Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-22 / 12. szám

47. 1688. Sepf. 21. Okolicsányi Gáspár levele, melyben tudatja a kecskemétiekkel s körösiekkel, hogy Tolva y Ferenc öt hatalmazta fel a kecskeméti s körösi ekkléz s i a ügyeinek 0 Felségénél promoveálására, s ö azttenni fogja csak költséget küldjenek. Mint isméretlen Jó akaró Uraimekk kgtek ajanlom kész szolghalatomat. Isten eö szent Fölséghe mind kivánsaghí szerint való Jóknak megh áldássával eörvöndeztesse megh kgteket. Ide küldött kgtek Embereinek érkezésse előtt egy nappal ugy mint tegnap, menvén el innétt edgyik sollicitaló Collegánk Tolvay Ferencz Ur eö kgme, nékem adot Plenipotentiája s Instructioja szerint felszakasztottam azon eö kgmenek irott kgtek Leveleit, és mint hogy szintén indulássá előtt bizonyos írást el készetett vala kgtekhez, s nallam olly végell hadtta, ha hogy kgtek Postaja érkezend ide adgyam kezében, im azért azon Levelét megh küldettem kgtekk, el hiszem mind eddigh való köz sollicitationkk mivoltát; s mind penigh vissza menetelének okait elégségessen megh-foghta irnia kgtekk. EÖ kgme egészlen valamelly helyekk s Varokoknak dolghait itten járta s sollicitalta ream bizta azokk tovább való folytatasat, mind az költséghnek fogyalkozasa miatt, tovább itten nem subsistalhatván de máskeppen is mi mindniájan az kik ezen Religionk allapottyaban fáradozó megh felesedett számmal követek voltunk csak azon nyugodtunk megh, hogy a többi vizsza menvén, en reám a ki kétt Varmegyének követséghét viselem eddigbis, és Epperies Várossá követtyére bizatatott az dologh, ugy hogy minden helyekről provideálni foghnak kölcséghünkröll, mert minthogy mas világi allapotok s Occurrentiak miatt igen késedelmeskedve folyhat ezen mi Instantiank, különös követségh tartássara sok kültségh ís felmégyen ; más az hogy már ez ellőtt kiki maghakivansághát speciális supplicatioja altal eö Fölséghének bé advan, és azutan is bizonyos Conscriptioban vévén az egész helyeknek az eő Gravameneit, és aztis eö Fölséghének nyuitvan, már azolta csak köz névvel folytattyuk s promoveallyuk azon Instantiankot egyarant, mindenkor reflexiót s einlekezetet tevén az elébbeni Memorialissinkra ; kihezkeppest az több követek is visza foghnak menni, és csak kgtek hova hamarabb az kültségh dolghaból succurrallyon minekünk, securussok lehet kgtek benne nem külömben mint maghunk dolghait, kgtekétis kivannyuk Isten segétséghéböl előmozdítani, nalam hagyván Tolvai Ur az kgtek Actainak és Supplicatioinak Páriáit is, tsak hogy az kültséggel nem kellenék késni mert ne talantan (miis megh szüköltt allapottal lévén) kenszeritettessünk re infecta viszamenni, ha azomban magha Emberét teczik kgtekk küldeni, állyon kgtek akarattyaban. Ezzel Isten oltalmaba ajanlom kgteket, maradok kgtekk Viennae 21 Septembris 1688 isméretlen jo akaró Atyafia Okoliczanyi Caspar mpr. P. S. Mi ugyan megh nem csükenhetünk dolghaink jo kimenete csak hogy idő vontatas nélkül nem lehet; a több do iránt relegalom magham az eö kglme Levelére s kgtek Embereinek szóval való relegatiojokra. ki. v ü 1: Prudentibus et Consultissis Dominis N. N. Oppidorum Kecskeméti et Köröss Ecclesiae Helvetico-Reformatae Inspecloribus et Curatoribus etc. Dnis Amicis honoran. Kecsmemet Köröss, 51. 1688. Oct. 3. A körösi tanács levele a kecskeméti e k k 1 é z s i á h o z , melyben arra szólítja ezt, hogy Szívós Jánost bírja reá a Bécsbe menetelre, s ö reá bízzák, ne pedig Tolvayra s Okolicsányira,-az elkezdett dolog promoveálását. Köteles szolgálatunkk ajánlása után Hogy In Lelki és testi békességgel szeresse kglmeteket kivannyuk! Az Bécsi Utazást a mi illeti, arrul való Levelét kgltekk vettük Nemzetes Okolicsáni Gáspár Urunkéval edgyütt, kikk continentiajokat megértvén, hogy azokra való Resolutionkat eddig kglmetekkel nem közölhettük, annak egyéb Oka nem volt, hanem a mostanni sok nyomoruságokra nézve Embereink ithonn Várasunkonn nem voltanak s kiváltképpenn az jelen lévő kisded szüretünkre ki esvén, csak annyira valótt sem kaphattunk Embereinkben ithon kikkel valami kisded discursusunkat közölhettük volna; Hanem ez mai napon egész Tanácsunk előtt proponálván nékünk is ugy tetczik hogy el kezdett dolgunkat félbenn ne hadnánk, hanem tehetségünk szerint promoveálnánk ha továbra — is Intül áldást és helyünkbenn való inegh mai nlásunkat kívánnánk. Csak hogy ez a dolognak nadgya, ebbéli dolgunkat kire bizzuk. Mert a circumstantiákbul ugy láttyuk, hogy az August. Evangelicus Atyaíiak majd nagyob gyiilölségbenn vannak, mind az Udvarnál s mind egyéb Tisztek ésMinisterek előtt ama férfiúra nézve, a' ki Egykorban Lutheranum regnumat akart volt erigálni, mint sem mi, és a mieink; Azért noha mi semmit nem kételkedünk Tolvay Ferencz Urunkk hozzánk való jó akarattyában, és annak a' böcsületes fő Embernek — is (a kit ö kglme substituált maga képébenn) mellettünk való forgolodásában ; De ugyan mégis jobban bizhatnánk az magunk Hitünk cselédgyének hűségéhez, az fellyeb említet Okra nezve — is. Kihez képest nekünk ugy tetczennék, hogy jó ugyan a'mások tanácsával élnünk, de ha lehet a' magunk kicsiny eszet — is ne hadgyuk el, kiki az magáéra visel inkáb gondot, mint a' máséra, a' fizetést már-is* igen emlegetik, de még Tolvay Ferencz Urunk-is noha mifélénk volt, maga Contractusa szerint, nem töltötte ki egészben az nékünk ígért terminust, hátt mások felöl annyival inkáb mitt remélhetünk egyebet; Azért mint hogy ugyan mások-is csak fizetest várnak tőlünk, és ingyenn keveset cselekesznek, kglmeteket arra kérjük a kétt Ecclésia részérül fizetesért bírná reá Szívós János Urunkat, lám Innék hálá, már az mezzei munkának-is alkalmasint vége szakadott ö kglme reá érne, csak valami Egy holnapig-is próbálnánk, ha ugyan vége nem szakadna, ismét modott kellenne keresnünk dolgunkk orvoslásában ; mindazáltal ha ugyan N. Okolicsányi Urunknak