Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-31 / 22. szám

s az oskolájok, akkori feő kapitány Rajfenberg idejében de­moliáltatott ugyan, de akkor is az exercitium meghagyat­tatván. Annak helyében azon helyen, hol mostanság a pá­ter franciskánusok klastrorna vagyon*") fából más templo­mot épitettek, mely is akkori diaetának idejének előtte rom­ladozásra jutván-, azt köböl készíteni midőn igyekeztek volna, akkori vicekapitány Spátzai Márton által impediál­tattak, ismét ibid. pag. 24-a, — de azon nevezett 1674-ik esztendőben condáltatott 9. articuiusnak tenora szerint, úgymint : ,,0 p p i d a n i s e t i a m Oomaromiensi­bus sicut et Holossiensibus evangelicis potestas aediíicandi, et restaurandi templa, ac libere exercendae religionis facultas salva permaneat" kőből mind templomokat mind os­koláikat felépítették. Mely templomjokat és oskolájokat caemeterromokkal együtt in Anno 1672 die 27-a Febr. mélt. kalocsai érsek Széchenyi György militario nagy frequens assistentiával elfoglalván. Hist. Dipl. pag. 72. §. 64 et inquisit. sub Bad punct 3 et 4 és ministereiket**) kiűzvén, a templomjok, és oskoláik lerontattak és elhányattak, és e felett azekklézsiá­nak Clenodiumi és pénze hit alatt exigáltatván elvitettek, mint azon dipl. hist. rel. in appendice pag. 205 és 232. a diaetalis acták között levő gravamenek között vagyon. És jóllehet az 1681-dik sopronyi országgyűlése után annak 25-dik articulussának erejével az exercitium resti­tuáitatván, a praedikátorok és mesterek ismét introducál­tattak: mind az által az í 683-dik esztendőben ismét az ak­kori commendans Hoffkircher által, maga hatalmával tur­báltattak a mesterek és lakosok, magok által énekszóval való temetkezések megmaradván. Az ennek utánna következett 1704-dik esztendőben ismét a Rákotziána revolutióban contestalt hűségekre nézve eleinknek akkoron felségesen uralkodó Leopoldus és Jó­zsef császárok és fels. királyaink, minden sátoros ünnepekre két praedicatorinknak bejöve­teleket és sátor alatt véghez vitt isteni szolgálat j ok ats a szent sakramentomok­nak kiszolgáltatását megengedték minden alkalmatossággal***) a mint fels. Bellicuin Consi­*) A templom most is megvan egy tornyával, de magazi­nul használtatik az úgynevezett barátok utcájában, mostani parochiánkkal épen szemközt Sz. M. **) Veresmarty Mihály és Csúzi Jakab-ot. Sz. M. ***) E végett a sok meghívásból 1707 decemberből közlök mutatványul egy méltóságos formáját: „Anno Domini 1709 die 10. decemb. Ezen árva szent gyülekezet curatorinak conseri­susából és istenes indulatjából elvégeztetett ez mai na­pon, hogy az következendő karácsony, és ezer hét­száz tizedik esztendőben leendő uj esztendői szent ünnepi napokon az Isten árva szent gyülekezetiben hogy szolgálhassanak adatik hivatal per mis­siles tiszteletes Magyari Péter uram Ekli és tiszteletes Kerék Komáromy István Tata városi praedicator ura­méknak, ha pediglen tatai praedicator uram ob certas rationes magát legalit er excusálván el nem jöhetne, tehát adatik hivatal ezen szent szolgálatnak, liumnak sok teendőnek eleéjig, a midőn osztán az uralkodó pestisnek miatta városunk elzároltatván, ezen engedelem is suspendaltatott, egyébaránt annak utána is instatu quomeg­hagyattatván, annak utána kell instantiánkra nézve a reli­£Ío dolgában 1715-ik esztendőben rendeltetett commissió­o o nak kimenetelére s arra következendő résolutióra halasz-i tattak; mely commisióra lelt resolutiónak 1731-ben lett publicatiója után annak is erejével a sub. nro 6. levő eő Felségénél beadott instantia által exerciliumoknak restau­ratiójáért ismét instáltak, de ezen instantiájok is seponálta­tott s az alatt az énekszóval való temetkezések anno 1732. 30. dec. akkori commendans gróf Castelli által, irtóztató kemény fenyegetések által megtiltatván e mai napig is ének szó nélkül temetkeznek. Oskolájok pedig Istenünk és fels. király asszonyunk kegyelméből most is virágozván. Végre pedig az 1763. esztendőben 28. Junii történt Istenünk példás Ítéletinek, a szörnyű földindulásnak alkal­matosságával az egész város nagyrémülésbe levén, és végső romlást képzelvén az Helve.lica Confession levő atyafiak közönségesen (űgy az aug. Confon lévők is külö­nösen) a régi kalvinista temetőnek mondatott helyén, Iste­nünk haragjának engesztelésére, magok közül előlállott személyek áital mondatott könyörgéseknek gyakorlására, naponként háromszor*) elsőben is sátort készítvén összegyűltek, és azt tovább is gyakorolni kívánván egész exercitiumoknak is megnyeréséért a fels. udvarhoz folya­modtak, in medio tempore a helvetika Confession levők a a levegő égnék mostohasága ellen deszkából készített haj­lékot építettek, az holott kezdett közönséges devotiójokat gyakorlolták. De attól a nemes vármegye által a f. Consi­lium parancsolatja mellett az egész városbeli papistaságnak serege által azon deszkából készült hajlék azon esztendő­ben die 28 mensis Septr demoliáltatott ? És igy mint látható templomuk 1621 elvétetett, de a vallásgyakorlat meghagyatott. Annak helyébe fa — majd 1647-ben kőtemplomot emeltek. Ezt, a vallás gyakorlattal együtt 1672-ben elvesztettek. 1681 megnyerték a vallás gyakorlatot, lelkészeket hoztak, mitől 1683-ban eltiltatván egész 1704-ig magok a hívek temették halottaikat ének­szóval. 1704 ben azt a kegyelmet nyerték, hogy na­gyobb ünnepekre lelkészeket hozhattak. Mitől 1711-ben is­mét megfosztatván, egész 1732. magok temetkeznek, még nem ekkor ettől is megfosztattak és énekszó nélkül temették halottaikat, mely időben ref. lelkész je­lenléte a városban nein türetett, habár egy óráig is, mint ezt a jegyzőkönyv bővebben kimutatja, 1763 sátort emel­nek, majd fából templomot de az ugyanazon évben leronta­tik. 1783 építették a mostani díszes homlokú, gyönyörű végbevitelére tiszteletes Gyallay alliter Komáromy Ist­ván lonai praedicator uramnak. Mely hivatal iránt az ekklézsia curatorinak nevekkel iratik levél mind Ekli mind Tata városi uraiméknak, nem különben praedi­cator uraiméknak is Sz. M. *) Annak a földrengésnek gyászos emlékére, melynek ez évben 100 éve lesz, Junius 28-án most is három­szor tartatik könyörgés. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom