Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-09-28 / 39. szám
hát! tanuljunk másoktól — s legyen elöltünk, szüntelen, bölcs Seneca mondata: „vita, sine literis, morsest!" Vissza kell még vetnünk egy, futó pillantást, hogy gyülekezetünk népnevelési ügyével, a legszorosabb értelemben, teljesen tisztába jöhessünk. Emlitém, hogy az ö s zs z e s iskolázok száma 505 före megy. Úgyde, mivel e létszámba, a gymnásiumi népesség 3 /b -e: — 150 gyermek is, be van tudva : csak ennek levonása után, a ténylegesen népiskolázók számából határozhatjuk s kell is meghatároznunk az arányokat, viszonyokat. A gymn. tanulók — hat évi iskolakötelezettségen már felül esnek — s a népnevelés méltatásánál, tekintet alá jönni, soha nem szoktak. Ezek már a nemzet: „tudományos művelődésének" zónája alá esnek. Amott alap, — itt már épület; amott körvonalok, — itt már beosztás; amott részek, — itt egyetem. Levonván tehát a 150 gymn. tanulót: mint már elöl emlitém . a népiskolázók száma 355 gyermekből áll. E szerint 12,000 népesség mellett : — 34 ; — 8157 lélekszám mellett pedig 23 lélekre esik egy iskolázó; holott, minden kilencedikre kellene esni — egynek. Az elsőbb népességi-száin mellett tehát 100 iskolák ötelezettb ö 1 27; a második 8157 lélekszám mellett pedig 40 gyermek jár iskolába ; jóllehet, a birodalombeli protestánsoknál. minden száztól 72-re van léve az átalány. És igy, a mi népnevélésünk, az osztrák birodalombeli r. katholikusokénál, hol az iskolakötelezeiteknek 60 százaléka vétetik iskolázóul, hasonlithatlanul roszabb lábon áll; — de söt, első népességi számunk mellett, még a görögnemegyesülteknek is, utánok vagyunk; a mennyiben őnáluk 100 iskolaköteles gyermek közül 29 iskolázik; mig második, kisebb statistikai lélekszámunk mellett is roszabbul állunk a zsidóknál, kiknél 100 iskolakötelezett közül 42 gyakorolja az iskolát —s csak a görögkalholikusoknál leszünk jobban 3 percenttel. Az elsőbb, nagyobb létszám mellett, minden száz iskolakötelezett utáni tényleges iskolázóknál, a németek által 56, — a tótok és horvátok által 19, — a zsidók által 15, — az oláhok által 8, — a szerbek által pedig 6-tal haladtatunk meg. Mig második népességi számunk mellett is, minden száz iskolakötelezett utáni tényleges iskolázóknál, a németektől 43, — a tótok és horvátoktól 6 — s végre a zsidóktól is 2-vcI hagyatunk el. — Ha már a 12,000 népességi fölvétel oly alapos, mint a minő joggal hinnünk kell : ugy népnevelésünk a monarchiában legroszabb; roszabb, mint az o 1 á h ok é , — söt mint a szerbeké is. Az utóbbi, kissebb létszám mellett pedig, csakis ezeket előzzük meg valamivel; mig a zsidóknak nyomban, — a r. katholikusoknak pedig, messze utánuk állunk. Nem is emlitém, hogy ha a 18,000 népesség igaz volna : a lurkók és szerecsenyek után következnénk. . . Mig tehát a népnevelés ez égrekiáltó állapotán, az előadtam aránybani, kellöszámu iskolák fölállítása állal, mit ez embernyom aligha meg fog érni — segítve leend : egy gyakorlati értékű tervet, a népnevelés barátainak figyelmébe ajánlani, veszem magamnak a bátorságot. Nincs forróbb ohajtásom, mint hogy meghallgattassam ! Először is tehát: a centralizált nép-finevelést — d ecentralizálni — s honnan erőszakkal kiveretett: utcai helyére, ősi fészkébe, visszavinni siessünk. A jelenlegi tanárositott, három fitanilót alkalmazzuk ezekben ugy, hogy a hatos ztályuvá idomított, teljes fő-népiskolának három felsőbb osztálya vezetésével bízassanak meg. A három alsóbb osztály pedig, mind a három iskolában, a jelenlegi leánytanilók működése alá helyeztessék. A díjazáson semmi változás ne történjék; kapja kiki — eddigi fizetését, pontosan. Igy, mint volt szerencsém Svájcban láthatni: a három, alsóbb népiskolai osztály : — elemi, — a három felsőbb pedig reáliskola lehetne. Rég éreztetik, ez utóbbinak, nálunk szüksége, sokat és sokan törik rajta fejüket: mint lehetne, legalább egyet, ilyet létesíteni, ime itt van : — könnyen, ingyen ! Ellenvettethctik az, hogy nincs helyiség, mindenik iskolában csak egy tanszoba van. Igaz! de van még egy pár szoba is, melyben a mostani tanitók laknak , — adjunk nekiek illő szálláspénzt — s kiköltözendnek. Az igy nyert helyiséget tanteremmé készítve: mindkét tanítónak lesz, hol működhetni. Jóakarat, dologhozértés, kissé több szigor cs felügyelet — s csak valami áldozat, a gyalázatig nélkülözött taneszközök beszerzésére : — s leend jó elemi- és reáliskolánk. Az egyháznak, landijbóli jövedelmét illetőleg, sincs mitől rettegnie, mert a reál-, három felsőbb osztály, mindenik iskolából, a pénztárba folyathatná tandijilletékét, mig a három alsóbb osztály, mint jelenleg, tanilójának fizetne. A gymnásiumban pedig, hogy lépcsőzetes lehessen a haladás: egy „előkészítő, vagy: „kiegészitö"-osztály, egy tanárral, alapíttatnék , melybe ,részint a falukról behozott, számos, — részint pedig, a reáliskolából átköltözött, tovább tanulni vágyó gyermekek vétetnének föl — s készíttetnének képzelt, buzgalmas tanár által, a gymnásium méltó növendékeivé. Lehetne még, — de söt, kellene is : hogy mindenik iskolában, külön-külön, a három felsőbb (reál)-osztályban, egy-egy szelid, jóerkölcsü, jóhirnevü, tisztes asszony, a leánykáknak kötés-, varrás-, gazdasszonyi, apróbb tanulmányok- s t. eféle-, nélkülözhetlen, női foglalkozásokból adna oktatást, léiben, hetenkint kétszer: szerdán és szombat délután, mint ugy is nálunk szokásilag, üres időn, nyárban pedig, minden héten négy ízben. A növendékek által, kötelezetten fizetendő: egy-egy oszlr. frt jutalmazná az ily tanítónőt. S lenne rá nő — elég! A zürichi kantonban, minden iskolaközségnek, van egy ily „dolgozó-iskolája" is, külön ; hová a nagyobb leánykák, mig a tanitó a kisebbekkel bíbelődik, csaknem mindennap, eljárnak. íme, itt van tervem !, előnye : hogy áldozat nélkül lehet foganatosítani; hibája: hogy nem sokan leendnek, kik meg akarják hallani.
