Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-22 / 12. szám

PROTESTÁNS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhorríással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit s>or többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ESSEI SUR L'ESPRIT ET LTNFLUENCE DE LA REFORM AT ION DE LUTHER. II. Villers nézete szerint általában a (tehát minden) reformátio lényege a folytonosan eleire haladó emberi szellem azon munkásságában, s ezen munkássága által előidézett változásokban áll, melyekkel önalkotta intézményeit javitni és tö­kélesíteni törekszik, Ama jobbitas pedig, melyet az ember politi­kai és vallásos viszonyainak s intézményeinek koronként újra a lakitásaiban elérni óhajt, abban áll, hogy azokat minél közelebb hozza saját szel­leméhez, hogy erkölcsi intézményei az ő lénye­gét képező okos szellemi tartalomnak minél hűbb kinyomatai legyenek. Az emberiség organisatioi­nak ama külső idomzata, melyben az intézmé­nyekben nyilvánuló szellemi tartalom mintegy öltöztetve van soha sem elégiti ki teljesen a ha­ladó gondolkodást, a véges érzéki alak sohasem lehet tökélletes kinyomata az emberi szellem végetlen gazdagságú, sokoldalú tartalmának. Az embernek a szellem és test legszorosabb^ legbensőbb egybefüggéséből álló természete, az emberi természet ime kettőssége félre ismerhet­len minden intézményein. Az érzéki oldal, mely épen a szellem önkijelentésének orgánumául szol­gál, annyira hozzánk van tapadva, hogy nélküle még gondolkodni sem birunk, gondolatainkat is csak érzéki hangokban, vagy érzéki jegyekben te­remthetjük meg, és fejezhetjük ki. A goi iolat is csak ugy válhatik élő, hatékony erővé, csak ugy lesz mások által is fölfogható vá,ha valamely testhez van kapcsolva, mely azontúl a gondolat kifejezé­sére szolgálván, sajátkép a gondolat idomává vá­lik, s gyakran épen e külső érzéki oldal, a test, vétetik maga a gondolat helyett is. Ezért nagy jelentőségűek a nyelv egészen külső alakzatai is a gondolkodáshoz viszonyítva, ugy hogy nyelv nélkül teljesen képtelenek volnánk gondolato­kat is együvé fűzni, tehát gondolkodni. Ez oka, hogy bármely szellemi organisatiónak bármely szervezetnek, hogy az ember által használható legyen, valamely testi, természeti s érezhető alak­ban kell létesittetnie. Kétségtelen, hogy minden vallásnak, valamint minden államformának is eredetileg, alapjában / ugyanazon szelleme van. Es az intézményekben nyilvánuló ezen egyetemes okosságot mint magá­tól Istentől adott törvényt, mint minden ember szivébe bevésett kötelességérzetet kell fölismer­nünk, s az emberi társaság minden tagjának ép e kötelességérzet betöltése által kell gyakorolni természeti jogait. Ámde mi volna azon vallás, vagy az államforma, mely semmi egyéb nem akarna lenni, mint a vallás és kormányzat elvont gondolata? mely csupán — testetlen — szellem volna? Természetesen nem fejlhetnék az ki szer­vezett gépezetté, s egyáltalán nem volna alkal­mas arra, hogy az ember világban hatékony ero­kép munkáljon, szóval nem lehetne emberi intéz­mény: hogy azzá válhassék külső szervekkel el­látott, látható érzéki idomot kell öltenie. A változhatlan, örök tartalom, az eszme, mely az intézményeknek alakitó lelke, mindig az marad a mi volt, önmagához mindig hasonló. De nem igy a test, a külső idom. A kül-alak a ter­mészeti világ és az emberi szenvedélyek befo­lyása alatt állván, változó, mulandó, s gyakran a

Next

/
Oldalképek
Tartalom