Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-03-22 / 12. szám
ttil, kglmd kezéhez küldhettem volna kecskeméti és körösi uraiméknak való irásimat, de mivel nem tudom miesoda embert találhatok, és igy nem bizom minden emberre: Annakokáért minden késedelem nélkül külgye kgyltned az Postát ha érkezik; mert én4 sem mulathatok itt immár továb 4. vagy 5. legfelyebb 6 napnál. Ez előtt is irtam kgk, de semmi módon el nem tudám küldeni az levelet, kérem kglmdet tudosicson ha modgia lészen benne, miben vadk az eö kglmek dolgai. Ha emberek későn találna is jöni eö kglmkk csak feljöjjön Béesbe : mert ha én szintén el találok is innét indulni, de mindazáltal jó karban hagyom itt az eö kglmek dolgát, és Írásban is tészek mindeneket, ugiancsak azon szálláson keressen, és oly ember kezébe adom az Írásokat, kiis kezébe adgya az ő kglmek emberek. Ha ugyan látom, hogy végét érhettem az dolognak, ezentúl két hétig is kész leszek itt maradni. Kglmd jó akarója, szolgája Yiennae 17. 7br Ao 1688 Jolvay Ferenc mpr. kivül: Ntes és vitézlő Kecskeméthi István Deák uramnak eö kglmnek etc. jó akaró ismeretlen Uramnak Nagy Győrben. Nagi Győr. 50. 1688. Sept. 20. Tol vay F e r e n c t u d ó s i t j a Bécsből a kecskeméti és körösi egyházat, miként járt el a rábízott dolgokban. Kglmetekk bizodalmas nagy jó akaró Uraimk ajánlom mindenkori kész szolgálatomat. — In minden következhető szomorú változásoktűi oltalmazza kglmeteket. Én az kgltek Postáját szivessen mind várám az köztünk lött conclusio szerént; ugianis mikoron Szívós János Urr eö kglrne nékem recomendálá az kgltek Istantiájának promotióját köztünk ugy lön az megegyezés, hogi kglmtekk két rendbeli embere fog fel jöni hozzám, mig nékem itt kelletik lennem, miért mult el nem tudhatom. Mivel pediglen énnekem olly alkalmatosságom esék az haza menetelemre hogy hasonlót esztendeig sem kaphatnék, azomban ittvaló maradásomnak is harmadnapi üdő alatt semmi hasznát (bona conscientia irom) nem tapasztalhatom, ugy elindulásombul valami hátramaradását az kgltek reám bízott ügyének, kihez képest Udvarhelyi István Urammal eö kglmével (ki is 29. Augusti érkezék az egész Rákóczi Jószágban lévő Ecclesiákk dolgaiban, és ezek az Injuriák is mind együvé csatoltatva az többivel, azon formában vadk mint szintén akarmellyikünké) szintén Gácsig lévén alkalmatosságom kocsin való hazamenetelre igy nem marattam el eö kglmétül. Az üdötül fogva pediglen az miolta az kglmetek embere Szívós János Urr Bozó Pál Urammal eggyüt innét Bécsbül elindultak, az dolgok ím igy folytak : Di 7 mens. psent. Az Ifjú Királyunknál Eö Felségénél voltunk Audientián, alázatossan esedezvén Eö Felségének, hogy visellyen hathatos mediátorságot érettünk Császár és Koronás Király Urunk Eö Felsege előtt. Item: die 9, Eö Felségének ad partém meorr Principalium quatuor sclicet Oppidor supplicatiokat porrigáltam, szabadságot kérvén erre az egész Instáló Atyafiaktul és az kgltek nevevei concipialt supplicatiokat im igy formaltam Istenem segitségébül, a mint kgltekk veris in Paribus includáltam, Ezen supplicatiokat pedig Ed Felsége olly kglmessen meg olvasta, hogy maga