Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-12-21 / 51. szám

Világos, hogy oly rovatnak, melybe a körlátogatói jelentésnek ezen része volna beiktatandó, nincs helye e táblás kimutatásban, hanem azt a körlátogató minden alkalommal a körülményekhez képest újból szerkeszti, s a rovatos táblához csatolva nyújtja be az esperesi hivatalnak, honnan az a népiskolai választmányhoz tétetik át. Bocsánat e kitérésért, de meg'kellett azt tennem; mert az iskolákra való felügyelet joga excellens jog, s nem csak ugy tél-tul elvégzendő kötelesség s annak előadása, a mi nevelési rendszerünknek oly jelentékeny mozzanatára, minő a felügyelet, egy vagy más tekintetben némi világot vet, hitem szerint megérdemel egy pár lapot. A felügyelet hiányai, annyival inkább^ az a körül^elkövetett netaláni visszásságok a legérzékenyebb sebeket ejtik a rendszer életén , s hihetetlen mértékben kárára vannak z ügynek. Most térjünk vissza az előbbiekhez. Végre a mi az e. t. bizottmány figyelmét különös érdekkel foglalkodtalta, az volt IV. Az ismétlő vagy vasárnap i u s k o 1 a. A terv elkészitésével megbízott tagok e tárgyban következő munkálatot terjesztettek a bizottmány elé. A népiskola legszerencsésebb körülmények közt sem közölhet növendékeivel annyi értelmi felvilágosodást, képzettséget, mennyire a folyvást előre törekvő korszellem, a határok közé nem szorított protestáns miveltség, s ugy egyházi mint hazai és polgári, végre a tudománynyal mindig közelebbről szövetkező gyakorlatPéletviszonyok érdekében a legalsó néposztálynak is ssüksége van. Bizton lehet továbbá állítani, hogy a népiskolából kikerült 10—12 é\ es növendékek erkölcsi fejlődésben sem haladhattak annyira, hogy az egyház — mely egyetemesen minden tagjainak lelki szükségeiről gondot visel, de kiválólag egyesek vagy valamely korban lévők ápolásával közelebbről és tüzetesen nem foglalkodhalik — felelőségének tudatában azon meggyőződéssel vehetné át további vezetésüket, hogy a hatalmában álló másnemű eszközök felhasználása nélkül egyedül az ige hirdetése által szivökben a jó teljesen meggyökereztethetné. Egyátalában nem látszik üdvösnek, hogy a serdülő nemzedék azon korban, midőn az erkölcsi megpróbáltatás nehéz harcába kell bocsátkoznia, leghatalmasabb gyámolától, az iskolától, egyszerre és végképen elszakittassék. Ezért több mint kívánatos , hogy azon serdülő növendékek, kik 10 — 12 éves korukban a népiskolai pályát megfutják, értelmi és erkölcsi tovább képezésök érdekében 2 — 3 éven ;it, habár nem oly szoros viszonyba, s mindennapi érintkezésben is mint azelőtt, az iskolával tovább is összeköltet sben maradjanak : e végre szükséges felállíttatnia az isin é 11 ö iskola n a k. Az ismétlő iskola köre. Az ismétlő iskolában a népiskolából kikerült növendékek vasárnap, sebez, még hol az kivihető, szerdán ésszombetnn délután nyernek oktatást az iskola helyiségében az iskolatanitÓU'l. A tanitó az ismétlő iskola vezetéséért rendes fizetésén felül illő díjazásban részesül. Az ismétlő iskolának teljességgel nem feladata pusztán a népiskolai tanulmányok ismételt előadása, hanem inkább az ott szerzett iskolai képzettségnek tovább vitele, kibővítése és befejezése egyházi, polgári, hazai és gyakorlati életcélok szem előtt tartásával. Az ismétlő iskola nem mellőzheti a népiskolában szerzett ismereteket, sőt előre felteszi azokat, s mint a növendékek által már elsajátitottakra hivatkozik, vagy mint minden ujabb fokozatra való átmenetnél történni szokott, vázlatosan áttekint azokon; de ez eljárás egyátalában nem lesz az amott előadottak tüzetes tárgyalása , hanem csak átmenetül, bevezetésül szolgáló visszapillantás azokra. Bár az ismétlöjskolában nagyrészt ugyan azon tantárgyak adatnak elő, melyek a népiskolában taníttatnak, lényeges különbség [a kettő közt, hogy a népiskolában bármily összevontan adassék is elö valamely tantárgy, annak egy'összefüggő egészet kell alkotnia, mig az ismétlő iskolában a tantárgyak inkább csak töredékesen adatnak elö. Adva lévén a népiskolában a forma , s a rendszer, itt már annak, a mi ott egészben, de csak összevontan, közöltetett^ legkitűnőbb pontjai mutattatnak fel, tárgyaltatnak kellő terjedelemben , s a fejlettebb kor felfogásához illő vonásokban. Továbbá némely tantárgyak, melyek a nápiskolában önmagukért adatnak elö, itt csak annyiban vétetnek figye* lembe, a mennyiben más tantárgyak előadásánál is szerepelnek, s ennélfogva pusztán instrumentalisok gyanánt tekintetvén, külön állólag nem tárgyaltatnak. Itt nem a szabályok elméleti lehozása vagy a tantételek egyes példákból való elvonása a fődolog, hanem a szabályok és tételek könuyüded és pontos használata, alkalmazása a gyakorlatban, akivitelben, tehát az ismereten alapuló készség az, a melynek elsajátítására különösen törekedni kell. A népiskolának majdnem kizáró feladata a növendékek vallásos erkölcsi képeaése ; az ismétlő iskolában azzal polgár és gyakorlati életcélok egyenlő mértékben szem elölt tarlatnak, amott a mit a tanítvány felfogott , nagyrészt be is könyvnélkülözi, itt eligendö a tanulmányi darabok felfogá. sa és feldolgozása. Végre, a népiskola növendékei évenkint nyilvános vizsgát adnak, az ismétlő iskola növendékei pedig a helybeli egyházi elöljáróság, s az illető szülék jelenlétében vizsgáltatnak meg. Előadandó tantárgyak. 1) Vallás. 2) Éneklés. 3) Nyelv: irás, olvasás, fogalmazás. 4) Szám- és mértan. 5) Földrajz és történelem. 1) A mi a vallás tanítását illeti, e tekintetben a szentírásra fordít az ismétlő iskola legnagyobb figyelmet, s mig a népiskolában leginkább a történeti rész adatik elö , itt a tanitó darabok tárgyaltatnak. Az ó testamentomiakból különésen a prófétai iratok vétetnek fel a nagyobb próféták életrajzával kísérve; az uj testamentomból különösen az apostoli levelek tárgyalására van fektetve a fősuly, melyek-103