Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-31 / 22. szám

magas céljától, hogy legelső mulhatlan kötelességemnek kell tartanom azok szomorú helyzetén javítani. Es hogy e téren mielőbb óhajtott célomat érjem, számolok az egyházmegyei tanbizottmány s körlelkész urak lelkiismeretes közremunkálására. Most már megköszönvén a nagyt. egyházmegye személyem irányában nyilvánított bizalmát, elfoglalom esperesi székemet, előbb azonban t. segédgondnok úrnak mint elnöktársamnak, kire mindig csak tiszteletteljes érzéssel tekinthetek, tapasztaláson épült bölcs tanácsát, lelkésztársaim osztatlan szeretetét s az összes egyházmegye képviselőinek bizalmát tisztelettel kikérem. RÉGISÉG. TÖREDÉKEK A R. KOMÁROMI HELYÉT HITVALLÁSÚ EGYHÁZ ÉLETÉBŐL. Olvasván Jókai ,,elátkozott" családját, látám belőle a komáromi ref. egyház siralmas állapotát s ohajlám, hogy bár lenne egyén, ki e még jelenleg is diszes egyháznak régebbi történetét nyomozná s habár töredékben is világ elé bocsátaná. Megbecsülhetetlen kincs, mind azon adat, melyet egyik vagy másik lelkésztársunk, egyháza múltjából a világ elé bocsát. Mint sok más helyen, eddig ez itt sem történt meg. — Elhatározám hát, hogy felnyitom e sokat hányatott egyház levéltárának rozsdás ajtaját, és benézek a mohosult irományok közé. Tán meg fog bocsátani a dicsők szelleme, ha neveiket, tetteiket töredékben világ elé hozom. A mit egyházunk régibb múltja felől tudunk, azt leginkább merítjük az igaz hitben sorsos atyánkfia Kökényesy Mihály jegyzeteiből, ki saját irása szerint 1752 —1772-ig volt mestere az egyház virágzó iskolájának. 0 midőn hivatkoznék tiszteletes esperes Ónodi Sámuel akkori bicskei lelkész ide vonatkozó kéziratára, érzékeny szavakban mondja: ,,Oh ! Fájdalom! nagy sebeket gyakran okozó íájdalom, hogy a gondviselők közül sokan nem forgatják és tanulják országunk decretalis törvényes könyveit mint a venerabilis római clerus. Holott szükségesképpen meg kellene ezt tenni. És olykor az igás barmokat és másokat el kellene hagyni. A közjó méltóbb jó a magadénál. A ki ilyen vagy, kevés gondod van az ekklézsiára, a te szülÖ anyádra." E szavak 1752-ben mondattak. Most több mint 100 év múlva is igazak és Ámenek. Komáromban ugylátszik a reformátio után gyökeret vert az ujitott vallás. Legalább nevezett irónk hivatkozva Zádori Andrásnak Váradon nyomatolt bibliájára, melynek tiszta papirosára az, mint 1672. évben komáromi lakos sok dolgot feljegyzett, (Ez a biblia 1752-ben Radványon a Duna mellett, Neszmélynek átellenében Dodog Ferenc, János és András testvéreknél meg volt, hihetőleg most is meg van) hivatkozva Parschitius históriájára s több akkor élő tanukra állítja, hogy az első római katholikus gazda ember 1660 után költözött Komáromba, névszernt S i d ó Pál, és hogy azelőtt az egész város protestáns volt. 1672. évben januárius 27-én a kalocsai érsek és győri püspök rajok ütvén feles sereggel templomunkat, harangjainkat, oskolánkat, parochiánkat elfoglalta, Veresm a r t y Mihály és Csúzi Jakab praedicatorokat, muraközi oskolamestert a tanulókkal és gyermekekkel együtt városunkból kiküldötte. A ref. vallásúak két tornyú egyháza, iskolája és parochiája azon a helyen volt, hol az öreg vár kapuja van balkéz felöl, mint ezt fölebb nevezett buzgó ősünk bizonyítja. Miután nem irok rendszeres történelmet, csak röviden említem meg, hogy 1672 óta egész 1782-ig nem volt lelkipásztoruk. Leopold és I. József megengedte nekik, hogy a nagyobb ünnepekre a szomszéd ref. egyházaktól hozzanak praedicatorokat. Különben halottaikat magok a hívek temették először ugyan énekszóval később anélkül. Keresztelni a r. cath. parochiára, esküdni Aranyosra vagy Ó-Szőnyba jártak. Szabad legyen nekem 3 okmányt közzétenni e lapok hasábjain, az elsőből ki fog tűnni az egyház 1774 előtti s akkori mibenléte, a másodikból szent jelvényeinek gazdagsága, a harmadikból a két prot. felekezetnek testvéresülése, küldolgokbani egyesülése. I. Madari István, Sebestény János, Cseppán János declaratioja az árva egyházról, mit a csallóközi esperes kérdéseire 1774. aug. 15 én mint a komáromi ref. egyház elöljárói és gondviselői tettek. ,,Anno 1774 die 15-a Aug. A Csallóközi Venerabilis Tractusbéli Tiszt. Senior Urunk die 16-a pterieti Mensis Juny expediált Currense dispositiojához alkalmaztatott declaratiója a komáromi királyi városban levő árva Reformala ekklézsiának eleitől fogva való sorsának rövid leírásával. Secundum Puncta Interrogatoria Currentalia Responsoria. 1. Mi neve az helységnek? melyik vármegyében vagyon, ha virágzó-e az ekklézsia benne, mikor kezdődött az exercitium ? hány lélek vagyon benne ? 2. Ki a földes ura és micsoda vallású, vagy nemes helység-e ? Ad 1-um 2-um Tekintetes Nemes Komárom vármegyében situált, Nemes Komárom királyi városban levő árvaekklézsiában. 3. Ha árva az ekklézsia, hány esztendeje hogy lalláltatott az exercitium, királyi parancsolat erejével-e, vagy földes úr vagy vármegye? vagy csak egy plebanus authoritásával és fortélyával ? ha parancsolat melleit vétetett el, ki kell venni a vármegyétől. Ad 3-um) Az exercitium kétségkívül a XVII. Seculurnnak elein, vagy még azelőtt való seculumban kezdődött, mivel a mint in Appendice diplomatice hist. az 1647 esztendöbeli diaetalis acták között pag. 24-a látni, már azon seculumbeli 1621. esztendőben ezen ekklézsiának szép épületü templomjok tornyostul, és parochiális házok,