Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-04-12 / 15. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., égés* évre 7 forint — "Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 wjkr. EGY MISSIONÁRIUS ÖNVALLOMÁSAI Ez a cime egy, a „Revue de deux m o n d e su

mart. 15-iki füzetében Scherer Edmund által irt cikknek, melyben az Colenso püspöknek hallatlan mozgalmat előidézett munkáját mesterileg ismerteti s melyet annyival is inkább szükségesnek tartottam t. olvasóközönségemmel közleni, miután itt a dolog érdemén kivül kétségtelenül az is nagy érdekkel bir, mikép nézik e nagy horderejű kérdéseket a Rajnán túl, hol C h a t e a u b r i a n d n ak e század elején megjelent műve „Grénie du Christianisme" ugy látszott, a szellemeket' oda irányzá, hogy a vallás terén az aestheticai szépnek rendeljen alá mindent, igazat és jót. Scherer cikke leginkább közmíveltségi szempontból nevezetes, s habár a tlieologusnak itt ott komoly, fontos kifogásai lehetnek nézetei ellen, egészben véve mégis mindenki kénytelen lesz bevallani, hogy felfogása a dolog mélyére hat, és oly oldalokról mutatja fel a kérdést, melyek a kor szellemi mozgalmaira nagy világot vetnek. A cikk e következő. The Pentateuch and book ofJos u a h c r i t i c a 11 y e x a m i n a t e d, b y the r i g h t r e v. John W i 11 i a m C o 1 e n s o D. D. b i s h o p o f N a t a 1 (magyarul: A Pentateuchus és Jósua könyve kritikailag megvizsgálva Colenso J. W. natali főtiszt, püspök által.) Mig az exact és az észlelésen alapuló tudományok ujjászülik a műipart és a műipar által átalakítják az anyagi lét föltételeit, addig egy más tudomány, mely zaj és igények nélkül a társadalom jelen foglalkozásaitól egészen idegennek látszó vizsgálódásoknak él. ugylátszik arra van hivatva, hogy az erkölcsi lét föltételeit módosítsa. A történelmi kritikáról szólok. Első tekintetre semmisem látszik kevesebb érdekkel birni; i ' az ember legfölebb az eruditio egy ágát látja benne, azonban a történelmi kritika a legfontosabb problémákkal áll szoros kapcsolatban. Még csak minap szülemlett meg és már is vallásban és bölcseletben egész forradalmat idézett elő. Ez onnan van, hogy a történelmi kritika több mint tudomány, hogy az módszer; nem pusztán megoldásokat eredményezett, hanem megváltoztatta a kérdések föltevésének módját. A kritikával ugy történt mint minden e korbeli fölfedezésekkel; hirtelen jutott közuralomra. Németországon keletkezvén, jó ideig a németek kizárólagos birtokában maradt, mig végre a Rajnán átkelvén, elterjedt Francia- és Angolországban. Angolország, hol a traditionak nagy a hatalma, nem fogadta ellen hatás nélkül a jövevényt, kit általa okozott rombolások híre előzött meg; de ha Angolország ragaszkodik is szokásaihoz, ha ösztönszerűleg irtózik mindentől, mi megingathatná az elveket, melyek erejét képezik, másfelől kitiino sajátsága a természetes méltányosság, mely nem engedi, hogy ítéletet mondjon valamely ügy felett, annélkül, hogy meghallgatná a két fél szóvivőit. Bátor a kritika felei legdrágább előítéleteit, legtiszteltebb intézményeit, legszentebb hitelveit támadta meg: az angol jellem Őszintesége mégseim engedte meg, hogy szájukat bedugják; meg akarták hallgatni, megengedték nekik, hogy érveiket kifejtsék; s a mint az ügy elő volt adva, a birák közül némelyek, s épen azok, kikről föl lehetett tenni, hogy leginkább elfogultak, kijelentették, hogy ők 29