Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-11-23 / 47. szám

egyes férfiak életrajzát is összeállitni oly nehéz az elszórt adatokból. Az előttem fekvő két kis könyv már csak a szigorú bírálattal párosult fáradhatlan türelemért is érdekes tünemény volna , s csak a tárgyszeretet magyarázza ki azon, ugy szólván kemény kővágói munkát, melyről tanúskodnak. A könyv kicsiny, de más tárgynál ennyi fáradsággal és tegyük hozzá, ennyi ismerettel, tán vastag köteteket lehet vala irni. Alig van lap , mely igen messzünnen összekapargatott adataival, gondosan megvizsgált tényeivel s átgondolt combinatioival meg ne győzne az iró emiitett érdemeiről. A vittembergi, krakói egyetem tanulóinak hajdani száraz névsora, egy régi könyv címlapjának metszvénye, a nyomás betűi, az orthographia, a köynvpapirjának vizjegye, egy egy homályban levő esemény homály fedte évszámának meghatározása, ismét a családi geneologia elágazásai mind figyelemre s gondos tanulmányra méltók előtte ; s az egykori Íróknak a tárgyra vonatkozó könyveit oly aprólékos és az egyes szavakig menő bírálattal kiséri, mint a régibb tudósok a római classicus írókéit; de nem mellőzi a magasb rendű adatokat sem. Az országos történeteket felhasználja meghatározásaiban, föl a kor többnemü viszonyait, f

söt nagy érdekű combinatiokat állit fel a protestáns theologia s különösen akkori állása pontos ismeretéből. Azonban távolról sem akarom a könyvismertetők gyakori modorát és hangját utánozni, s a mit elmondtam sem akar bók lenni, csak némi fogalomadás a könyv modorára nézve, mely inkább egyes tételek hosszű sorainak bizonyitgatása, mintsem történt dolgok elbeszélése. Ha az adatgyűjtésben nem, az adatok inegbirálásában mintegy együtt fáradunk a szerzővel, — látjuk az épület állványait, látjuk az épités folyamát, ha nem is a tetszetős, egyöntetű müvet. De hiszen szerző is csak oly állványokat akart adni, melyeken a reformatio leendő történetirója bizton építhessen. Nem szép, hanem hasznos munkát akart tenni s célját elérte; ugy hiszem". E szavak annyira igazak, jellemzők és oly találók, hogy teljesen feleslegesnek találtam ugyanezeket más szavakkal ismételni. Csak egy pár szót akarok hozzá tenni. Véleményem szerint ott,hol még szakavatott közönség is minden apparatustól el van zárva, nem járhatott el másképen szerző. Itt neki mindent megcáfolhatlan alakban kelle előállítani. S elérhette volna-e ezt egy tetszetősebb, nem annyira kritikai , mint feldolgozott munkával ? Legalább azzal az eredménynyel,melyet ö elért, egyháztörténelmünk tisztában van : mig másként a sisyphusi munkán , melyet ő tett, másnak is keresztül kellett volna esni, ha pl. az egyetemes történelemben Dévayt fel akarja használni. Azonban elég ennyi ajánlatnak: talán sok is. Révész Imrének alapossága e téren ismertebb, hogy sem ajánlatra szorulna. Minden embernek, kit a protestáns egyháztörténet érdekel, mulhatlan kötelessége megszerezni e müvet, s hogy addig is fogalma legyen róla], közlöm tartalmát. A) Dévay Biró Mátyás életrajza. — I. Dévay szülőfölde s születésének ideje. II Dévay, mint tanuló a krakkói főiskolában, majd buzgó római katholikus lelkész a hazában. 1523—1527. III. Dévay, mint tanuló a wittenbergi egyetemben 1529. IV. A^magyarországi reformatio küzdelmei Dévay reformátori fellépése előtt. 1518—1530. V. Dévay reformátori fellépéser

, budai prédikátorsága , első müvei; kassai prédikátorsága, elfogatása s előbb bécsi, majd budai fogsága. 1531 —1534. VI. Dévay Sárváron, s nyilvános irodalmi vitája Szegedy Gergely római katholikus theologussal s illetőleg Faber bécsi püspökkel. 1534—1536. VII. Dévay külföldi utja,s Vitus Theodorral és Melanchthonnali viszonya. 1536 — 1537. VIII. Dévay visszatérése a hazába s itteni működései. 1538 — 1541. IX. Dévay külföldre bujdosása 1541. X.Dévay visszatérése a hazába; debreceni predikatorsága s esperessége ; irodalmi működése; határozott kálvinismusa, s pályájának a történelem mezején vége. 1543—1549. XI. Dévay fö pártfogói ellenségei. — B. Irodalmi müvei: I Latin : Vitatkozás arról, hogy az üdvözültek lelkei minő állapotban vannak az élet után az utolsó nap előtt. E munkában foglaltatik Apologiája Szegedi Gergely ellen. II. Magyar 1) „Orthographia hungarica. Az igaz Írásmódjáról való tudomány. Magyar nyelven írattatott. Mostan pd. újonnan megigazíttatott és kinyomatott 1549". tüzetes kimerítő ismerteléssel, hogy e munka szerzője nem lehet más , mint Dévay. 2) ,,At tiz parantsalatnac , ah hit agazatinac arn mi at'ánknac aes ah hit petsaetinec röviden való fmag'arazatt'á". 3) Dévay éneke „Minden embernek illik ezt megtudni"sat.—III. Kiadatlanok. 1)A szentek aluvásáról. 2) Az idvesség dolgára vonatkozó alaptételek. — Végül említés tétetik Dévaynak egy egészen ismeretlen müvéről. Maga e munka nevezetes egyháztörténeti eredmény : nevezetesebbé válnék akkor, ha felrázná az illetőket, hogy egy kűtfögyüjtemény kiadására egyesüljenek 1 Amen. Szilágyi Sándor. „Tájékozás a theologia mezején. Viszonzásul Filó Lajosnak „A feltámadás és spiritualism us" cimü müve mint a halottaiból feltámadt scholastica legújabb termékére. Irta Ballagi Mór. Pest 1892. Nyomatott Engel és Mandellónál. 8-adrét. IV-j-112. lap. Ára 80 kr. o. é." (Vége.) Az 1642-dik évi közönségesen ösmert komjáti kánonokban már, nem csak a helvét hitvallású nevezet szerepel, de a papok formaszerínt megesküsznek, hogy az igét, a mi helvétiai konfessionk magyarázása szerint prédikálják. Nem igy állott a dolog a tiszai vidékeken. A felső magyarországi ref. ekklézsiák igen jeles kánanos könyve, melynek én 1595-diki kiadását ösmerem, s mely iróink elölt mindezideig ösmeretlen vala ; egyetlen egy igét sem szól soha a helv. hitvallásról, a Gelei Katona kánonok sem szólanak a helvét hitvallás iránti köteleztetésröl, noha mindkettő beszól orthodoxiáról; söt a szathmér-némethi zsinat