Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-24 / 21. szám

néptelenedésnek, feloszlásnak néznek elébe, s fog1 fogyni számban, fog fogyni az e.keriilet benső intensiv erőben is, nem leendvén sem egyházi sem köznevelési téren oly tu­dományosan képzett munkásai, kik legalább az élet legter­helöbb gongjaitól menten, — magasztos hivatásukat fel­fogva, mozdítanák elő a kor iránya és igényei szerint az egyh. célját. Hogy ezen egyh. kerületi közpénztára fentebb 3-szor pontban kitűzött célját csak mégis közelítse, e végre legcél­szerűbb s igazságosb módnak Ítélte választmány az ön -megadóztatást összeköttetésben némely ke­gyeleti módok alkalmazásával: ugyan is választmány úgy van meggyőződve, hogy ki mely társulatnak tagja, s ki jótéteményeivel is él, — annak terheit igazságos arány­ban, viselni is tartozik s nem nézheti el nyugodt lélekkel senki, hogy midőn a társulatnak áldásthozólag virulnia kellene, az csak pangjon — s a részvétlenség miatt enyé­szetnek nézzen eleibe; valamint nem tűrheti azt sem, hogy néhányan — kiknek lelkét vallásos buzgóság szent lángja hevíti — emeljék a terhet, — s tartsák fel a társulatot, ma­gok megerőltetésével is, mig mások, kiknek szívét a rész­vétlenség jéghártyája borítja, — a szegénység s tehetlen­ség fala mögé rejtődzenek. Járulnia kell azért az egyház s iskolák közszüksé­geinek fedezéséhez, ön hitfelekezete s az emberiség érde­kében minden protestáns embernek. És pedig hogy senki a másik rovására ki ne vonja magát, — választmány a birtok aránylagos ön megadóztatás elvét ajánlja ugy azonban, hogy ez a kisebb birtokoktól kezdve, lehető legmérsékeltebb legyen,"— azonban a legnagyob­baknál se legyen végletekig víve. E végre alapul szolgálna a polgári egyenes adókulcs. Választmány ezen egyházi önmegadóztatás alapjául következő kulcsot ajánlaná. 1-ör: A házatlan zsellérek fizetnének évenkint 3 krt, a házas zsellérek 10 krt, az X /A telkes gazda 20, % telkes 30 krt, egész telkes gazda 40 krt, s minden, kinek adója hasonérfékü az említettekével, fizetne ugyanazon arányban: — ugy hogy 100 frt adóig 70 — 80 — 90 krt fi­jsetne. 100 frttól 1,-200 frttól 2,-300 frttól 3,-400 fo­rinttól 4,-500 frttól 5,-600 frttól 12,-700 frttól 14,— 800 frttól 16, —900-frttól 18,—-1000-töl 20 frt, 2000 frttól 30 frtot, és ennél többet senkise fizetne. Ez volna egy­.szerü kulcsa az önmegadóztatásnak. Hogy azonban ez annál eredménydúsabban keresz­-tül vihető legyen, — szükségesnek látja a választmány ez iránt mindenek előtt kihallgatni az egyes egyházak vélemé­nyét, s ha ezek kimondják, megszavazandják az önmega­dóztatás elvét, egyszersmind az itt véleményezett, vagy más akármely kulcsot elfogadnák, — akkor neveztessék ki egy e.kerületi központi választmány, mely az e.ker. házi pénztár eszméjét tovább fejtené, — annak miként le­endő életbeléptetése, kezelése s fentartása iránt részletes tervet dolgoznék, s majdan megindulása esetében a felett őrködnék. — Az e.megyékben miként járjanak el e tárgy­ban ? s az önmegadóztatás elvének, az egyházak által le­endő elfogadása esetében az alapul szolgálandó összeírást, mikép eszközöljék ? annak formulázása szinte ezen bizott­mány feladata leend. Ezenkívül a küldöttség célszerűnek látná, egy na­gyobbszerü sorsjátékot rendezni a domestika javára. A kegyeleti módok s eszközök, melyek ezen házi pénztár életbeléptetését elősegítenék, s melyeknek rögtöni megkezdését ajánlja a küldöttség, — következők lennének: 1-ör: Közhirdetés valamely nevezetesebb ün­nep alkalmával. 2-or: A hit-élet s protestáns tudalom növelésére megtartandó reformatio emlékünnepe, a mikor a hívek előre felhíva legyenek arra, hogy a pénztár javára buzgó készséggel adakozzanak. 3-or: A növendékek confirmatiója, ugy szinte más ünnepélyes alkalmakkor, keresztelések­kor, s esketéskor a buzgó felek részéről teendő önkéntes adakozások, e végve tányérok tétessenek ki. 4-er: Egyes vagyonosb és buzgóbb hit­sorsosink az előforduló kedvező alkalmak idején emlé­keztessenek a lelkészek és presbyteriumok által alapítvá­nyok tételére s végrendelkezésük alkalmával kegyes ha­gyomány ozásokra. Ezek lennének a kegyeleti eszközök, melyek a do­mestica gyarapítására szolgálnának: és hogy ezen létesí­tendő pénztár által fedezendő szükségek mennél inkább kevesebb számra olvadjanak le, — e.ker. küldöttségünk mindenekelőtt megújítását és szigorú végrehajtását indít­ványozza azon e.kerületi határozatunknak, mely a kisebb és egymáshoz közel eső egyházak affiliatióját már el is ren­delte, — azon hozzáadással azonban, hogy minden oly egy­ház, mely lelkészének legalább 300, tanítójának 200 frt fizetést nem tud biztosítani, affiliáltassék, megkísértvén elő­ször minden ily egyházban egy tekintélyes küldöttség azt, ha vájjon a hívek buzgósága igénybevételével, — azon­ban azoknak tetemes sérülése nélkül, — ezen tervezett fi­zetés nem lehetne-e biztosítandó. ? — Végezetre a magtá­rak felállítása is, mely a helyi szükségek pótlására bizo­nyosnak ismert jótékony eszköz, — a hívek figyelmébe hat­hatósan ajánltassék. Mikép lehetne mind ezen javaslott módokat össz­hangzatos működésbe hozni, és gyümölcsözőkké tenni ? azoknak részletes meghatározása, a fentebb említett egyh. ker. központi bizottmány feladata leendne. Ezek azon módok és eszközök, melyeket jelen viszo­nyok közt az annyira szükséges domestica megkez­désére nézve alólirt küldöttség kivihetöknek és célsze­rűeknek lát. Melyeknek midőn komoly figyelembe vételét ajánlja, mély tisztelettel vagyunk Miskolcon 1863. január 10-én, a főtiszt, egyh. kerület alázatos .szolgái — a küldöttségi tagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom