Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-19 / 42. szám

két tafota, szélein ezüst paszománt, közepén ezüst fonállal varrva ezen irat van: „A szent-imrei ref. szent ecclesiának ajándékozta N. Kerek János és N. Szalai Erzsébet Debrecenben 1777." — b) egy gyöngyszinü selyem keszkenő arany csipkével és arany varrással, közepén van Debrecen városának cimere, a keresztet hordozó bárány ezen irattal:,.Az ur éit nékem örizö pásztorom/'egyik felén van két buza kalász, másik felöl egy leveles szőlővessző, egy szőlőfürttel mindenik aranynyal varrva, felül az esztendő szám ,,1816." — A rajta levő nagy betűk L. J. B. S., melyek szintén aranynyal vannak varrva, ezt jelentik: Lőrinci Jánosné Bodor Sára , ki is ezen nagy diszszel kiállított kendőt Debrecenből, mint kereskedőné és a szent-imrei hegyen szőlő birtokos ns. Lőrinci József és Imre fiaitól küldötte az egyháznak 1817. március 18-kán ; — i) egy Kenyér takaró patyolat keszkenő grünspanszinü selyem és ezüst virágokkal; ajándékozta nemes Forizs Anna asszony Szánthó János lelkész hitvese. A toronyban két harang van, melyek közül a nagyobbikon felül kiülő betűkkel ez van irva : „Johann Brunner goss mich in Ofen 1766." Az alján pedig ezen irás van metszett hetükkel: „A BERETTYÓI SZENT IMREI REFORMATA SZENT EKKLESIA VETTE EZEN HARANGOT TULAJDON IÍÖLCSÉGÉVEL." — A barangönlő nyugtája mutatja, hogy ezen harangért 276 frt 25 dénárt fizettek és 425 fontot nyom. Bodoky János lelkésznek a régibb matricula 353. lapján egy sor jegyzése van erről a harangról, mely is ez: ,,nb. a harangot időmben 1767. die 1. junij tették fel a toronyba." De ekkor még csak a fatoronyba — A kisebbik harangon felül kiülő betűkkel ez van öntve: ,,GOSS MICH ANTONI ZECHENTER IN OFEN 1762"; alján pedig vésett betűkkel ezen irás van: „A Berettyó sz. imrei reformata sz. ecclesia ezen harangot öntette maga tulajdon kölcségével." — Ezen harang, mint a halotti anyakönyv mutatja, 1763-ban május 31-én húzatott meg elsőben öreg Monai Nagy István halotti tisztességére. 5. §. A parochialis ház és iskola. Mint az itt ott elszórt jegyzetekből kivehető, a parochialis ház, mint sok más, — kezdetben igen egyszerű és szegényes lehetett, s azon valamennyire diszes hajlék mely mai napig is enyhet és nyugalmat ad a lelki dolgokban fáradozó atyának, csak lassanként nőhette ki magát-De hogy kezdetben milyen volt a papház, s hogy épiték azt, nem lévén róla semmi jegyzet , — nem tudjuk; azonban, hogy apránként törekedtek mind kényelmesebb, mind díszesebb lakká tenni az alább következő jegyzetek mutatják. — A régi anyakönyv 342. lapján tiszt. Madass István helybeli lelkésznek e következő jegyzetkéjét olvashatni : „1776. Erzse Istvánné halála előtt nem sokkal 12 rfrtot hagyott az ecclesiának. Ezen pénzből 1778-ban Labantz Gy. biró urammal Győri József pap, deszkát vettek a parochia házhoz, mely pénzt tiszt, uram annyira pótolt, hogy 18 vonás forintokba került a szoba padimentom az asztalosok intertentióján kivül." — A lakás azonban szűk lévén, Győri József lelkész határozatba hozatá egy tanuló szoba építését, mely meg is lön határozva, de mint az alább következő jegyzetből kitűnik, telté nem lön. Az erre vonatkozó jegyzet igy hangzik : „1780. az ecclesia a tiszt. Győri József uram kölcségén tanulóház építéséhez kezde, melyet még 1774-ben meg kell vala épiteni. — Most tehát tiszteletes uram a maga költségén erga restitutionern építteti a muzeumot. Forgott benne minden interes nélkül 154 vonás forintja. Mely summácskának defalcatioja igy esett. A prédikátoroknak 40 vonás forintjok vala ebben az ecclesiában, mely papról papra maradt az előtt. De most az ecclesia elöljárói erővel az épületbe vonták, azt Ígérvén, hogy ha olyan szegény papjok lesz, a ki sürgetni fogja mindenkor a 40 vonás forintokat praestaljuk. Ezenkívül még látván az akkori prédikátor nehéz fizetésű indulatjokat 21 forintját az épületbe hagyta sub hona spe, hogy a jótéteményt ha meghálálják jövendőben." — Három évvel később újra javítanak a paplakon, a mennyiben azt cserép kályhákkal disziték fel. Erre ís egy ilyen jegyzetke van: „1783. Varga András curatorunkkal hozattunk két rendbeli cserép kályhákat Nagykárolyból Tike Józseftől 28 rfrtokon. Ezenkívül van a vecturaja ns. Papp Sámuel compactor ur jóakaratja. Ebben is a kifizetésre nézve az ecclesiának 6 forintom maradott, ha valaha megköszönnék. — A mostani meglehetősen kényelmes, de rövid időn ujitást, s némi változtatást váró papházat a több gazdasági épületekkel együtt 1798-ban kezdették épiteni. A ház falait földből verték, folyosóját s a kéményeket téglából épiték. Befejeztetett 1799-ben septemberben. Ez utóbbi évben épiték a prédikátor pincéjét is a templom hegye alatt. 1804-ben az elavult rosz kut helyébe egy ujat, a mostan is fenállót építették. Iskola épülete, hogy milyen volt a régi időben, — nem lévén róla semmi jegyzet, — nem tudjuk, de hogy lenni kellett valamilyennek, az bizonyos, mert tanitóji már kezdettől fogva valának, kik elébe számos gyermek járt. 1805-ben építették a ma is fenálló tágas fiu iskolát, a leányok iskolája pedig, mely már 1823-ban el volt különítve a fiukétól, alig pár tizeddel épült. Mind a leányok, mind a fiuk száma, kik iskolában járának tiszt. Szánthó Dániel idejében, külön külön 70 — 80, s igy összesen 140 — 160 volt. — E szám körülbelül ma is meg van. (Vége köv.) {N Of ISKOLAÜGY. EGY PRO ÉS CONTRA A NYILVÁNOS KÖZVIZSGÁLATOK ÜGYÉBEN. I. Nevezetes kérdés a tanintézetek életében : a szigorlatok felelnek-e meg jobban az ifjúság előmenetele fölött tartandó vizsgálat céljának és értelmének, vagy pedig a nyilvános közvizsgálatok ? S e kérdés még mai nap is vita tárgya. Azon hir felett, mely szerint a m. k. egyetemnél a