Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-09-21 / 38. szám
jobbjai vállalták helyette, a segédtartási terheket, kegyeletből a nyomorú helyzetű főnök iránt, söt olyan is történik, — hogy az egyházmegye, maga kénytelen befolyni, a csekély jövedelmen tengődő, hivatalképtelen lelkész, segédje tartásába, — hogy végképen el ne széledjen az úrnak nyája 1 Vájjon dicsöség-e ez, a protestáns papságon s általa a protestáns valláson; — vagy pedig egy miatt, az egésznek megaláztatása ? Vájjon lehet-e hát, az általános segédlelkészi fizetés emelését életbeléptelni ? Azonban, a segédlelkészek pályája, nem is lehet rájok nézve teljes kényelmet beérő jövedelem forrás ! A segédlelkészi pályázat csakis gyakorlat, törekvés, küzdés tere, a nemesebb pálmáért. — Már pedig minden nemes célfelé törekvésnek űtja, tövises és darabos ; hol méltó jutalomra számolni nem igen lehet. Nem vonok én le, az érdemes közlő indítványa érdeméből, — mert mind az, mi valakinek sorsa javítását célozza, dicsérendő a maga nemében. De talán jobb lenne először, — a már régen szőnyegen heverő, — sok szegény egyházi jövedelmeken, mindennapi nélkülözés mellett, ugyanazon terhet emelő lelkészek sorsa javítását létesíteni, — ügy osztán, a bővebben gyümölcsöző fa aláhulló gyümölcsét szedni segítőnek is bővebb osztalék juthatna. Várjunk még egy kicsinyt az időre; mig nem az megérlelvén a méhében rejlő szent ügy magvát, — ki költi azt, és felteszi a nagy közönség asztalára. Addig pedig, Isten velünk és a béke angyala!! Ú.-y. ISKOLAÜGY. A PÁPAI FŐISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE. (Vége.) III. A főiskola belső szervezete, tanerők, tanítás mód és rendszer alkalmazása. a) Az iskola phőnixje 1785-ben kikelt hamvaiból; de erőtelen szárnyaival nem repülhetett azonnal a magasba. Ereje csak lassankint tért vissza és növekedett. A középtanoda 1795-re olyanná nőtte ki magát, hogy a kor szükségeihez mért bölcsészeti és hittani folyam emelkedhetett föléje. E folyam eleinte két évből, utóbb háromból állott, — ugy hogy a bölcsészeti s hittani tudományok vegyesen beosztva taníttattak benne. 1805. januárban négy évre emeltetett, első két éve bölcsészeti és másik fele istenészeti tanokra. Végre 1843-ban 6 évűvé alakult, az előbbi beosztással. — A középtanodában nem levén elég tanerő, egészen e század negyedik tizedéig három osztály taníttatott két-két éven át s csupán a költészeti iskola nem, összekapcsoltán. Ugyanis az 1815-iki losonci kerületi gyűlés határozta először az összekapcsolt osztályok szétválasztását. De e határozat csak 183 9 /4 0 -re valósult tökéletesen, — mióta a logica is elválasztatván eddigi tantárgytársaitó/^ a felsőbb tanfolyam első évének tanjává tétetett. Szavaink menetét követve tehát azt kell állítanunk, hogy a középtanoda nem hat, nem is nyolc osztályú volt régebben az 1795 /7 -iki rendezés alapján. A pápai középtanoda szükségkép 7 osztályból állott 1839 előtt. Összekapcsolt osztályok két éven át taníttatván, a gymnásiumi pálya okvetlen hét évből állott. És igy a „S.-Pataki füzetek" mult évi folyama III. és IV. füzete 249. lapján a „Gymnásiumi oktatásügy történeté"ben mondott amaz állítást, hogy nálunk a gymnásium 1839-ig nyolc osztályú volt, semmikép sem lehet hitelesen bebizonyítani, világos adataink hiányában. Mert a látszólagosan gymnásiumhoz tartozó, s igy némelyektől ahhoz is sorozott declinisták osztálya tulajdonkép az elemi iskola utolsó évét képezte, s igy csakis középtanodai előkészítő osztályul tekintethetik. De az iskola évkönyveiben is, csupán a következő latinos elnevezésű osztályok említtetnek létezettekül: elementáriusok, — conjugisták, grammatisták, két évi syntaxisták, poéták, két évi rhetorok, — s miután a logica tanulása a 2. évtől elvétetett és a következő évnek tantárgyává tétetett, a logicusok, phisicusok, filosofusok, —1832-töl két évi juristák, — s két, majd három évi theologusok. A negyvenes évek kezdetén azonban a conjunctica teljesen egy év és osztálylya egyesült a grammaticával (ekkor lett azután a gymnásium is 6 osztályúvá); a poétika pedig követte az oratoriát. Igy lett az iskolai évek következő beosztása : elementáriuook, — grammatisták, két évi syntaxislák, két évi rhetorok, poéták, — logicusok, physicusok, philosophusok. — két évi juristák, — és 3 évi theologusok. — Ugyanekkor az összecsatolt osztályok is — mint már érintettük — elválasztva, külön tanítók alá jöttek. Az intézetnek az osztályokbani ilyen szervezete maradt 1851-ig. — Ekkor a bécsi kormány belenyúlván a nevelés s tanitásügy vezetésébe, az 1850-iki „Entwurf" átalakította a pápai főiskolát is. A középtanoda, szerves egészet alkotó 8 osztályúvá szélesült. Mi természetesen, ujabb két év behozása s igy a tanulási idő meghosszabbítása és a tanerők tetemes szaporításán kivül másként nem történhetett meg, minthogy a bölcsészeti tanfolyam két első éve, a logicusok és physicusok osztálya, beleolvasztatott. A sajátképeni bölcsészeti év tehát tökéletesen bántatlanul maradt. Csupán annyiban volt ez hátrányban, hogy a világi pályára készülő ifjak, jogi folyam bezáratása után, a 8. osztály végeztével elhagyták intézetünket. S igy a bölcsészeti tanterem csak papnövendékek által látogattatott. — A középtanodába került logicusok és physicusok osztályai is — legalább nálunk — szinte lényegesb átváltozást nem szenvedtek. Mert, hogy a physika előbb egy, most két, — a história előbb három, most kapcsolatos négy éven át taníttatott: még nem mondható nagy lényeges átalakulásnak, — különben a mód és rendszernek épen tartásával. De az iskolai fegyelmet illetőleg már, oly életet öltött az egészet tevő 8 osztály, hogy áz ifjak jellemében lehetetlen volt hatásának vissza nem tükrözni magát. Ugy hiszem, a magyarhoni ref. főiskolák tanárai most
