Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-22 / 12. szám

fölkeltetnünk álmunkból a vészharang- állal, mint megég­nünk ágyunkban." Kétségkívül kényelmesebb engedni a dolgokat menni a hogy mennek és sokkal könnyebb minden ember szája íze szerint szólani és írni különösen olyan embernek, ki szíve hajlamainál fogva a békét szereti, mint előítéleteket megtámadva , tekintélyeket bolygatva darázsfészkekbe nyúlni; de a férfias kötelességteljesítés nem abban áll, hogy a dolgok könnyebb végét keressük és magunkat min­den áron megkedveltessük, hanem hogy betdtsük dereka­san a helyet, a hova a gondviselés bennünket állított nem engedve magunkat sem magasztalások által túlzásokra ra­gadtatni, sem gyalázgatások által elriasztatni. Különösen szükséges e határozottság lapszerkesztő­nél, kinek feladata szólani, a hol kell, kitenni magát, ha a szükség ugy hozza magával. Hatodik éve, hogy a szerkesztői pályán haladok, azóta gyakran kellett Bürke mondását alkalmaztatnom és mind annyiszor mondhatom, hogy a közügy nyert s csak én vesztettem. Hogy a sok közül egyet említsek, felhozom pl. a szentesi egyház ügyét. Felszólalásom után nem­sokára a lelkes egyház maga szántából tért azon útra, me­lyet én váltig sürgettem; de azért nekem felszólalásomat mai nap sem bocsátotta meg, elannyira, hogy a mi az én ke­zemből kikerül, az Szentesen anathema. Kérdezhetnem Pál apostollal: Ellenségtekké lettem-e azért, hogy az igazat megmondtam nektek? Gal. 4. 16. Én nem lettem azzá ; de a szentesi egyház tettleg bebizonyítja, hogy irányomba azzá lett.*) Ily uton, az igaz, nem sok idő kell hozzá, hogy én magamat tökéletesen lejárjam. De erre aztán, ha az egészet vesszük, igazán el lehet mondani: több veszett már Buda alatt; a magyar prot. egyház élni és virágzani fog, ha Bal­lagi nem szerepel is. B a 1 1 a g i Mór. ^O* BELFÖLD. AZ E. E. E. GYÁMINTÉZET. Egy pár igénytelen szó, a fejér-komáromi egyház­megyének, önigazolása érdekében. Az E. E. E. gyámintézet 1862. évi jelentéséhez szol­gáló mellékletekben, a fejér komáromi egyházmegyét ille­tőleg szóról szóra ezek állanak; „Esperese elköltözvén a megyéből, működésében fenakadt." Veleg gyűjteményi összege 2 frt és 60 kr. Csapó Pál megyei felügyelő úr kegyadománya 10 frt, tehát összesen : 12 frt és 60 kr. Mivel egyházmegyénk a nagy közönségnek ily ked­vetltn színben való bemutatását el nem viselheti, — kell *) A mult öszszel egy csomag „Protestáns Nap­t á r"t küldtem a szentesi könyvkötőhez, ki alkalmasint ismervelaz ellenem uralkodó hangolatot, azt felbontat­lanul hozzám visszaküldte B. M. hogy a gyámintézeli befolyt kegyadományok fenakadásá­nak okára nézve kellőleg magát igazolja, kell hogy tisztán feltüntesse, miként az esperesnek a megyéből lett elköltö­zésében nem rejlik némi fenakadás, mert nem a volt espe­res, kinek rövid itt léte alatt egyházmegyéjéről alapos es­mérelet szerezni sem vala elég ideje s alkalma, — hanem az ügy fontossága, szentsége s nagy jelentősége egyaránt lelkesitöleg hatott a gyámintézet magasztos eszméjének fel­karolása óta ez egyházmegyének minden lelkes tagjaira, s az adakozások nem hogy fenakadtak volna, hanem minden egyes gyülekezetbeli lelkésznek erélyes közreműködése s áldozatkészsége mint az előtt ügy most is ez ügy szent­sége érdekében saját egyházában annyit tett, a mennyit az egyházmegyének nem érdeme lerovására, hanem an­nak kiemelésére kell betudni, — a volt esperesnek az le­hetett de csak is egyedüli érdeme, hogy a kezéhez vett kegyadományokat egész öszletben képes vala egyszerre il­lető helyére felküldeni. — Mióta egy uj esperes annak üre­sedésbe ment helyét pótolja, egyházmegyénk két helyen, Szákon és Kethelyen nöigyámegyletet is képes felmutatni, s ilyenek más egyházakban is azóta alakuló felben vannak. — Igen korai, sértő és téves tehát azon megjegyzés, hogy ez egyházmegye, esperesének elköltözésével működésében fenakadt, mert alapos hitelességgel mondhatom, hogy mult évben — száki, sokodi, oroszlányi, pusztavámi, tordasi, szendi, csákvári, velegi, gyúrói és kethelyi egyházakból nem megvetendő összegek folytak be e nemes célra. — Lehet azonban, hogy az illető esperes kezeihez majd ké­sőbben majd viszont korábban jutván; azok beszolgáltatá­sával vagy elkésett, vagy azok beszolgáltatását elmulasz­totta légyen s ez utolsó esetben nem az egyházmegyére, hanem ö reá esnék a megrovás. — Maga helyén volna te­hát, ha az illető elnökség magának a dolog állásáról min­denek előtt tiszta tudatot szerezne s annak hiteles léte sze­rint hivatalos nyilatkozatát közzé tenné. — Óvja az ég egy­házmegyénket a gyámíntézetünk iránti részvétlenségtöl, mert ha minálunk csak a volt esperes lett volna képes az adakozási buzgóság tüzét éleszteni, s ha mi ez ügy fontos­ságát az esperes felhívása avagy buzgolkodása nélkül, ön­magunkban nem éreznénk s tenni önmagunktól vonakod­nánk : — ez esetben olyatén gépekhez, volnánk hasonlato­sak melyeket erőnek erejével kell hajtani, hogy mozgásba hozatassanak, avagy oly alvó tüzhez, melyet szakadatlanul éleszteni kell, hogy fogékony melegével a hideget szenve­dőket megmelegítse. — Már pedig bocsánat, ez egyház­megye eleitől fogva megértette a gyámintézet körüli fontos teendőit, s kicsinységéhez aránylag nem is fog a többi egy­házmegyéktől adakozási készségben hátra maradni. — Azért, ha a befolyt összegek annak idején rendelt helyükre el nem juthattak : erre nézve az egyházmegye esperese a gyűlés szine előtt fog nyilatkozni, s azon vád alaptalansá­gát, hogy ez egyházmegye, esperesének a megyéből lett elköltözése miatt, működésében fenakadt légyen, kötelessé­gének veendi már ön igazolása érdekében is megcá­folni. Horecky Gedeon, száki ev. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom