyilatkozott tanuk vallomásaiból a felöl, hogy nevezett atyánkfiának ez egyházban maradása a vallásosságnak kárára, a panaszlók elnémitására törő itatása pedig az erkölcsiségnek veszélyeztetésére van, ítéletül liozá: ez egyházból ki cserélés általi elmozdítását; melynek mentül hamarabbi kieszközlése az egyházmegyei elöljáróságra bizatott. Ideje is lenne már ez egyház tiz évi szenvedéseinek véget vetni! Az elősorolt közügyek tárgyalása után, melyeknek 48*