Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-22 / 12. szám

PROTESTÁNS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhorríással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit s>or többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ESSEI SUR L'ESPRIT ET LTNFLUENCE DE LA REFORM AT ION DE LUTHER. II. Villers nézete szerint általában a (tehát minden) reformátio lényege a folytonosan eleire haladó emberi szellem azon munkásságában, s ezen munkássága által előidézett változásokban áll, melyekkel önalkotta intézményeit javitni és tökélesíteni törekszik, Ama jobbitas pedig, melyet az ember politikai és vallásos viszonyainak s intézményeinek koronként újra a lakitásaiban elérni óhajt, abban áll, hogy azokat minél közelebb hozza saját szelleméhez, hogy erkölcsi intézményei az ő lényegét képező okos szellemi tartalomnak minél hűbb kinyomatai legyenek. Az emberiség organisatioinak ama külső idomzata, melyben az intézményekben nyilvánuló szellemi tartalom mintegy öltöztetve van soha sem elégiti ki teljesen a haladó gondolkodást, a véges érzéki alak sohasem lehet tökélletes kinyomata az emberi szellem végetlen gazdagságú, sokoldalú tartalmának. Az embernek a szellem és test legszorosabb^ legbensőbb egybefüggéséből álló természete, az emberi természet ime kettőssége félre ismerhetlen minden intézményein. Az érzéki oldal, mely épen a szellem önkijelentésének orgánumául szolgál, annyira hozzánk van tapadva, hogy nélküle még gondolkodni sem birunk, gondolatainkat is csak érzéki hangokban, vagy érzéki jegyekben teremthetjük meg, és fejezhetjük ki. A goi iolat is csak ugy válhatik élő, hatékony erővé, csak ugy lesz mások által is fölfogható vá,ha valamely testhez van kapcsolva, mely azontúl a gondolat kifejezésére szolgálván, sajátkép a gondolat idomává válik, s gyakran épen e külső érzéki oldal, a test, vétetik maga a gondolat helyett is. Ezért nagy jelentőségűek a nyelv egészen külső alakzatai is a gondolkodáshoz viszonyítva, ugy hogy nyelv nélkül teljesen képtelenek volnánk gondolatokat is együvé fűzni, tehát gondolkodni. Ez oka, hogy bármely szellemi organisatiónak bármely szervezetnek, hogy az ember által használható legyen, valamely testi, természeti s érezhető alakban kell létesittetnie. Kétségtelen, hogy minden vallásnak, valamint minden államformának is eredetileg, alapjában / ugyanazon szelleme van. Es az intézményekben nyilvánuló ezen egyetemes okosságot mint magától Istentől adott törvényt, mint minden ember szivébe bevésett kötelességérzetet kell fölismernünk, s az emberi társaság minden tagjának ép e kötelességérzet betöltése által kell gyakorolni természeti jogait. Ámde mi volna azon vallás, vagy az államforma, mely semmi egyéb nem akarna lenni, mint a vallás és kormányzat elvont gondolata? mely csupán — testetlen — szellem volna? Természetesen nem fejlhetnék az ki szervezett gépezetté, s egyáltalán nem volna alkalmas arra, hogy az ember világban hatékony erokép munkáljon, szóval nem lehetne emberi intézmény: hogy azzá válhassék külső szervekkel ellátott, látható érzéki idomot kell öltenie. A változhatlan, örök tartalom, az eszme, mely az intézményeknek alakitó lelke, mindig az marad a mi volt, önmagához mindig hasonló. De nem igy a test, a külső idom. A kül-alak a természeti világ és az emberi szenvedélyek befolyása alatt állván, változó, mulandó, s gyakran a