Pecséti alat az magyar Cancellariára méltóztatott dirigálni, kit is én megtudván, mindgyárt mentem Cancellarius Uramhoz eö magához, és megvallotta, hogy kezéhez dirigálta Eö Felsége eő ngák, de migErdödi György Urr eö nga Relatiot nem tészen mint vitte végbe az Commissiot, nem lehet válaszom, itt sok volt Cancellarius Uramal az beszéd eö ngval, én azt urgeálva, hogy nem szükség az én Instantiam iránt várni az Relatiot: mert én semmit vissza nem kérek akar melly Principalisim iranlis, hanem csak abban akarok jobban confirmáltatni, és megfundaltatni, a minek ab antiquo Dominiumjában voltam, és vagyok mais, etc. A mint az supplicati óban is meg láthatja kgltek. Ezen dolgot urgealni akarva, másnap, harmadnap is sürgettem Cancellarius Uramat eö ngat, utollj >ra kemény válasszal bocsatot, vetven szememre, hogy mod nélkül terhelem eö ngát én pedig erre feleltem : hogy ugy látom ismét Eő Felségéhez kelletik folyamodnom, s ezzel kijöttem eö nga elöl: Item: die 15. Ismét audientián voltunk, Császár és kgltnes király Urunknál Eö Felségénél, holott minemű orationk, és eő Felségétül melly kgyelmes válaszunk lött, és ugyan akkor mi forma concipiált Gravamenekkel telljes alázatos supplicaliot nyujtottunk, nem érkezém le irni, mivel nem kevés. Érti azért kgltek ezeket, és mi tévő lészen nem tudom; Én ugyan ha vehettem volna eszemben, hogy az Resolutionknak terminusa csak valami két hét volt volna, addigis (jól lehet magam több, s meg több kárommal esett volna) örömest elvárakoztam volna, jól lehet fogyatkozással voltam immár költségbül is; mert audientiara is négy portiot fizettem mind kétszer. Bizonyosson Írhatom ugian kglmetekk, hogy Secretarius Urr, Maholányi Urr eö kglme absoluté nékem meg mondotta három izben is, hogy Protectiot semki sem obtineál, hanem az Articulusok szerént hagyattatk az Evangélicusok; Homo tamen pponit, Deus disponit; kglmetek azonban az maga örökjét tarcsa erőssen az maga kezénél, kgyelmes Urunk Eö Felsége igen Atyai szível vagyon hozzánk, meg lattyuk még jó végét Injuriáltatásunkk. Vagyok olly szándékkal, bogy ha kéványák szolgálatomat továbra is Losonci Uraimék, és Rimaszombati uraimék is, és továbra is kévántatni fog Bécsben való jövetelem,' dolgaimat végezvén házamnál, és az szüreti alkalmatossággal nem szánom fárat-Ságomat maszszoris, s kgltekis ha parancsol, kész lészek tehetségem szerént szolgálnom. Hogy halászi Mátyás Ur meg szabadult örömmel értettem ugyan Udvarhelyi Uramtul eö kglmétül, az Urnák neve áldassék érette. Raptim Yi~ ennae 20 7br. Anno 1688. kgltek mindenkori kész szóigája Tolvay Ferencz mpr. P. S. Hogy külön külön nem irhaték kgkk, kérem megbocsásson az üdönek rövid vólta nem engedé. Köszöntöm mind Tiszteletes Lenti Uram mind pedig Tiszteletes Kecskeméthi Uramat eö kglmket, Ugy minden jó akaró Uraimat ö kgket. Az Franciaj Király meg engedte ujjabban az vallásnak szabados gyakorlását, az exulokatis örömest recipiállya, ha viszszamennek. Kivül: Egregijs, Prudentibus ac Circumspectis Oppidi Kőrös Judicibus, Toti denique Communitati Ejusdem Oppidi, nec Reformatae Ecclae Kecskemethien etc. Dnis mihi observan.